A Pest Megyei Könyvtár története

1952. szeptember 2-án, egy korábbi minisztertanácsi rendeletre hivatkozva, a Pest Megyei tanács Végrehajtó Bizottsága határozatot hozott, a Pest Megyei Könyvtár 1952. december 31-ig történő megalakulásáról.

1953-1975-ig (22 év) úgy telt el, hogy a teljes funkciót nem tudta gyakorolni, megmaradása bizonytalan volt. Szentendrére költözéséig a megyei vezetésnek alapállása volt, hogy a könyvtár Budapest érdekét szolgáló nyilvános szolgálatát nem finanszírozza.

A Pest Megyei Könyvtár székhelyei:

1. Kristóf tér 2. (1952-1956). Igazgató: Henczi Árpád (1952), Smelkó Tiborné (1952-1956), Simon Zoltán (1956).

A Kristóf tér 2. sz. alatti (Anna presszóval szembeni sarok) reprezentatív üzlethelyiségekben kezdődött el a Pest Megyei Könyvtár története. A megyei könyvtár az átadáskor nem volt még működőképes. Állománya (3000-4000 db könyv) hiányos és rendezetlen volt, az olvasószolgálat tárgyi és személyi feltételei még nem rendeződtek. Az állomány kialakításához az Országos Széchenyi Könyvtár központi könyvelosztójától jelentős mennyiségű, 1945 előtt megjelent könyvet kapott.

2. Engels tér (1956-1959) (A lebontott Nemzeti Szalon épületében, ma Erzsébet tér). Igazgató: Debreceni Imréné (1957-1975).

Az alapterület 120 m2 volt, s hogy a célnak jobban megfeleljen négy részre osztották a helyiséget, de még így is mindenképpen szűk volt a feladatok ellátására. A Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága 1958-ban hozott határozatával a budapesti kölcsönzési tevékenységet megszüntette. A Megyei Könyvtár fő feladatának a hálózati, módszertani munkát jelölte meg. Az épületet a könyvtár feje fölül lebontották, így ideiglenes jelleggel Szentendrére költöztették.

3. Szentendre (1959-1961). Igazgató: Debreceni Imréné

A József Attila Művelődési Házban kapott ideiglenesen helyet, az új Krisztina körúti helyiség elkészültéig. Itt 80 m2 alapterület jelöltetett ki a könyvtár számára, 4 helyiséggel. A könyvek nem fértek el, az állomány nagy részét ládában, csomagolva tartották.

4. Krisztina krt. 2- 4. (1961-1975). Igazgató: Debreceni Imréné

1961 decemberében költözött vissza a könyvtár Budapestre, a II. kerületben, a Krisztina krt-on lévő újonnan épült helyiségbe. A könyvtár egy szecessziós bérház földszinti helyiségeit foglalta el, 270 m2-en. A hatvanas években sűrűsödtek a gondok a megyei könyvtárban, teljesen bizonytalan volt a jövő. Már kinőtték a raktárt, nem volt terjeszkedési lehetőség. Egy kis külön helyiséget béreltek a kerületben, a város másik végén, szintén bérelt házban dolgozott a kötészet is. A művelődési autót a gépkocsivezető otthon tárolta, mert máshol nem találtak neki helyet. Egyre nehezebb volt a könyvbeszerzésre tervezett összegeket is megvédeni.

5. Szentendre (1975-) Engels u. 7 (ma Pátriárka u. 7). Igazgató: Békés György (1975-1987), dr. Drahos Istvánné (1987-1990), Biczák Péter (1990- )

1967-ben, sokrétű, szakmai tanácskozások összegzéseként született meg a "Pest megyei tájcentrikus közművelődési koncepció" melyet a Megyei Tanács 32/1971. számú határozatával elfogadott. Így lett Szentendre a megye sajátos kultúrközpontja, a megye közművelődésének módszertani központja. Ez a tanácsi határozat volt az, amely a megyei könyvtár további sorsát is eldöntötte.

A 70-es évek gazdasági, társadalmi törekvéseihez igazodva a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár (PMKK) integrált intézményként sajátos szervezettel kezdte meg működését (az épület átadása: 1975. 04. 02.) 1975. 12. 16-án. A PMKK létesítésével egyidejűleg négy intézménynek kellett megszűnnie:
- Pest Megyei Könyvtár
- Pest Megyei Népművelési Tanácsadó
- Szentendrei Járási - Városi Könyvtár
- Szentendrei József Attila Művelődési Központ.

Az új, 2.469 m2-es alapterületű épület egyharmadában kapott otthont a Pest Megyei Könyvtár, ez kezdetben 450 m2, ma 1465 m2.
1982-ben alakította ki a könyvtár a zeneműtárát (fonotéka), amelynek később gyűjtőköre jelentősen átalakult, bővült.
1983-ban nyilvánossá vált a helyismereti gyűjtemény.
1986-ban beköltözött az épületbe a gyermekkönyvtár s a kötészet is.

Az 1989-ben országosan megindult a "kulturális rendszerváltás" fokozott mértékben érintette - sajátos helyzete miatt - a Pest Megyei Könyvtárat. A rendszerváltás után (1991.10.01-én) megszűnt a PMKK (Pest Megyei Művelődési Ház és Könyvtár).

A korábbi komplex, majd integrált intézményből lett három: a Pest Megyei Könyvtár (PMK), a szentendrei kulturális életet összefogó Dunaparti Művelődési Ház (DMH ; mai nevén: Szentendrei Kulturális Központ Nonprofit Kft.) és a Pest Megyei Közművelődési és Információs Központ (PMKIK).

A könyvtár végre visszakapta önállóságát, de ahhoz, hogy az intézmény megmaradjon, keményen harcba kellett indulnia. 1994. 04. 27-én az intézmény alapító okirata rögzítette az intézmény nevét: Pest Megyei Könyvtár.

Gondjaink azonnal mégsem oldódtak meg. Évről évre nehezen jött létre a megegyezés a két fenntartó (megyei és városi önkormányzat) között intézményünk finanszírozását illetően. Ez jelentősen gátolta fejlődést, mert nagyon nehéz hosszú távra tervezni az évente előálló bizonytalan helyzetben.

Ennek ellenére a rendszerváltozást követő évtizedben - az egyre szűkülő önkormányzati támogatás mellet is - sikerült lépést tartanunk a fejlődéssel, kiemelten kezeltük az informatikai fejlesztést.

Kizárólag pályázatokon elnyert összegekből - és nagyon sok munkával - teremtettük meg ma már kb. 60 PC-ből álló helyi hálózatunkat. Megvásároltuk a Szikla21 nevezetű integrált könyvtári programot. Könyvtárunk dokumentumai már teljes egészében számítógépes adatbázisban kereshetőek.

A Pest Megyei Könyvtárban és Pest megye szinte minden könyvtárában működik Internet szolgáltatás az olvasók számára is, modern másoló és nyomtató berendezésekkel állunk a használók szolgálatára.

Jól felkészült szakembereink és kisegítő személyzetünk mindent megtesz azért, hogy gyors pontos és udvarias szolgáltatásainkkal minél több szentendrei és Pest megyei lakos jusson megfelelő információhoz, tanulási művelődési lehetőségekhez.

A Pest Megyei Könyvtár hálózati központja és szakmai irányítója a megyében működő 170 közkönyvtárnak, egyben nemzetiségi báziskönyvtára a megye 16 településén működő német, szlovák, horvát és szerb nemzetiségű könyvtárnak. Összefogjuk és működtetjük a négy megyei szakmai munkaközösséget, szervezzük a megyében a szakmai képzéseket, továbbképzéseket. Koordináljuk a helytörténeti kutatómunkát. Segítséget adunk a települések könyvtárosainak, önkormányzati vezetőinek a közkönyvtárak törvényes működtetéséhez. Két kistérségi ellátó rendszert működtetünk, 12 település részvételével.