307. LÁNCFÛ UTCA

1979.Láncfû utca

            Az Ady Endre úttal párhuzamosan a Hegyalja utcát a Tulipán utcával összekötô utca neve.(Tan. ül. jkv. 1979. 16.sz.)

308. LÁSZLÓ-TELEP

193? László-telep

                A 3o-as években a növekvô népesség elhelyezése egyre nagyobb gondot jelentett a város számára. Ekkor kezdik meg a külsô városrészek beépítését  (lásd Pannónia-telep). Kinn a Kálvária után a Kôhegy elôtti dombhát is jó helynek kinálkozott. Német László plébános javaslatára és támogatásával hozzá is kezdtek itt az olcsóbb telkeken az építkezésekhez. Elsôsorban a szegényebb népréteg jutott itt lakáshoz. A városlakók aztán - a hagyományok szerint - hálából a plébánosról nevezték el a lakótelepet László-telepnek. Az ekkor kialakult négy utca /Andrássy u.,Katona József u.,Klapka u., Zápolya u./ régi kis házai ma is emlékeztetnek a várostörténetnek erre az idejére.

                Úgy tûnik, idôvel a város komolyabban is támogatta itt az építkezést,mert 1939-ben a Zápolya /ma József A.u./ utcát azért hozatták rendbe,hogy "a lakásinséget szenvedôk részére épülô új telepre" kônnyebben ki lehessen jutni. Az apró,kis kertes házakból álló telep aztán lassan bôvülni kezdett.Ujabb,egyre nagyobb házak épültek itt is. Azért az akkori "szegénynegyed" sokáig mostohagyereknek érezte magát.Itt nehezebben épült ki a víz- és úthálózat, mint benn a városban. Bár a László-telep ma már szinte összenôtt az új nagy  Püspök-major /régen Felszabadulás/ lakóteleppel,az emeletes tömegházakkal,azért az itt lakók nehezebb sorsuk miatt máig inkább Izbéghez tartozónak vallják magukat. A 80-as évek közepén aztán tovább bôvül a telep. Egy építôipari beszámolóból tudjuk, hogy a ''közel 11 ha területen NO-FINES technológiával három különbözô épülettípus alkalmazásával 287 lakást emelnek itt.'' Az angol tervek alapján készült lakásokat szentendrei látogatása során az angol miniszterasszony, Margaret Teacher meg is látogatta. Azóta népi elnevezése is van ennek a városrésznek: a Tecser.

                A városba bejövô telepiek,az új lakók, biztosan nem is tudják,hogy naponta elmennek egykori segítô pártfogójuk mellett. Német László plébános hamvai ott pihennek paptársai mellett a Róm.Kat. Kálvária kertjében.A plébánosról bôvebben lásd a Kanonok utcánál.

309. LEHEL UTCA

194? Lehel utca

A 40-es évek végére épülhetett ki az utca. 1948-ban már említi az anyakönyv.

                LEHEL: a kalandozó magyarok vezére volt.Az augsburgi csatavesztés után                        kivégezték. A róla elnevezett utca a Kovács László útról a Bükköspartra vezet.

3lo. LEHEL KÖZ

1979.Lehel köz

            Még az 1979-es térképen is Lehel utca néven szerepel a Bökkös-patakról induló utca, noha ebben az évben már a köz utónevet kapta ez a rövid, új kis szakasz.

311. LEJTÔ UTCA

1970.Lejtô utca

                A Pismány-hegy oldalán Lejtô utca néven fut le a Meggyfa utcáról a Felhô utcára az egyik utca. A névadáskor a tanács a gyakran emlegetett "tájjelleget" vette figyelembe. (Tan.ül.jkv.1970.24.sz.)

312. LEPKE UTCA

1979.Lepke utca

                Az utca a város szélén a Cseresznyés útból indul. (Tan.ül.jkv.1979.16.sz)

313. LÉVAI UTCA

194? Lévai utca

                Eredete és a névadás ideje ismeretlen. Nem valószínû,hogy Lévay József költôre gondolt a névadó, inkább a ma a Szlovák Köztársasághoz tartozó Lévára.

                Az 1925-ös utcanévjegyzéken nem szerepel. A legnagyobb a valószínûsége annak, hogy a korabeli utcanévadási szemlélet alapján, az Aradi és Erdélyi utca nyomán kapta a nevét. Az itt lakók szerint ezen a környéken még az 50-es években is csak szôlôtôkék álltak, házak nem. Egy földút vezetett föl a Felsô Izbégi útra. Az 1952 körüli városi térképen azonban már szerepel a Lévai utca. Az akkori Sztálin utcáról /ma Bükköspart/ vezetett le a Lenin /ma Szentlászlói/ útra.

314. LEVÉL UTCA

                1979. Levél utca

                Pismányban a Cseresznyés út elején kiinduló utca. (Tan.ül.jkv.1979.16.sz.)

315. LEVENDULA UTCA

                1925. Levendula-ucca

                Az 1920-as évekre kiépült Pannónia-telep valamennyi utcája virágnevet kapott. Ebbôl egyik, a Levendula utca a Dózsa György útról a Gyöngyvirág utcába vezet.

316. LILIOM UTCA

                1925. Liliom-ucca

                195?  Fürst Sándor utca

                1991. Liliom utca

                A századelôn már lakóteleppé alakult Pannónia-telepen 1925-ben 12 utcából 11 utcát virágokról neveztek el. Ebbôl 8 virágnév eltünt. Nevüket 1945 után  felcserélték a magyar történelem és irodalom nagyjainak nevével.

                A Fürst Sándor utcában lakó Höglék szerencsére még emlékeztek rá, hogy utcájuk elôször a Liliom utca nevet viselte. Pontosan nem volt megállapítható, mikor kapta az utca a Fürst Sándor nevet.1954-ben már így találtam a városi térképen.

FÜRST SÁNDOR (1903-1932):a KMP egyik kiemelkedô személyisége volt.1932-ben                                   kivégezték.

1990-ben itt konkrétan nem az utca lakói kérték, de több beérkezett javaslat alapján egyhangú volt a vélemény, hogy az utca kapja vissza a régi, széphangzású virágnevét. A "régi új" nevet a képviselô-testület 1991.dec. 10-én egyhangúlag el is fogadta. (ÔNK. 1991. 134.sz.)

                Budapesten a munkásmozgalom ismert alakjai közül Fürst Sándorra emlékeztetett a legtöbb utcanév. Szám szerint öt /III,XIII,XIX,XXI,XXII. ker./ A rendszerváltás után nem hagytak meg közülük egyet sem. Ott most ilyen nevet viselnek az utcák: Hollán Ernô, Kormorán, Petz Ferenc, Vera utca.

317. LÍRA UTCA

                1974. Líra utca

                Izbégen a Pásztor és a Puskin utcát összekötô kis utca.1972-ben kapta általános hangzású nevét. (Tan.ül.jkv.1974.V.l7.)

318. LOMB UTCA

                1979. Lomb utca

                Az Ady Endre útról nyíló kis utca nem messze a leányfalui határtól indul fölfelé a hegyre. (Tan.ül.jkv. 1979.16.sz.)     

319. LOMBOS UTCA

1981. Lombos utca

                A Málna utcáról a Sztaravoda-patakra levezetô kis zsákutca joggal kapta a Lombos nevet. Itt a patak partján még valóban sok a fa, a bokor, a lomb. (Tan.ül.jkv. 1981.11.24.)

320. LÖVÉSZ UTCA

                1894. Lövész utcza

                Általános szokás volt, hogy a katonai vagy rendôri alakulatok a város szélén gyakorló lôteret létesítettek. Késôbb ezek többnyire megszûntek,vagy beépítették ôket. A hagyomány azonban néha századokig ôrizte a helyüket az utcák, terek nevében. Mivel a Lövész utca a régi római fürdô mellett nem messze a tábortól található, elképzelhetô, hogy a római sereg szír ijászai gyakoroltak itt. Errôl azonban adataink nincsenek.

                Késôbbi, polgári lôtér nem állhatott itt. Túl közel volt a városközponthoz  és utcák vették körül. Arról sincsenek adataink, hogy az utcanév tulajdonnév eredetû lenne. Az elsô utcanévadás idején pedig, valószínüleg már egy korábban használt régi nevet erôsített meg a képviselô-testület.

321. LYUBOJEVICS DEMETER UTCA

                1958. Lyubojevics Demeter utca

                Amikor 1958-ban az új építkezések során kialakult utcáknak választottak névadókat, a helyi nevezetességek között felmerült a Ljubojevics család neve is. A tanácstagok csak abban nem tudtak megegyezni, hogy a családból Miklós vagy Demeter méltóbb-e a megörökítésre.

                A család tagjai mind ismert iparosok, lakatosok, órások voltak. Miklóst 1905-ben mint "a városi kutak karbantartásával megbízott lakatos mestert" emlegetik az iratok. A névadás indokaként az igazgatási osztály a következôket terjesztette a tanácsülés elé:

                LJUBOJEVICS MIKLÓS: a Szamárhegyen az akkori Erzsében téren lakott. Lakatos mester volt, aki a város 24 db, akkor jellegzetes, húzós, szivattyús un. stanglis kútját építette és javította. Az Ipartestületben lelkiismeretesen dolgozott az iparos közösségért.Végül mégis Demeter mellett döntött a városi tanács, amikor a Lenin /ma Szentlászlói/ útról nyíló új utcát róla nevezték el.(Tan.ül.jkv. 1958.25.sz.)

                LYUBOJEVICS DEMETER  /Ljubojevic, Dimitrije/ régi szerb család sarja. Mint városi kútmester, Szentendre kútjait tartotta rendben. 1919-ben a Vörös Ôrség tagja lett. Mint tekintélyes iparosnak, szép háza volt a Szamárhegyen. Lakóházát a Rab Ráby téren emléktábla jelzi.

                A család másik ágában az órásmesterség szállt apáról fiúra 1952-ig. Még a 60-as években is így emlékeznek rájuk: "Amíg éltek és dolgoztak,addig héttornyú városunk templomórái szabályosan jártak és mutatták az idôt. Mikor azonban az utolsó Lyubojevics is betegeskedni kezdett és nem tudott már többé felmenni, hogy kedves óráit megigazítsa, azok is egyre többet betegeskedtek és most mesterük halálával ôk is meghaltak."

                Sokáig valóban minden toronyóra néma volt Szentendrén. A római katolikus templom helyreállításakor /1989/ azonban rendbehozták a templom óráját is. Így ma legalább egy toronyóra tájékoztatja az útonjárókat a város legmagasabb pontján, a Templomdombon az idô múlásáról.

322. MAGAS  UTCA

1981. Magas utca

                A Sztelim-patak melletti Berkenye utcáról felfelé induló utca valóban magasra visz. Nevével az utca fekvését is jelzi. ( Tan.ül.jkv. 1981.11. 24. )

323. MAKKOS UTCA

1979. Makkos utca

                A Pilis és a környezô hegyek melegebb lejtôinek, hegyoldalainak gyakori fája a tölgy. Ha a pásztorok már nem is járnak makkoltatni a sertéseiket, a vaddisznóknak ma is kedves csemegéje a makk. A Makkos utca jellemzô utcaneve Szentendre külsô városrészének. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum mögött a Panoráma és a Lepke utcát köti össze. (Tan.ül.jkv.1979.16.sz. )

324. MÁLINKÓ UTCA

1987. Málinkó utca

                A sárgarigónak /népies nevén málinkó/ bizony sok szentendrei kertben hallani vidám énekét. A Szarvashegyen a Kaptató utcáról nyíló utca nevével jól illik a többi madárnév közé. Nevét 1987-ben kapta. (Tan.ül.jkv. 1987.07.14.)

325. MÁLNA UTCA

                195? Málna utca

                Az 50-es évek közepén a Sztaravoda-patak mellett a Barackos úttal párhuzamosan kialakult egy hosszú új utca. Ekkor a Városi Tanács bonyolult névcserébe kezdett. A régi Málna utca nevét Törökvölgyi utca névre cserélte /lásd ott/, a Málna nevet pedig ennek az új utcának adta át. Csak éppen elfelejtették következetesen végrehajtani. Nádor Albert tanácstag jegyzi meg az 1957. szept. 6-i tanácsülésen: "Visszás helyzet, amin változtatni kell. A Törôkvölgyi út jobb fele Törökvölgyi út, míg a bal fele Málna út. Helyes volna, ha az egész Málna utca lenne. "

                Az utcanévrevizió során /1990/ a város mûvészei szerették volna, ha Szentendre utcanévben is megörökíti az itt, a l4.sz. házban  1944 óta élô és alkotó, egykori jeles festômûvész, Pirk János /Galánta,1903.- Szentendre,1989./ nevét.¹²³ Az utcában lakók azonban ragaszkodtak a megszokott névhez, így az maradt.

326. MALOM UTCA

                1894. Malom utcza

                Szentendrén már a középkorban több malom mûködött, bár a város malomipara sosem volt számottevô. A Bükkös-patak az 1700-as években hat malmot is hajtott. A Dunán is állt két vizimalom.

                A pataki malmokban a városban termelt és a falvakból behozott gabonát ôrôlték. Az 1828-as összeírás szerint 131 iparos élt a városban. Ebbôl a molnárok száma 13 volt, de egész évben csupán egyetlen molnár dolgozott. A többiek az idôjárásnak megfelelôen tudták mûködtetni a malmaikat. Az év többi részében gazdálkodtak, vagy kereskedelemmel foglalkoztak. A molnároknak szabad volt lisztet árulniuk, bár emiatt gyakran pereskedtek a kereskedôkkel.

                A Malom utca és a Bogdányi út sarkán áll egy sokablakos hosszú sárga ház. Udvarán nagy, emeletes épület. Valamikor ez is malomként mûködött. Késôbb, amikor a század elején különbözô üzemek létesítésével megpróbálták Szentendrét iparosítani, ebben az épületben kapott helyet a Fûrészlapárugyár. Aztán egy ideig mozi is mûködött benne. 1911-ben Goldberger Ferenc itt nyitotta meg Panthegráf nevû moziját. Az udvaron zakatoló lokomobil mellett gramofon tompította a zajt és kísérte a némafilm cselekményét, melyet a masina mellett mindig szavakkal is követett a gépész. Valahogy így:"Francoáz, az ifjú gróf felszakíccsa az ajtót. Belép és szól" Az 1950-es évek közepén szövetkezeti tulajdon lett. 1971-ig az Építôipari KTSZ-nek adott otthont. A Malom utca emellett a régi malom mellett vezet fel a Szamárhegyre.

                A 80-as évek közepén úgy tûnt, hogy szálloda lesz az elhanyagolt, de még mindig impozáns, hatalmas épületbôl. A költségek nagysága miatt aztán a terv dugába dôlt. Majd új vágyak születtek. A Szentendrén élô festôk már évtizedek óta dédelgetik a tervet, hogy úgy, mint a világ több más nagyvárosában /München, Párizs/ a régi nagy ipari épülettömböket nem hagyják lebontani, hanem azt rendbehozva mûzeumot nyitnak benne. Szentendrén itt lehetne a legátfogóbban bemutatni a kortárs müvészet alkotásait. E cél érdekében összefogott mindenki. Alapitványt tettek, szponzorokat kerestek. Az EXPO tervezgetése ennek a tervnek is esélyt kínált. Sajnos azonban az elmaradt. E köny megjelenésekor így a malom még mindig csak romokban áll.

327. MÁLYVA UTCA

                1979. Mályva utca

                Pismányban a Margaréta utca végén megnyílt új zsákutca kapta e szépszínü virág nevét.(Tan.ül.jkv.1979.16.sz.)

328. MANDULA UTCA

                1962. Mandula utca

                Szentendrén a múlt század végén megindult gyümölcstermesztés nyomán országos hírû mandulaállomány alakult ki, kb 3ooo fa. Ma a mandulafák száma egyre fogy. Az utca nyomvonala elég régen kialakult. Az 1959-es térkép szerint az utca vége még a Sztaravoda-patak volt, csak a 70-es évekre épült tovább a patak mellett az Ady Endre útig. (Tan.ül.jkv.1962.26.sz. )

329. MANDULA KÖZ

                1981. Mandula köz

1981-re a Mandula utcáról már egy 6 m széles és 80 m hosszú zsákutca is kiépült. A Városi Tanács ezt a szakaszt a tájékozódás segítése miatt és hogy ne szaporítsa a neveket, a köz utótaggal különböztette meg. (Tan.ül.jkv. 1981. 14.sz. )

33o. MARGARÉTA UTCA

                1972. Margaréta utca

                A Cseresznyés útról nyíló utcának egy kedves, de nem tipikus helyi virág lett a névadója. (Tan.ül.jkv.1972. 11.sz. )

33l. MÁRIA UTCA

1925. Mária-ucca

                Mária az egyik legkedvesebb, leggyakoribb nôi név. A keresztény teológia szerint MÁRIA Jézus anyja. Ô azon nôi szentek egyike, akiket a görögkeleti egyház is tisztel. Így érthetô, hogy 1925-ben a többi szent nevû utca között utcát kapott Izbégen. Ugyanekkor vált névadóvá Mária édesanyja, Szt.Anna is. A Mária utca a Szentlászlói útról a Bükkös-patakhoz vezet.

                Az utcában áll a régi nevén Lenin úti, új nevén az  Izbégi Iskola. Mellette a falu egyetlen megmaradt temetôje. A másik, mellette lévô szerb temetôt Krachler Ágoston emlékei szerint a szerb lakosság csökkenése miatt még 1960-ban lezárták, majd 1986-ban, az iskola tornatermének építésekor végleg el is telepítették.

332. MARTINOVICS UTCA

1894. Kígyó utcza

                1927. Harmincad-ucca

                1943. Fery Oszkár utca

                1946. Martinovics utca

                1958. Harmincad utca 

                195 ? Martinovics utca

                Az egykori Kígyó utca a Szamárhegyen kanyargott, kígyózott át a szerb temetôtôl a Munkácsi utcáig. Egy 1927-es halotti anyakönyvben az utca egyik szakasza már Harmincad utca néven szerepel. Ez az utcanév arra emlékeztet, hogy a Dézsma utca mellett ez volt a másik hivatalosan kijelölt út, amelyen szüret idején a szentendrei gazdák behozhatták a városba a szôlôt. A korona, a város és az egyház megbízottai e két utcán szedték be az ôket illetô részt a tizedet, kilencedet, harmincadot. 1943-ban a magyar királyi csendôrség fennállásának 60 éves évfordulóján országos leírat kéri a városokat, falvakat "csendôrvértanúról utcát elnevezni". Ennek nyomán Szentendre város a következô határozatot hozza:"...városunkban a m.kir. csendôrtiszti lakások elôtt elvonuló Harmincad utcának az Erzsébet tértôl a Királykút utcáig  terjedô részét Fery Oszkár utcának fogadjuk el." Nem helyi csendôrmártír volt a névadó, mert a megyei szerveken kívül Szeged város csendôrtestületének parancsnokságát is értesítette a képviselô-testület e határozatáról. Tudomásunk szerint Jászberény és környéke tartozott a hatáskörébe.

                1946-ban, amikor a régi utcák új nevet kaptak, a Városi Tanács úgy döntött, hogy a Fery Oszkár utca új neve Martinovics utca legyen. (Tan.ül.jkv.1946.47.hat.) 1958-ban több utca kapta vissza a régi nevét. Az 1958. aug. 1-i tanácsülés javasolta, hogy a Martinovics utca újra Harmincad utca legyen. Bár végül ez ügyben határozat nem született, az 1959-es várostérképen Harmincad utca néven találjuk az utcát, de hivatalosan máig Martinovics utca a neve.  Az utca a szerb temetô elôtt a Rab Ráby térrôl az Arzén utcára vezet.

MARTINOVICS IGNÁC (1755-1795): a francia forradalmi eszmék terejesztô-                                 je, a magyar jakobinus mozgalom vezére.  1795.máj.20-án a Vérmezôn ki-

            végezték.

333. MARX TÉR

1986. Marx tér 

                A Somogyi-Bacsó parton / ma Duna korzó / a Dunára nézô homlokzattal 1986-ra felépült Szentendre új, reprezentatív pártháza. Még ez évben, amikor a Fô tér /volt Marx tér/ visszakapta a nevét, természetes volt, hogy ide, az új pártház mögötti kis térszerü részre hozták át a nemzetközi munkásmozgalom jelentôs alakjának a nevét. És nemcsak a nevét. A város történetében elôször egy emelvényen felállították Marx Károly szobrát is. 1989, a rendszerváltás után a kétszintes, többszobás hatalmas épület az országos napilapok, újságok és a helyi sajtó folyamatos támadásának célpontja lett. Elvitték innen a Marx szobrot is. A pártház kikerült az MSZMP tulajdonából. Egy részében helyet kapott a Nemzeti Bank, majd ide költözött a Vöröskereszt és a Rendôrség egyik osztálya is, amely azóta tovább költözött a Dózsa György utcába. Az új intézmények mellett azért  kicsit pártház maradt az épület ma is. Csakhogy most már több pártnak ad otthont. Itt van a székhelye a KDNP-nek, az MSZP-nek, amely idônként itt rendez a lakosság számára különbözô vásárokat /csirkevásár, olcsó ruhák/.

                Az utcanévrevázió során ennek az új Marx térnek a neve is felmerült. Helyette több nevet is ajánlottak. Korniss Dezsô festô és Wertheim, a testvérváros nevét. Ez egyben kárpótlást adott volna az itt élt és ma is élô német nemzetiségüeknek. A törökök kivonulása, pusztítása után ugyanis nemcsak szerbek telepedtek meg Szentendrén, de a források szerint szép számmal jöttek ide bajorok, németek is. Az ô ittlétükre viszont máig nem elékeztet semmi, egyetlen utcanév sem. A lakosság azonban minden új név ellen tiltakozott. Miután itt valóban nem is volt tér, végül a képviselô-testület úgy döntött - mivel a pártház a Jókai utca végén áll - ez a rész maradjon továbbra is Jókai utca. (ÖNK. 1991.134.sz.) A képviselôk által hozott határozatot, végül úgy tünik, nem hajtották végre. A Marx tér tábla fennmaradt a falakon, de benne volt a tér neve az 1994-es választási lista  utcanévjegyzékében is. Így továbbra is van Marx tere a városnak.

Marx ,Karl (1818-1893): a tudományos szocializmus és a politikai gazdaságtan, a              dialektikus materializmus megteremtôje.

334. MATHIÁSZ JÁNOS UTCA

                1962. Mathiász János utca

                Nemcsak szôlôfajták, hanem egy híres szôlônemesítô emlékét is ôrzi utca Szentendrén. A Tó melletti szôlôhegyen, amely az egyik legjobb szôlôtermelô része volt a városnak. A Városi Tanács a Római sánc és a Szatmári utcát ívesen összekötô új utcát nevezte el Mathiász Jánosról. (Tan ül jkv.1962.37.sz.) Korábban, még 1961-ben róla nevezték el a kezedetekben fôképp gyümölcs-  és szôlôtermesztéssel foglalkozó termelôszövetkezetet is.

                MATHIASZ JÁNOS  (1839 - 1929):  Kecskeméten  született   és  itt  nemesítette            világhírû  szôlôfajtáit. Elsô sikereit 1873-ban érte el a bécsi világkiállításon.Ezt

                követte 1900-ban a párizsi világkiállítás Grand-Prix-díja. Szôlôfajtáit  Kaliforniától

                a Krím-félszigeten át mindenütt honosították.Uralkodók itták híres szôlôinek borát

335. MÁTYÁS KIRÁLY ÚT

1925. Mátyás király-ucca

                A nagy királyról elnevezett utca a Bükköspartról indul és a Kálváriához vezet. A Belsô körút azonban levágta az utca végét, ezért az a kis szakasz új nevet kapott. Vezér utca lett.

MÁTYÁS,I. (1443-1490): a törökverô Hunyadi János kisebbik fia, király, a magyar történelem egyik legnagyobb alakja. Nagy eredményeket ért el a központosított monarchia létrehozásában. Pártfogolta a humanista szellemi törekvéseket és a reneszánsz mûvészetet. A nép máig szerettel ôrzi az "igazságos" király emlékét.

336. MEDVE UTCA

                1972. Medve utca

                Hajdan hazánk magas hegyeinek ismert lakója volt a medve. Egyik barlangjuk, a kôkori leleteket ôrzô Mackó barlang is jelzi, hogy valaha itt is gyakori vendég volt a medve. Fajt István visszaemlékezése szerint a századforduló táján lôttek utoljára medvét Szentendrén. Ma a Boldogtanya egyik utcája emlékeztet rájuk. A Vadász utcáról nyílik - stílusosan. (Tan.ül.jkv.1972.11.sz.)

337. MEGGY KÖZ

                1978. Meggy köz

                Pismányban az Egres útról nyíló elsô kis utca. (Tan.ül.jkv.1978.38.sz.)

338. MEGGYFA UTCA

1988. Meggyfa utca

                A filoxéra által kipusztított szôlôk helyére betelepített gyümölcsfák között jelentôs helyet foglalt el a meggy. 1895-re már kb. 2900 meggyfát ültettek el. Az utca a Ribizli utca folytatása a gyümölcstermelô Pismány-hegy odalán. (Tan.ül.jkv.1970.24.sz.) .

339. MEGGYFA KÖZ

1988. Meggyfa köz

                A Csermely utcából nyílva a Meggyfa utca folytatásaként 1988-ra már egy 3 m széles és 5-7 m hosszú zsákutca is kiépült. Ennek adták a Meggyfa köz nevet. (Tan.ül.jk.1988.o5.lo.)

34o. MÉHÉSZ UTCA

                193?  Kazár utca

                1958. Méhész utca

                A hegyi temetôbôl induló lejtôs utca sokáig beépítetlen terület volt. Egyetlen ház állt benne. Késôbb ismeretlen idôpontban és indokkal a Kazár utca nevet kapta. A finnugor és török keveredésû kazár népcsoporttal a Volga vidékén jó ideig együtt laktak a magyarok ôsei. A palócok ôsei is részben kazárok és kabarok.

                1958-ban ezt a Kazár nevet változtatták Méhész utcára. Mézet már a múlt században is többen termeltek a városban.1899-ben a Szentendre és Vidéke c. helyi újság arról adott hírt, hogy a tolvajok "Vámosi Mihály országunk kiváló méhészének 9 kaptár méhét mézestül elemelték."

341. MENTA UTCA

1987.  Menta utca

             Az illatos növényre emlékeztetô utca a virágnevû utcák között is igen kellemes hatást kelt. Pismányban a Tátika utcából nyílik. (Tan.ül.jkv.1987.07.14.)

342. MENYÉT UTCA

                1987. Menyét utca

                A környéken nincsenek már baromfiólak /csak nyaralók/, de éjjel lopakodó menyétek sem. A kis ragadozóval csak az utcanevek sorában találkozhatunk. A Szarvashegy végén a Nyest utcát keresztezô kis utca a névbokrosítás eredménye. (Tan.ül.jkv.1987.V.l7.)

343. MEREDEK UTCA

                1974. Meredek utca

                A Berkenye utcából, a Tyukos medencébôl indul és a Pismány-hegy oldalán vezet felfelé meredeken. (Tan.ül.jkv.1974.V.17.)

344. MESE UTCA

                1973. Mese utca

                Talán a helyi nevezetességekbôl kifogyva kapta az utca semmihez sem kötôdô, bár kellemes hangzású nevét. A Leányfalu határán futó Szitakötô utcára vezet. (Tan.ül.jkv. 1973.31.sz.)

345. MESTER UTCA

                1983. Mester utca

                Izbégen a Szentlászlói úttól ÉK-DNY-i irányban a Puskin utcához csatlakozó földút 1983. szept. 27-én kapta a tanácstól ezt a többjelentésû nevet /iparos, mûvész, tanító mester /. Távolabb Pismányban is van egy hasonló név, de az már pontosabb: Hegymester utca. Reméljük, azért e két hasonló hangzású név nem zavarja a járókelôket, turistákat és a postást. (Tan.ül.jkv.1983.09.27.)

                S ha már ide talált a járókelô ne is menjen tovább.Itt a városszélén müvészeti

élményben is lehet része. A Tasi és Fia kisvendégló - vengéglôktôl szokatlanul - idôszaki képzômûvészeti kiállitásokat rendez.

346. MIKSZÁTH UTCA

                1925. Mikszáth-ucca

             A nagy író még 1925-ben lett utcanévadó Izbégen. A Gellért és a Wesselényi utcát összekötô apró kis utca kapta ezt a nevet.

MIKSZÁTH KÁLMÁN (1847-1910): író,ujságíró. Prózairodalmunkban kimagasló helyet foglal el. Jókai Mór és Móricz Zsigmond mellett a magyar széppróza  legnagyobb mestere.

347. MIRTUSZ UTCA

                1979. Mirtusz utca

                Pismányban a növény nevû utcák sorát gyarapítja ez a szép fehér virágú örökzöld cserje. Szentendrén csak az utcanevek között él, egyébként a Földközi tenger mellékén honos. A Jázmin utcából nyílik, párhuzamosan a Barackos úttal. (Tan.ül.jkv.1979. l6.sz.) 

348. MOGYORÓ UTCA

                1978. Mogyoró utca

                Az Ábrányi Emil utcában mûködôtt Szülôotthon mögött az új építkezések nyomán 1978-ra alakult ki az utca nyomvonala. (Tan.ül.jkv.1978.81.sz.)

349. MOHA UTCA

1979. Moha utca

                Petyinában a Margaréta utcából nyíló zsákutca. (Tan.ül.jkv.1979.l6. sz.)

35o. MÓKUS UTCA

1969. Mókus utca

                A város gyors ütemû fejlôdése nyomán a Tyukos dûlôben is egymás után nyílnak az utcák. 1969-ben a Szalonka utcából nyíló egyik utca a Mókus utca nevet kapta. (Tan.ül.jkv.1969.4.sz.)

351. MÓRICZ ZSIGMOND UTCA

                1925. Ibolya-ucca

                194?  Móricz Zsigmond utca

1925-ben a Pannónia-telepen lévô utca az Ibolya nevet kapta. A 30-as években az utcában lakó Ivics Béláné még jól emlékezett erre a névre. Késôbb ismeretlen okból a nevet negváltoztatták.

                Móricz Zsigmond nem lakott Szentendrén. A szomszédos Leányfalun vásárolt magának egy telket négy holdas kerttel elsô színdarabjának, a Sári bírónak a honoráriumából 1911-ben. A fôváros zaja elôl menekülve ott nyugodtan alkothatott. Pestre utaztában azonban sokszor idôzött a szentendrei Fô téri vendéglôben, a Koronában. A Tanácsköztársaság leverése után nemcsak látogatója, de néhány napig foglya is lett a városnak. Az akkor írt lelkes cikkei miatt egy ideig vizsgálati fogságban tartották az akkori Weresmarthy-villában /ma Zeneiskola/. Bôvebben lásd IKSZ 77-80.p.

MÓRICZ ZSIGMOND (1897-1942): iró, a XX. század magyar prózairodalmának kiemelkedô alakja. A modern és a népi írói törekvések felhasználásával a magyar kritikai realizmus beteljesítôje.

352. MÖLLER ISTVÁN UTCA

                1958. Möller István utca

                A Pannónia-telepen a tömeges építkezések csak az 50-es években indultak meg, de akkor olyan mértékben, hogy sokáig gondot okozott nemcsak a kommunális ellátás, de még az utanevek adása is. Ezt tanúsítja a Pest Megyei Hírlap Szentendre c. mellékletének "Névtelen utcák" címû cikke is.1958-ban a Városi Tanács végül az itt kialakult egyik utca névadójául Möller Istvánt választotta ama határozat eredményeként, mely szerint lehetôleg olyan személy kapjon utcát, aki "hozzájárult a város kialakításához." Ô pedig mint helyi lakos hozzájárult.

MÖLLER ISTVÁN (1860-1934): építész, mûegyetemi tanár. Több középkori mûemlékünk helyreállítója. Pl. a Zsámbéki templom, Vajdahunyad vára stb. Talán a mûemlékek vonzották            Szentendrére is. Villája a Pannónia-telepen állt, amikor még utcák sem igen voltak ott, csak néhány ház jelezte az alakuló telepet. Möller István városi képviselô-testületi tag lett. Ábrányi Emil költôvel együtt a Városfejlesztõ Egylet egyik aktív itányítója volt. Érdekes, hogy a jeles építész neve nemcsak Szentendrén került fel a falra. Rodostóban a Rákóczi-házban egy kis táblán is megtalálható a neve. Tanúsítva azt, ô is közremûködött abban, hogy a fejedelem házát felûjítsák, rendbehozzák.

353. MUFLON UTCA

1987. Muflon utca

                A Szarvashegyet derékban átívelô utca nevével egy Korzikáról áttelepített csavaros szarvú állatra emlékezteti az itt járókat. Errôl a ritka állatfajról a Szentendre c. utikönyv még 1977-ben is úgy ír, mint amelyet a Pilisben a környezô erdôségekben még tenyésztettek. Ha még ma is van belôlük néhány példány, az erre a kiépített részre már biztosan nem jár be. Így a muflonnal már csak az utcanevek sorában találkozhat a túrista. De neve jól illik ide a hegyre.(Tan.ül.jkv. 1987.07.14.)

354. MUNKÁCSY UTCA

1894. Munkás utcza

                1925. Munkácsy-ucca

                A szorgalmas szôlômûvelô dalmátok otthona a Szamárhegy volt. Ennek egyik hangulatos kis utcája 1894-ben a Munkás utca nevet kapta. 1925-ben a nagy utcanévadáskor új neve Munkácsy utca lett. A lakosság azonban továbbra is csak Munkás utcaként emlegethette. Ezt tanúsítja, hogy 1938-ban Opolczer Júlia is így sorolja elô: "Az Erzsébet /ma Rab Ráby / tér a város északeleti utcahálózatának vonzó központja. Ide futnak össze a Gôzhajó, Munkás, Szent Imre és Kígyó utcák." 

                MUNKÁCSY MIHÁLY (1844-199o): festô. A festôi realizmus világhírû magyar              mestere.

355. MUSKÁTLI UTCA

1925. Muskátli-ucca

                195?  Balázs Árpád utca

                1969. Mezô Imre utca

                1991. Muskátli utca

Az utca 1925-tôl a Pannónia-telepen hagyományosan használt virágnevet viselte. Az 1950-es években az iratokban Balázs Árpád utca néven találjuk. Az 1969. febr. 14-i VB ülésen aztán elhangzott egy javaslat, hogy "a Pannónia-telepen lévô Balázs Árpád utca inkább Mezô Imre utca legyen "annál is inkább mert 1958-tól már Pismány egyik utcája is az ismert zeneszerzô nevét viselte.                                                    MEZÔ IMRE:  /19o5-1956/ : a munkásmozgalom mártírja. 1956. okt. 3o-án a    Köztársaság tér ostrománál megsebesült, s rá rövid idôre meghalt.

 199o-ben az utcanévrevízió során kicserélték ennek az utcának a nevét is. A javaslat az elsô nevet élesztette újjá. A képviselô-testület el is fogadta azt. (ÖNK,199l. 134.sz.)

       Mezô Imre nevét a fôváros is elfelejtette. A VIII.k. Mezô Imre utcából ott Fiumei és Orczy út lett.

356. MUSKOTÁLY UTCA

1962. Muskotály utca

                A városi tanács határozata értelmében a Vasúti villasor környékén, a Tó melletti szôlôhegyen kialakuló új utcákat a szôlôfajtákról tervezik elnevezni. Ennek eredménye, hogy a "Perjéssy Sándor /ma Tómellék / utcával párhuzamosan kialakult új utca a Muskotály nevet kapja." (Tan.ül.jkv.1962. 36.sz.)

357. MUST KÖZ

1979. Must köz

                Pismányban nem messze a Prés köztôl a Szüret utcából nyíló utca neve a névbokrosítás eredménye. (Tan.ül.jkv. 1979. 4. sz. )

358. MÛVÉSZ TÉR

1969. Mûvész tér

                A magánépítkezések során egy kis tér alakult ki az Új Mûvésztelep sarkán, melyet 1969-ben a városi tanács Mûvész térnek nevezett el. A környék utcái /Festô u.,Szobrász u., Apáti Abkarovics Béla u., Boromisza Tibor u., Deli Antal u./ mind a város képzômûvészeti életének jelentôségére emlékeztetnek. E névbokrosítás a tájékozódást is igyekszik segíteni. (Tan.ül.jkv. 1969. 4. sz. )

359. NÁDAS UTCA

1974. Nádas utca

                Valószínûleg a közeli Öregvíz-patak sugallta a nevet ehhez a Pismány hegyoldalbeli utcához. A kis utca a Jázmin utcából nyílik. (Tan.ül. jkv. 1974. 05. 17. )

360. NAGYBÁNYAI UTCA

194? Nagybányai utca

                A Nagybányai Mûvésztelep a magyar mûvészeti élet egyik legnagyobb hatású közössége volt. 1896-ban alapította Hollósy Simon. Szentendrérôl Nagybányára költözött Ferenczy Károly is, aki késôbb az egyik vezetôje lett a telepnek. A Vasûti villasorról nyíló többi városnevû utca között a festôk városában méltán kapott utcát Nagybánya is.

361. Dr. NAGY LAJOS UTCA

1935. Tuharszky-ucca

                1958. Dr. Nagy Lajos utca

                A Római sánc dûlôben 1935-re már több utca nyomvonala is kialakult. A második névtelen utca elnevezése iránt Gódor István és társai nyújtanak be kérelmet a város vezetôihez. Akik inézkednek is. A pénzügyi bizottság javaslata alapján egyhangúlag "... az Attila utcából kiindulô második utcát a Tuharszky  utca névvel nevezi el a képviselô--testület." (Képv.t.jkv. 1935. 4729.sz. ) Dr. Katona Gyuláné szerint a Tuharszky család a l8.sz. vége óta élt Szentendrén. Tagjai generációkon keresztül molnárok voltak. Többen közülük a város képviselô-tetületének tagjai. A Róm. kat. Egyházközségnek pedig világi vezetôi, elnökei voltak. Sok jótétemény fûzôdik a nevükhöz. A család utolsó tagja, Tuhárszky Ferenc 1914-ben házas ingatlant adományozott a r.kat. Polgári Leányiskola létesítésére. A szegénysorsú leánygyerekek taníttatására pedig feleségével, Dietz Paulinával alapítványt tettek. Az ô házából lett a mai Izbégi Ált. iskola is. Hálából neveztek el utcát róla. 1958-ban a városi tanács aztán új nevet talált az utca számára.(Tan.ül.jkv.1958.25.sz.)                                                                                                          dr. NAGY LAJOS (1897-1946): egyetemi tanár, régész. Ô végezte Szentendrén az elsô  érdemleges ásatásokat a Kôhegyen és a Római tábor helyén. Aquincum régészeti feltárásának jelentôs eredménye is az ô nevéhez fûzôdik. Gyakori és kedves látogatója volt a városnak. A római tábor feltárásánál sok szentendrei segített neki. Emlékét a számára oly kedves római táborhoz vezetô utca ôrzi.

362. NAGYVÁRADI UTCA

194? Nagyváradi utca

                A Vasúti villasor környékén megindult magánépítkezések során a Debreceni, Nagybányai utcával azonos idôben, azonos szempont alapján kaphatta a nevét. Nagyvárad, ma Oradea romániai város, az egykori Bihar vármegye székhelye, melyet Szent László király alapított, s ide is temették.

363. NAP UTCA

                1969. Nap utca

                A fokozatos építkezések során a Hold utca torkolatánál kiinduló ûj utca elnevezésénél természetesen ötlött fel a Nap neve. Az égitest aztán alapja lett a névbokrosításnak. (Tan.ül.jkv. 1969. 4.sz. )

364. NAPFÉNY UTCA

1979. Napfény utca

                A kiváló talaj mellett, az itt uralkodó mediterrán éghajlatra jellemzô sok napfénynek köszönhetô, hogy Pismányban és szerte a városban oly gazdagon megterem a szôlô, manapság meg a gyümölcs.

                A stílusos utcanév Pismányban a Cseresznyés úttal párhuzamosan a Remény utcából nyílik. (Tan.ül.jkv. 1979. 16.sz. )

365. NAPOS SÉTÁNY

1974. Napos sétány

                A mediterrán jellegû és kevésbé szélsôséges éghajlatú Szentendrén sok a napfényes órák száma. Az enyhe tavaszt sokszor szinte átmenet nélkül követi a nyár, melynek átlagos hômérséklete 20.4 C. A hosszantartó, napfényes ôsz pedig záloga volt az Európa hírû kiváló bortermésnek. A filoxéra járvány pusztítása /1882/ után kialakult virágzó gyümölcstermelést is a jó termôtalaj és a sok napfény tette lehetôvé.

                A virágzó domboldal sétára invitáló látványa sugallhatta a névadónak, hogy a Pismány-hegy gerinc útját Napos sétánynak nevezze el.(Tan.ül.jkv. 1979. 16.sz. )

366. NAPRAFORGÓ UTCA

1979. Napraforgó utca

                Pismányban a Körte utcából nyíló zsákutca.  (Tan.ül.jkv. 1979. 16. sz. )

367. NÁRCISZ UTCA

1977. Nárcisz utca

                E kedves virágról elnevezett utca a Sztelin-patakhoz közel, a Csóka utcát köti össze a Berek utcával. (Tan.ül.jkv. 1977. 5. sz. )

368. NASPOLYA UTCA

                1972. Naspolya utca

                A Cseresznyés útból nyíló egyik utca viseli e kellemes ízû gyümölcs nevét. (Tan.ül.jkv 1972. 11. sz. )

369. NEFELEJCS UTCA

1972. Nefelejcs utca

                A virágnevek közül igen kedvelt utcanévadó volt a nefelejcs. Majd minden településen találunk ilyen nevû utcát. Szentendrén is volt már 1925-ben Nefelejcs utca. Igaz akkor a Pannónia-telepen. Ma Izbégen a József Attila utcáról nyíló utca viseli e szép virág nevét.(Tan. ül.jkv. 1972. 11.sz.)

370. NÉVTELEN UTCA

194? Névtelen utca

                Az utca lakóit az 1994-es választási lista a Pannónia-telepi választókôrzetbe hívta és várta. A térképeken soha fel nem tüntetett kis utca néhány háza a város szélén, az ÉTI mögött a Dunához közel álldogál. A zavaró csak az, hogy idôközben fenn Pismányban is visel ilyen nevet egy utca. Telefonuk az itt lakóknak van. Ôket találjuk Névtelen u. címen a telefonkönyvben.

371. NYÁR UTCA

1972. Nyár utca

                Ez az utcanév javaslatként 1969-ben vetôdött fel elôször a tanácsülés elôtt. Akkor a Tél és az Ôsz utcát összekötô utcának választották ezt a nevet. Az az utca végül egy helytörténeti nevet, Joanovics Sándor nevét kapta meg /ma Zúzmara u./. 1970-re a gyors ütemû építkezések eredményeként felépült Szentendre és Izbég között az ûj OTP-lakótelep. Az átadás után aztán az itt álló házaknak adták a Nyár utca nevet.

                A párhuzamos három házsor azonban nem tûnik egy utcának. Ez az egyik  legmegtalálhatatlanabb utca a városban. Különösen mióta a Füzesparki lakótelep is felépült és összenôtt a Nyár utcai lakóteleppel. A közelben található - a már említett Ôsz és Tél utcán kivül - a Tavasz utca is. Ez talán segít a tájékozódásban. (Tan.ül.jkv. 1972. 11. sz. ).

372. NYERGES UTCA

1992. Nyerges utca

                A Barackos útról DNY-irányban nyíló utca nevét 1992-ben kapta. / ÖNK. 1992. 162.sz. /

373. NYEST UTCA

1987. Nyest utca

                A szépbundájú kis ragadozóra 1987-tôl emlékeztet utca Szentendrén. A Szarvashegyen a Pinty és a Menyét utcát  köti össze. (Tan.ül.jkv. 1987.07.14. )

374. NYÍLHEGY UTCA

1992. Nyílhegy utca

                A fegyvernek tokként szolgáló eszközrôl elnevezett utca, a Tegez utca már állt. A belôle induló 110 m hosszú új utca 1991-re alakult ki és 1992-ben kapta az "összeillô" nevet. ( ÖNK. 1992. 162. sz. )

375. NYÍRFA UTCA

                1976. Nyírfa utca

                A Nyírfa utca egyike Pismány sok zsákutcájának. A Kökény utcából nyílik. A romantikus hangulatot árasztó nyírfa a környékünkön nem jellemzô növény. (Tan.ül.jkv. 1976. 63.sz. )

376. NYÚL UTCA

1972. Nyúl utca

                A Pilis erdeiben is gyakran találkozhat a turista a bokrok között vagy a szabad mezôn rohanó nyúllal. Így természetes, hogy az 1970-es évekre kiépülô Boldogtanya egyik utcája e fürge kis állat nevét viseli. (Tan. ül.jkv. 1972. 11. sz. )

377. NYUSZT UTCA

1992. Nyuszt utca

                A kis erdei ragadozó emlôsre emlékeztetô utca 1992 óta gazdagítja az állatnevû utcák sorát Pismányban. (ÖNK .1992. 162.sz. )

378. ORBÁN TÉR

195?  Ifjúság tere

                196?  Béke tér

                1979. Orbán tér

Az Ady Endre úton, ahol a Sztaravoda-patak a Dunába fut, áll az Orbán-kereszt. Errôl a keresztrôl egyetlen monográfia vagy mûemléki leírás sem emlékezik meg. Valószínûleg a szôlôsgazdák emelték I. Szent Orbán pápa tiszteletére 1913-ban.

                1933-ban, a " pismáni utak" elnevezésekor már majdnem névadó is lett Orbán. Akkor  "az Orbán kereszttôl az Egres hídig a patak partját - kívánta a képviselô-testület elnevezni - Szent Orbán sétánynak."(Képv.t. jkv. 1933. 4082.sz.). Ezt a javaslatot végülis nem fogadhatták el, mert senki sem emlékezett rá, hogy a patakpartnak valaha is neve lett volna.

                Az 1950-es években 1959-ig Ifjúság tere néven találjuk a teret a térképen. Valószínûleg azért, mert a patak másik oldalán akkoriban az Építôk SE sportpályája állt. Késôbb a térképeken már semmiféle névvel nem jelölik, de az utcanévjegyzéken Béke tér néven tartják számon. 1979-ben végül a tájékozódásra már régóta használt nevezetes Orbán kereszt lett a tér névadója. (Tan.ül.jkv. 1979. 16.sz. )

379. ORGONA UTCA

                1972. Orgona utca

                A Nap utcáról nyíló utca a környék többi virágnevû utcája nyomán kapta a Szentendrén is gyakori, illatos tavaszi virágról a nevét. (Tan.ül.jkv. 1972. 11. sz. )

380. OSTOR UTCA

                1992. Ostor utca

                A Cseresznyés utat a Barackos úttal ÉK-DNY- irányban összekötô egyenes utca nevét 1992-ben kapta.(ÖNK.1992. 162.sz.)

381.OTELLÓ  UTCA

                1962. Otelló utca

                A Muskotály utcára merôleges keresztutca is a helyi szôlômûvelésre utal. (Tan.ül.jkv. 1962. 37.sz.)

382.ÓVÍZ UTCA

1974. Óvíz utca

                A Sztaravoda-pataktól induló rövid kis utca neve. A név indoka a patak volt. A szerb Sztaravoda-patak különbözô magyar neveken ismert, a térképeken is változó a neve: Öregvíz-patak, Öreg-patak, Óvíz-patak. (Tan.ül.jkv. 1974.V.17.)

383. ÖKÖRSZEM UTCA

1992. Ökörszem utca

                Ez a kedves, apró énekesmadár 1992-ben lett névadója stílusosan egy ugyancsak apró, mindössze 61 m hosszú utcának Pismányban. A Barckos útról nyílik. ( ÖNK. 1992. 162.sz.)

384. ÖLYV UTCA

1979. Ölyv utca

                A Szabadtéri Néprajzi Múzeum mögött lévô egyik utca kapta errôl a sólyomhoz hasonló alakú ragadozó madárról a nevét. (Tan.ül.jkv.1979.16.sz.)

385. ÔRTORONY UTCA

1935. Ôrtorony-ucca

                A Vasúti villasortól a Római sánc utcához vezetô utca. Nyomvonala a 30-as évekre alakult ki. 1935-ben fordult kérelemmel a képviselô-testülethez Gódor István a "Római sáncban lévô második névtelen utca elnevezése iránt". A pénzügyi bizottság javaslata alapján aztán a képviselô-testület úgy döntött, hogy azt az utcát Ôrtorony névvel nevezi el. (Képv.t.jkv. 1935.4729.sz.). Pannónia provincia északi és keleti határa, a Duna vonala mentén a rómaiak erôs határvédelmi rendszert, "limest "építettek ki a túlsó part ellenséges népei miatt.

                A IV. századra tökéletesen kialakított erôdrendszer 15-20 km-ként egy-egy katonai táborból és 2-3 km-ként ôrtornyok sorából állt. Az ôrtornyok a táborok közötti összeköttetést biztosították és a határvonalat ellenôrizték. Szentendre fontos láncszem volt ebben a védelmi rendszerben. Az egyik ôrtorony maradványát a Dera-pataktól D-re találták meg. A következô ôrtorony ill. tornyok a Szentendrén is kiépített római tárbor sarkán álltak. /Lásd Római sánc u./. Ez az utca is a táborhoz vezet, feltehetôen ezért kapta a nevét.

386. ÖSVÉNY UTCA

1979. Ösvény utca

                Itt Pismányban a 70-es években jól idomuló földutak, ösvények mellett emelték még házaikat az üdülôk. A késôbb kiépült fényûzôbb hétvégi házak elôtt az utcák aztán szilárd burkolatot kaptak. A kezdetben még ideillô névnek 1994-re már csak hangulati jelentése van. Az utca a Cseresznyés és Barackos utat köti össze. (Tan.ül.jkv.1979. 16.sz.)

387. ÔSZ UTCA

1969. Ôsz utca

                A Szentlászlói /egykor Lenin/ útról nyíló KISZ II. lakótelep utcáinak elnevezése kis vitára adott alkalmat. A VB ülésen nem tudták eldönteni, hogy a telep kapjon-e nevet és a házak csak számot, vagy adjanak nevet külön minden házsornak. Végül a tanács úgy döntött, hogy mivel a "házak lakóutcává álltak össze", kapjanak inkább külön nevet az utcák.

                A környezô utcák nevét figyelembevéve - nem messze volt a Tavasz u. - a telep egyik utcája az Ôsz nevet kapta. (Tan.ül.jkv. 1969.4.sz.)

388. ÔZ UTCA

1972. Ôz utca

                A Pilisben sétáló turistákat ma is gyakran gyönyörködtetik a fák között kecsesen futó ôzek. A szépfekvésû, erdôhöz közeli Boldogtanya egyik utcája emlékeztet rájuk. (Tan.ül.jkv. 1972.11.sz.)

389. ÔZLÁB UTCA

1987. Ôzláb utca

                A Cseresznyés útról nyíló, a Csiperke utca utáni elsô rövid utca nevével nem a futó ôzekre, hanem egy ízes gombára emlékeztet. A névbokrosítás eredménye. (Tan.ül.jkv.1987. 07.14.)

390. PACSÍRTA UTCA

1969. Pacsírta utca

                A Nap utcából a város szélére induló utca a vidék állatvilága által ihletett utcák sorába tartozik. (Tan.ül.jkv.1969.4.sz.)

391. PÁFRÁNY UTCA

1984. Páfrány utca

                "A Végrehajtó Bizottság a Pismány dûlôben a Vörösgyûrû sétánytól ÉNY-i irányban leágazó új, névtelen közterületet Páfrány utcának nevezi el"...rögzítik az iratok. (Tan.ül.jkv. 1984.07.31.)

392. PÁLMA KÖZ

1992. Pálma köz

                A szép, meleg égövi fára emlékeztetô név jól illik ide, az egykor fákkal dús Pismányba. A Barackos útról nyíló egyenes utca 1992-ben kapta a nevét. (ÖNK. 1992. 162.sz.)

393. PANNÓNIA-TELEP

1920. Pannónia puszta

                A rómaiak Augustus császársága alatt /Kr.e.63 - Kr.u.14/ hódító útjuk során eljutottak egész a Duna vonaláig. Az új területet az illir pannon törzs alapján Pannoniának nevezték el.  A szó a "pan," mocsár  szót rejti magában.

                A római uralom civilizált életkörülményeket honosított meg. A városokat széles utak kötötték össze. A nagyobb területeket csatornázták. Házaik minden korszerû kényelemnek megfeleltek. Igen jelentôs volt a városok ipari és kereskedelmi élete. Alsó-Pannónia székhelye Aquincum volt, de jelentôs szerepet játszott a birodalomban Szentendre, azaz akkori latin nevén Ulcisia Castra /Farkasvár/ is.

                A honfoglalás után az ide is letelepült magyarok elsôsorban a Bükkös-patak mentét és a belvárost "ülték meg." A mezôgazdasági termeléshez, az állattartáshoz viszont a külsô részeket vették birtokba. A Duna mentén és a Dera-patak körül a Pomázra vezetô részen igen kitûnô legelôt és rétet találtak. A városrészt késôbb is a gazdálkodás számára tartották fenn. A legelôket idôközben feltörték és így kitûnô szántóföldet alakíthattak itt ki. Amikor 1886-ban a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság megkezdi a kiépítendô helyiérdekû vasút pályájának a kijejölését, a jegyzôkönyvbe azt írják be, hogy "a szomszédos pomázi területrôl a város kültelkeire a városhoz tartozó fôldeken oly irányba vezetendônek kéretett, hogy a magán tulajdont képezô ingatlanok lehetôleg megkíméltessenek." Tehát, ha házak akkor még nem is, de ingatlanok, kertek voltak itt. Sôt egy utca is állt már. Igaz, az régóta, ha nevet csak késôbb is kapott. 1894-ben, amikor a város elôször adott nevet az utcáinak, a régi római útra ráépült középkori "fôközlekedési útnak" a Budai út nevet adta, mivel az az ország központjára, Budára vezetett. /Lásd Dózsa György út /

                Az iratokból úgy tûnik a városrész csak igen lassan épült be. A századfordulón még mindig csak néhány ház állhatott itt.1920-ban egy újszülöttet így jegyeznek be az anyakönyvbe. Született:Pannónia-pusztán. A város szaporodó  lakosságának azonban hely kellett. A 20-as években a képviselô-testület úgy próbált enyhíteni a gondokon, hogy parcellázni kezdte a város üresen álló külterületeit. A Pannónia-puszta igen alkalmasnak mutatkozott a terjeszkedésre. 1925-ben a polgármester, dr. Starzsinszky László vezetésével megindul "a város nívójának emelése". A fejlesztés érdekében nagyszabású tervek születnek. Számba vették a város házait és utcáit. Szentendrét a városiasságot hangsúlyozandó, kerületekre osztották /I-IV/. A Pannónia-telep a Bükkös-patakig és a Pomáz felé terjeszkedô rész lett az I. kerület.

                Kevesen tudják, hogy egykor itt ringott a szentendrei mûvészet bölcsôje is. Starzsinszky, az agilis és törekvô polgármester ugyancsak a "város nívójának" emelése céljából 1926-ban úgy döntött, hogy fiatal festômûvészeket csalogat ki a városba, és müvésztelepet létesít Szentendrén. Erre akkor a Pannónia-telepen lévô üressé lett Szôlôkisérleti telep 3 háza kínálkozott. Ide jött ki a többiekkel együtt Onódi Béla is, aki az Életutam c. könyvében számol be az itt megtelepedni óhajtó mûvészek lelkes és vidám életérôl. De miután a "mûvésztelep" itt távol feküdt minden festôi motívumtól, késôbb ugyancsak a polgármester támogatásával a társaságnak sikerült beljebb, a Bogdányi utca 51. sz. házban, a Munkásbeteg Biztosítótól megszerzett szanatóriumba költöznie.

                A külsô városrész azonban továbbra is lassan épül be. Az egyik képviselô szerint ennek oka a következô: "a Pannónia-telepen a parcellázás óta eltelt 8 év alatt a gazdasági viszonyok nem tették lehetôvé a kimért 300 négyszögöles telkek vételét." /1936./ Pedig az itt kiépítendô utcák számára már a neveket is kijelölték. Talán hogy szebbé, vonzóbbá tegyék ezt a pusztai részt, valamennyi utcát egy virágról óhajtottak elnevezni /lásd Gyöngyvirág, Hóvirág, Ibolya, Levendula, Liliom u. /

                Ha lakásokat nem is, nagyobb épületeket emeltek itt. Az 1920-as évek elején felépült az Andrea Cementgyár /ma Szentendrei Betonárugyár/. 1928-tól építeni kezdik a katonai laktanyát,amely elôször a hosszabb ideig Visegrádon élt  Görgey Artúr tábornok nevét viselte. 1936-ban az Angol Magyar Bank vezetésével  különbözô tôkés csoportok, részvénytársaságok keresték fel a várost egy papírgyár alapítása céljából. A városatyák kezdetben ellenezték azt, ennek ellenére 1937. nov. 22-én a 170 munkást és 24 alkalmazottat foglalkoztató gyár már meg is kezdte a munkát. A vezetôk munkáslakások építését is tervezték, de az elmaradhatott, mert 1944-ben a Magyarország földrajzinévtára ezt a városrészt még mindig csak Pannónia puszta néven nevezi meg, bár néhány utca is állt már itt.

                1945 után a névcserék jelezték, hogy itt is változott a világ. A Görgey laktanyából Táncsics Mihály tisztiiskola, majd 1957-tôl Kossuth Lajos katonai fôiskola lett. A Budai útból pedig Dózsa György út. Néhány virág nevû utcát is átkereszteltek és új ipari üzemek nôttek ki a földbôl. 1962-ben a Papírgyár mellett felépült a PEVDI /ma Hungaropen Kft /.Utána az ÉTI, ami a rendszerváltás után megszûnt.

                A régi katonai lakótelep a 80-as évek végén viszont bôvült. A Magyar Néphadsereg támogatásával újabb és újabb háztömbök jelentek meg. Köztük kiszolgáló helyiségek /fodrász, virágbolt, cukrászda stb./ A házak között még egy kis sportpálya is áll. Így most ez a városrész joggal fel is vehetné a régen már javasolt Honvéd város nevet. Igaz akkor az Izbég határán lévô gyakorló térnek javasolták ezt a nevet.

                A HÉV állomásig nyúló, a térképen 15 utcával bíró telep 1992-re már jelentôs városrész. Az itt lakók száma a 3000-t is meghaladja. Gondjaikat képviselôjük, a késôbb alpolgármesterré választott Németh Lajosné mellett 1992.decemberétôl egy új közösség, a Pannónia Védegylet próbálja még intézni, segíteni.

394. PANNÓNIA UTCA

                1925. Pannónia-ucca

                A Pannónia utca az ôrtornyok mentén Aquincumba vezetô régi római útra  épült. Hivatalos iratokban is így említik. Amikor 1933-ban a laktanya építése miatt ezt az utat lezárták, a város megjegyzi..."a város csak akkor adja át a  kincstárnak,ha a régi római utat helyreállítja és a köznek átadja".

                Az Aquincumba vezetô egykori fontos út egy részét, - ez ma a Pannónia utca - valóban helyre is állítják, a többi részét pedig elmosta az idô és a Duna, ahogy ezt egy 1934-es feljegyzés tanúsítja:"... a Duna a régi római utat a laktanya és a Dera-patak között már teljesen elsodorta."

395. PANORÁMA ÚT

                1979. Panoráma út

                A kilátás Szentendrén sok helyen szép, nemcsak ezen a Pismány-végi, határszéli utcán. A Panoráma út a Makkos és az Ölyv utcát köti össze a Szabadtéri Néprajzi Múzeum mögött. (Tan.ül.jkv.1979.16.sz.)

396. PAPRIKABÍRÓ UTCA

1894. Paprikabíró utcza

                A város utcanevei két bíró emlékét örökítették meg. Az egyik Dumtsa Jenô, a másik Paprika Péter, aki Mária Terézia és II. József uralkodása alatt állt a város élén.

                A város vezetése körül sokáig nagy vita dúlt. A városi önkormányzat a l8. sz. elsô évtizedeire valósult meg. Kezdetben négy bíró igazgatta Szentendrét. Egy római katolikus, akit a magyarok, németek, dalmátok közösen választottak és három görögkeleti, akit a szerb többség választott. A polgárok állandó panasszal éltek az uralkodónál a bírók korrupciói miatt, ezért többször is megváltoztatták a városvezetés szerkezetét. 1733-ban pl. a vármegye utasította a várost, hogy ne évenként válasszanak bírót, hanem három éven át görögkeleti és egy éven át katolikus bírája legyen  Szentendrének.

                PAPRIKA PÉTER /l7?- ?/: szerbnek és görögnek is tartották. Paprikity néven is említik. Nevét a szokásoknak megfelelôen cirill betûkkel is írta. Dr. Katona Gyuláné kutatásai szerint a bíró katolikus volt. A szerbek a görögök bújtogatására 1737-ben nem is akarták elismerni bírójukul. A vármegye ezért bebôrtönzött néhány szerbet. A felbújtó görögök meg elszöktek a városból. Ekkor a szerbek levélben azt nyilatkozták, hogy: "A megválasztott Pápista Bírót igaz bíránkkul fogunk ösmerni, úgy mint közönséges Bíránkul mindenekben..."Úgy tûnik Paprika Péter jó bíró lett, mert egymás után 8-szor is viselte e nemes tisztet.

                Paprika bíró nevéhez népi mondák is fûzôdnek. Az egyik hagyomány szerint pipogya ember lehetett, mert amikor Mária Terézia a városban járt és Paprika Péter fogadta, nem ô, hanem a felesége, Márta asszony kötötte le szóval és kérdéseivel a királynô figyelmét. Mások szerint viszont éppenhogy mérges, hirtelenharagú, paprikás ember volt.

                A római tábor romjait ôrzô halmot, kis túlzással hegyet, régóta Paprikahegynek nevezik.Pl.:"a Paprikahegyre vezetô Miretta féle nagyház melletti kisház" - határozzák meg 1872-ben egy halott utolsó lakhelyét. 1900-ban is így említik: "Wenczel Ádám és társa folyamodványa a paprika hegyen létesítendô közkút tárgyában." Sokáig csak néhány ház állt a  hegyen. Jelzi ezt az is, hogy a környezô utcák : Római várkert, Római sánc, Ôrtorony utca is csak az 1920-as, 30-as években kapnak nevet.

                A elnevezésnek a paprikához tehát nincs semmi köze. A gazdag bíró családjának volt itt a környéken birtoka és háza. Innen kapta a környék a nevét.  A hagyomány szerint a bíró a 7. sz. házban lakott. Korábban valószínûleg csak a családra gondolva, Paprika utcaként nevezték meg az utcát. Egy-két iratban így is található. Csak az elsô hivatalos utcanévadáskor gondolt a képviselô-testület  névadóként kifejezetten Paprika Péter bíróra.

                A bíró házát a Mûemléki Bizottságnak és a lokálpatriótáknak 1988-ig sikerült megóvniuk. Akkor lebontották az utoljára 4 családnak is otthont adó házat. A helyiek így búslakodnak az ujság hasábjain: Ismét eltûnt a történelmi Szentendre egy pótolhatatlan értéke. Késôbb a fôépítész az újságban válaszolt az aggodalmaskodóknak /SZV,1992.jan.l./. A ház életveszélyes volt. A telek új tulajdonosa, dr. Makai Zsolt szájsebészeti magánklinikát és gyógypanziót tervez ide építeni. A város azonban ragaszkodik hozzá, hogy az új épület tömegformájában  idézze az eredetit. Az igért épület azonban 1995-re még nem készült el.

397. PAP-SZIGET

17?  Pap-sziget

                A Duna sodró hullámai a nagy sziget /Szentendrei-sziget/ mellett több kisebb homokzátony szigetet is felhalmoztak. Egyet közülük a Kis-Dunán a Visegrád felé vezetô 11-es mûút mellett. A hangulatos, százados fákkal benôtt sziget a szentendreiek kedvelt kirándulóhelye. A túristák is gyakran és szívesen keresik fel, mivel a szigeten 1962 óta többszáz férôhelyes kemping, modern ABC-áruház és étterem, meg termálvizes strandfürdô várja ôket. A Pap-sziget védett terület. Növényritkasága a platánokra felfutó vadszôlô.

                A sziget nevének eredetét dr. Katona Gyuláné írta meg a helyi újság hasábjain: "Az  oklevelek alapján gróf Zichy István, az akkori földesúr Szentendre területének használatát 1700. jan.-1-én bérbe adta a város katolikus és görögkeleti lakosságának." Az 1732-es Canonica Visitatio - püspöki vizsgálat - szerint pedig a kegyúr a visegrádi út mellett a Dunán levô kis szigetet a két parókiának adományozta azért, hogy az ott termett széna a lelkészek lótartására szolgáljon.

                A szigeten sokat küszködtek az árvízzel. És mint 1917-ben Kada Mihály plébános az akkori kegyúrnak, a Földmûvelésügyi miniszternek írta:"A szántóföldek mûvelése itt, közel a fôvároshoz igen nehéz, mert nem lehet szerezni megbízható férficselédet. Inkább járnak a budapesti gyárakba dolgozni, a földeket pedig lehetetlen bérbeadni. A szénahordáshoz pedig különösen a mostani idôkben lehetetlen kapni fuvarost, akik a vizen való életveszélyes szénafuvarozástól nagyon idegenkednek." Ezért a papok a hercegprímástól engedélyt kértek, hogy eladhassák a szigetet, mert " amikor a vevô jelentkezett, a város igen kért, hogy adjuk el..." A szigetet a két egyház vezetôi aztán el is adták Nemes Marcellnek, aki azt mûvészteleppé óhajtotta kialakítani. A szép terv azonban nem valósult meg, mert 1917-ben a vevô végrendelet nélkül meghalt.

                A Pap-sziget tehát nevét onnan kapta, hogy az mintegy kétszáz évig a szentendrei papok szigete volt¹²⁸.

398. PAPSZIGETI ÚT

                1960. Papszigeti út

                Az 1950-es évek végén a Kis-Duna mellett üdülôk sora épült fel. A Sztelin-patak és a Pap-sziget között kialakult hosszú út hamarosan már nevet is kért. Szerencsére a városi tanács a névadáskor a közeli sziget nevét választotta az utca számára. Napi használatba téve így itt egy régi földrajzi nevet.(Tan.ül.jkv. 1960. lo.sz.)

                Késôbb az itt kialakult nagyobb üdülôtelep e gyûjtôútjára U alakban épültek rá az utcák, amelyek a névbokrosítással mind a viziélettel kapcsolatos nevet kaptak.

399. PÁSZTOR UTCA

195?  Koltói Anna utca

                1991. Pásztor utca

                Izbégen a Kékesi utca folytatásaként az 1950-es években alakult ki úgy, hogy nevet is kaphatott.

                KOLTÓ ANNA /1891-1944/: vasmunkás, a szocialista nômozgalom vezetô         személyisége, a fasizmus áldozata.

                1990-ben az utcanevek cseréjekor elôször ide az Utcanév Bizottság egy festô, Jeges Ernô  nevét ajánlotta. A Szentendrei Mûvésztelep alapító tagja festette az 1950-es években az Izbégi templom szép freskóit, azért esett rá a választás. A lakosság azonban a név helyett nem akart új nevet.

                A régi izbégiek még jól emlékeztek, hogy a kihajtós pásztorok egykor erre terelték ki a lábasjószágot a Csicserkó kiváló füvére legelni. /Lásd Csicserkó u./ Ezért a régi lakók megkérték az utca új lakóját, dr. Bakos Zoltánt, kérje a Pásztor nevet az utcájuk számára. Amikor a nevet beterjesztette a képviselô-testület elé, megigérte, ha a nevet elfogadják, ô maga hajlandó lesz kifizetni az elsô új utcanévtáblát. A testület a benyújtott nevet elfogadt, a doktor úr pedig állta a szavát és fizetett. (ÖNK. 1991. 134.sz.)

                Koltói Anna nevét Budapest is eltûntette. /VIII. ker./. Abból Magdolna utca lett.

400. PÁSZTOR KÖZ

1894. Zsák utcza

                1925. Pásztor köz

                A visszaemlékezések  szerint a püspöki gazdasági épületek mögé benyúló zsákutca elsô, hivatalos neve is ez volt: Zsák utca. A szerb püspöki palota mellett a környezô utcákban még a 20. század elején is a püspöki szolgák éltek. A Pásztor közben élt a püspöki pásztor. Ezért kapta ezt a nevet az utca 1925-ben. A városi pásztor a Kossuth Lajos utcában lakott.

                Szentendrén kihajtós pásztorkodás volt. A kecskéket, juhokat, teheneket hangos tülökszóval kisérte végig a városon a pásztor. A püspöki istálló még 1957-ben is itt állt. Egészségtelen voltáról a tanácsülésen is szó esett. Késôbb az istállót lebontották. Helyén 1975 óta egy nagy épület, a Pest Megyei Könyvtár áll. A  mögötte lévô kis közben azonban még ma is ott sorakoznak földbe süppedten a régi püspöki cselédházak.

401. PATAK UTCA

1925. ?

                194? Patak utca

A Pannónia-telep egyik utcája az itt kialakult szokások szerint egy szép virág nevét viselte. Pontos elnevezését nem ismerjük. Az 1940-es években új nevet kapott. Miután a Dera-patakhoz vezet, érthetôen Patak utca lett a neve.

402. PATAKSOR UTCA

1994. Pataksor utca

                A 90-es évek elejére a Nap utcánál egy árok törése mellett egy 6 m széles és 124 m hosszú utca alakult ki. Az utcában lakók nevet is kértek számára. Sôt 1993-ban javaslatot is nyújtottak be az Önkormányzatnak. Tekintve, hogy közel folyik a Sztaravoda-patak, ezt a nevet ajánlották. Patak utcája ugyan már van a városnak a Pannónia-telepen, de ez egy másik névalak. A kérelmet a városgazda, Wolfné Boza Ágnes Csilla elô is terjesztette és azt a képviselôk el is fogadták.  /ÖNK. 1994. 25.sz./

403. PATKÓ UTCA

1992. Patkó utca

                Pismányban a vízmosástól NY-i irányba induló zsákutca az Ostor utcával együtt kapta a nevét./ÖNK. 1992.162.sz./

404. PÁTRIÁRKA UTCA

1894. Arzén utcza

                1950. Engels utca

                1991. Pátriárka u.

A püspöki székesegyház mellett a szerb temetôig vezetô utca 1894-tôl Csarnojevics Arzénnak, a szerbek honszerzô pátriárkájának emlékét ôrizte. /lásd Arzén u./ Elsô nevét természetes okból kapta, mert a püspöki székesegyház kertjében lévô kis épületben lakott a pátriárka.

                1950-ben már Engelsz néven találjuk az utcát. A névváltoztatás pontos dátumát nem sikerült megtalálnom.

ENGELS, FRIDRICH /1820-1895/: német teoretikus. Marxszal együtt a tudományos szocializmus, a                 marxista politikai gazdaságtan és a dialektikus materializmus megalapítója.

1989 végén a Pest Megyei Könyvtárnak küldött szerb újság borítóján a munkatársak érdekes dologra figyeltek fel. Utcanévváltoztatásról ekkor még szó sem volt, mégis a megszokott címük Engelsz u. 7.sz. helyett a következô címet találták: Csarnojevics Arzén pátriárka u. 7.sz. A feladóként jelzett Szerb Demokratikus Szövetség hamarosan az új Önkormányzatnál is jelentkezett ezzel a borítékkal és hivatalosan is kérte ezen utcanév adását. Az Utcanév Bizottság késôbb a kért nevet elôterjesztette a lakosság számára a helyi újságban.¹²⁹ A beérkezett névtani tiltakozással /hosszú és nehezen ejthetô/ és azzal a ténnyel, hogy a pátriárka nevét már ôrzi egy utcanév /Arzén u./ a Bizottság is egyetértett. Ezért csak a név rövidebb, köznévi alakját terjesztette a képviselôk elé, melyet ôk 1991.dec.l2-én el is fogadtak. /ÖNK. 1991.134.sz./

                Engels nevét a fôváros is eltüntette, mindet. Ott ugyanis 3 utca és l tér emlékeztetett rá./V,VI,XVIII, XXII.ker./ Ma ezek a következô néven találhatók: Erzsébet tér,Gulner Gy. u.,Prohászka Ottokár u.,Tôke u. Az utca említésre méltó köztéri építménye egy befejezetlen szobor a Könyvtár elôtt áll. Az egyetlen, amelynek talapzatán ott áll az alkotó neve:/Beck Ö.Fülöp/,alatta pedig a szobor modelljének a neve,/Katona József/. A magyar drámairodalom kiemelkedô alakjának a szobrát 1975-ben , az intézmény átadásakor helyezték el itt.

405. PATRON UTCA

1992. Patron utca

                A Barackos úton szemben a Sörét utcával induló utca szintén a vadászatot idézi. Nevét 1992-benkapta. (ÖNK. 1992.162.sz.)

406. PÁZSIT UTCA

1992. Pázsit utca

                Az ápolt, gondozott gyepre utaló utca az évtizedek során már szép üdülôkôrzetté kiépült Pismányhoz illô név. (ÖNK.1992. 162.sz)

407. PERC KÖZ

1977. Perc  köz

                Izbégen a György utcából nyíló kis köz bejárásához nincs szükség még egy percre sem. Sok utcára ráillene még ez a név Szentendrén. (Tan.ül.jkv. 1977.5.sz.)

408. PERCZEL MÓR UTCA

1969. Perczel Mór utca

                Egy korábbi helyi hagyomány szerint 1849-ben a menekülô Perczel Mór a  szabadságharc bukása után rövid ideig a Bogdányi út 26.sz.-ban, az un. Milutinovics házban húzódott meg.

                A történeti adatok azonban errôl nem tudnak.

                A róla elnevezett utca a Kálvária térrôl a Bükkös-patakra vezet. (Tan.ül.jkv.1969.4.sz.)

                PERCZEL MÓR /1811-1899/:honvédtábornok, a szabadságharc kiemelkedô     alakja. A kiegyezés után mint balközépi képviselô a kiegyezés politikáját támogatta.

409. PERESZKE UTCA

1987. Pereszke utca

                A Szarvashegyen a Kaptató utcából nyíló kis utca nevével a gombászni járókat tölti el igazán örömmel. Bár a vastag, rostos húsú gombáért innen kicsit messzebb kell menni. (Tan.ül.jkv.1987.07.14.)

410. PÉTER-PÁL UTCA

1894. Péter-Pál utcza

                Nevét az utca az itt álló Péter-Pál templomról kapta. A templomot a Ciprovác környékérôl betelepült szerbek emelték 1708-ban,akkor még fából.1791-ben átépítették. A Csiprovacska templom védôszentjéül egykor Péter-Pál apostolokat választották. A két római katolikus szentet a görögkeleti egyház is tiszteli.

                Az utca neve feltételezhetôen az elsô névadás idejébôl való. 1900-ban már találkozunk a nevével az iratokban, amikor a képviselô-testület a benyújtott költségvetést tárgyalta:..."a Vasúti és a Péter-Pál utczákban teljesítendô járda lerakása és utczarendezése tárgyában...".¹³⁰  A templomot végül 1944-ben a katolikus egyház megvásárolta. Építésének 200. évfordulóján és II. János Pál pápa magyarországi látogatása évében, 1991-ben a templomot renbehozták. Errôl a helyi lapban cikkek és a templom falán emléktábla tudósítja az érdeklôdôket.

                PÉTER és  PÁL apostol együtt fejezte be életét Krisztus után 67. körül Rómában.Péter halász volt.Késôbb ô lett az elsô római pápa.Pál apostolt                lefejezték.Egyházi levelei a Bibliából ismertek.

411. PETÔFI UTCA

1894. Fürdô utcza

                1925. Petôfi-ucca

                A Petôfi utca egyik házának falába befalazott értékes régi kô utcanévtábla tanúsága szerint az utca elôször a Fürdô utca nevet viselte. 1925-ben az átfogó utcanévadáskor a képviselô-testület az utcát kettéosztotta.Egyik része a Kazinczy Ferenc, a másik Petôfi Sándor nevét kapta.

                Nagy költônk lázas vándorlása során Szentendrén is keresztül gyalogolt. Barátaival,Wachott Sándorral és Imrével 1845. szeptemberében Esztergomba indult. Pomázon szálltak meg egy ismerôsüknél. Petôfi nem szerette a hegyeket, de nem mulasztott el egyetlen alkalmat sem, hogy szép tájakban gyönyörködjék. Ezért útközben megmászták a Pomáz és Szentendre határán álló, az Alföld szerelmese elôtt "iszonyúan magas"-nak tûnô Kôhegyet /366 m /. E kirándulás emlékére írta a Pesti Divatlapban 1845. okt. 16-án megjelent Hegyen ülök címû versét. 1958-ban a Kôhegyen emlékmûvel jelölték meg azt a helyet,ahonnan Petôfi megcsodálta a vidékünket. /Bôvebben lásd IKSZ  158.p./

                PETÔFI SÁNDOR /1823-1849/:költô, a magyar lírának világviszonylatban is jelentôs képviselôje. Ady Endre és József Attila mellett a magyar irodalom legnagyobb,forradalmi eszmeiségû alakja.

                A kutató hadd adjon helyet itt egy kicsit a bánatának. Mindig halogattam, hogy lefényképezem azt a szép, különösen értékes régi utcanévtáblát, amely az utca elején az egyik ház falán állt. A házat 1992-ben bôvítették és sajnos, az építkezéskor a táblát levették és kidobták a szemétbe. Végleg eltûnt a várostörténet egy apró, értékes kis darabja.

412. PETYINA

?  Leányhegy

                1690.  Petyina

                A várostérkép 1993-ban is külön névvel jelöli a Leányfalu határában, a Kada-csúcs alatti szép, fákkal teli városrészt: Petyina. Sasvári Sándor szerint ez a kis hegy lehetett az eltûnt l8. századi földrajzi névként számontartott Leányhegy.

                1690-ben az itt megtelepült szerbek aztán a kitûnô klimájú és jóminôségû földre szôlôt telepítettek. Egykor a "legkitûnôbb bortermô hely"-ként tartották számon. A szerb-horvát Pec szó - amelybôl eredeztetik - jelentése:kemence,kályha. Egyébként a szakirodalom szerint ezt a szót rejti magában Pécs városának neve is. Egy szerb származású helyi polgár szerint ehhez kötôdik a mi helynevünk is. "A Petyina név a szerb sütni szóra vezethetô vissza", írta a Pest Megyei Hírlapban Gavrilovits Ferenc.¹³¹

                Petyina nevéhez egy történetet jegyeztünk fel. Úgy tartották a városban, hogy ha nagytekintélyû, gazdag halottat temettek, akkor a nagy harangot kondították meg, amely így búcsúztatta a megboldogultat: Van Bubán,Van Bubán. Amikor jómódú polgárt kisértek a temetôbe, a közepes harang kisérte:Pismán, Pismán, Pismán. S ha szegény szentendreit tettek a sírba,csak a kisharang siratta emígyen:  Petyina, Petyina, Petyina.

4l3. PETYINA UTCA

l969. Petyina utca

                A 6o-as években gyors fejlôdésnek indult város csak a külterületek beépítésével tudta kielégíteni a lakásigényeket, de jöttek a nyaralók, üdülôk is. A Petyina-dûlôben így egymásután épültek fel az új házak, nyaralók, amelyek hamarosan utcává álltak össze. A szerencsés ötlettel adott utcanév a régi földrajzi nevet adja át azoknak is, akik csak heteket, hónapokat töltenek a városban. Az utca a Rigó és a Híd utcát köti össze. (Tan.ül.jkv. l969.4.sz.)

4l4. PIAC KÖZ

l925. Kállay-ucca

                l95?  Kállai utca

                l98o. Piac köz

A szûk kis utca elsô névadója feltehetôen a szerbek között nagy népszerûségnek örvendô Kállay Benjamin volt.

                KÁLLAY BENJÁMIN /l839-l9o3/: szabadelvû képviselô, belgrádi fôkonzul, a Monarchia közös pénzügyminisztere,s mint ilyen Bosznia-Hercegovina kormányzója volt.A szentendrei kerületben képviselôjelöltként lépett fel. l865. május 9-én a szerb iskolában részt vett egy ünnepélyes vizsgán,ahol magyar létére szerb szónoklattal kápráztatta el hallgatóit és alapítványt tett két tanuló javára.Két dukáttal megjutalmazta a szerb nyelvben kitûnt tanulót, egy dukáttal azt, aki a legkiválóbb volt a görögkeleti katekizmusban. Mint képviselô a nemzetiségek kibékülésén fáradozott.A Balkánról történelmi munkát is írt. A Sztaravodánál a "szerbek barátjává" fogadták.

                Késôbb az utca nevét,talán hogy ne emlékeztessen a régi rend képviselôire, szimpla i-vel írták.l98o-ban végleg megváltoztatták a nevét. (Tan.ül.jkv. l98o.l4.sz.)

                A városban az évszázadok folyamán a piac több helyen is mûködött /Fô tér, Dunapart/. Az utóbbi idôben a Bükkös-part ad otthont számára. Ez a kis köz is oda vezet.

                Az utca végén egy nagy, hosszú múlt századi kereskedôház /utolsó tulajdonosa miatt csak Bodor-udvar/ elôtt egy szép kovácsoltvas ivókút áll. Asszonyi Tamás munkája. A hajdani helyi kereskedôcéh síkrajzolatú jelvényének plasztikai átformálása jelzi, hogy a kereskedôk városában járunk. Egyben tanúja annak is, hogy egykor az utcákon több helyen is várta és szolgálta friss vizével kút a város lakóit és a járókelôket, idegeneket.

4l5. PILISI UTCA

l925. Pilisi-ucca

                A közeli Pilis hegység kínálta ezt a nevet Izbég egyik utcájának. l925-tôl az l95o-es évek végéig a Mária utcától a Bükkös-patak melletti kiépítetlen, inkább csak kitaposott út az Anna utcába vezetett. Késôbb az utca így megszûnt. Ma már csak az Anna utcából kiinduló utcanyúlvány viseli a Pilisi utca nevet.

                A szép fekvésû, sûrû erdôkkel borított Pilis hegység a középkorban sok kolostornak és szerzetesnek adott otthont. Egyes vélemények szerint a hegység is a papok feje tetejének kiborotvált részrôl, a tonzúráról vagy más néven "pilis"-rôl kapta a nevét. A pilis szó szláv eredetü, másik értelme is hasonló jelentésû: kopasz, fátlan hegytetô.

4l6. PILLANGÓ UTCA

l969. Pillangó utca

                A Cseresznyés utat és az Ibolya utcát összekötô utca l969-ben kapta a nevét.(Tan.ül.jkv.l969.4.sz.)

417. PILLANGÓ KÖZ

1981. Pillangó köz

                Pismányban a Pillangó utcából l981-re már egy újabb kis utca is kiépült. Ez új nevet nem, csak utótagot kapott. (Tan.ül.jkv.l981.ll.sz.)

4l8. PINTY UTCA

1987. Pinty utca

                A kis énekesmadár dala mellett a "neve is jól hangzik" az utcanevek sorában. A Szentlászlói és a Szarvashegyi utat összekötô kis utca. (Tan.ül.jkv. 1987.o7.l4. )

419. PIPACS UTCA

1969. Pipacs utca

                Az 1960-as évekre a Tó melletti szôlôhegy fokozatosan kiépült. A gyakori, ismert gyomnövény szép virága és kellemes hangzása révén itt lett névadója az egyik utcának. A Pomázi utat köti össze a Mathiász utcával. (Tan.ül.jkv.1969.4.sz.)

420. PIRKADAT UTCA

1994. Pirkadat utca

                A Hajnal utcából Ny-Ény irányban elkanyarodó 4 m széles 111 m hosszú zsákutca sokáig névtelen. Amikor a lakók nevet kérnek számára természetesen adódott a hangulatilag ide illô pirkadat név. Ezt a képviselôk meg is erôsítették. (ÖNK.1994. l25.sz.)

421. PISMÁNY

12o?   Királyhegy

                15o?   Törökhegy

                169o.  Pismány

Érdekes mûltról mesél Szentendre legszebb, gyümölcsösökkel és nyaralókkal teli városrésze. A Duna mellôl a szentendrei hegycsoportból csodálatos lankákkal leereszkedô 12o5 m magas, majdnem mediterrán éghajlatú hegy a kezdetektôl Szentendre legkedveltebb helye.

                A Pilisben vadászó királyok itt is megpihentek. Errôl tanúskodnak az évszázadok során feltûnô, majd eltûnô régi földrajzi nevek. A térképeken és az iratokban ilyen nevek szerepelnek, mint Királyhegy /Pismány/, Királyvölgy, Király-patak /Bükkös-patak/, Királykút patakja /Sztaravoda/. Lásd még Lajos forrásnál és a Jóvízmajornál.

                154l-tôl Buda eleste után a törökök akadálytalanul nyomultak elôre a Duna mentén. A Pilisben ugyan nem jelzik épületek az ittlétüket,de a régi földrajzi nevek azt bizonyítják,hogy Szentendrén is jártak.Törökhegy lett a Királyhegybôl és valami különös módon átváltozott a többi név is:Törökvölgy, Törökhányás, Szelim pasa völgye, Szelim patak. Ilyen neveket találunk itt a hódoltságra emlékezve. Lásd még Törökvölgyi út., Sztelim utca.

                A törökök kiûzése után a kipusztult városban megjelentek a szerbek /169o/. A jó termôföld, a szép hegyoldal számukra is rendkívül fontos volt. A hegyeket betelepítették szôlôvel. Az itt termesztett szôlôbôl készített rácürmös /vörösbor/ Európa-szerte ismert volt. Egyenértékûnek tartották az arannyal. A szerb iratokban, térképeken a hegyet PISMAN név alatt találjuk. A szó a szerb nyelvbe a perzsából került /pasiman/.Jelentése:megbánó, lemondó. Az etimológiai szótár szerint a szentendrei Pismány szó azonos eredetû az országban több helyen is található hasonló névvel: Bánomhegy, Búbánatvölgy, Bánom szôlô. S ezek a nevek általában a törökök által megszállt területekrôl ismertek a 17. századból. Feltételezhetô, hogy a szerbek a visszatért magyaroktól vették át és fordították saját nyelvükre a hegy nevét. Az évszázadok során így igen változatos és szép volt  a városrész neve.

                Pismány, Szentendre gyümölcsöskertje a 2o-as években még szinte lakatlan. Csak csôszkunyhók és kisebb gazdasági épületek állnak itt. Illetve néhány városi polgár kezd felhúzni kis nyaralót. Az út, az ide való kijárás azonban nagy gond. Errôl tanúskodik egy 193l-es irat:"A Királyvölgyi /Pismáni/ út kiszélesítése közlekedési és városfejlesztési szempontból szükséges...az É-i irányban lévô régi utat kiszélesítjük,mert az összegyûlô vizet itt tudjuk levezetni."¹³²  Majd jönnek a fôvárosiak is és ezután már tekintélyesebb házak emelkednek itt is /Bergmann-, Balázs, Hertl, Paulay, Petter stb. villa/. 1933-ban aztán hivatalosan is megkezdik a "pismáni utak" elnevezését. A 3o-as évek végén pedig egy fiatal festôtársaság jelent meg itt kinn a hegyen. Szántó Piroska festôszemmel és kitûnô tollal egyik könyvében /Bálám szamara/ írta meg az itt, a Haluskai tanyán töltött éveket. Bôvebben lásd IKSZ 111-113.p.

                Kinn a hegyen az 5o-es években a jelentôs nagy utak /Barackos, Cseresznyés /mellett még mindig kevés a ház. Az 196o-as évek elejétôl indul meg itt nagyobb mértékben az üdülôk építése. Az 1968. évi un. zártkerti rendelettel üdülésre is alkalmas mezôgazdasági területté lépett elô. Ezt követôen 'laza" építéssel, földutakon és ösvényeken megindult Pismány teljes beépítése. Közben a szántóföldek csaknem teljesen megteltek házakkal. Fás-bokros terület csak a hegytetôn maradt egy kevés helyen.

                Pismány a 8o-as évek végén már elfogadott új városrész. Az Önkormányzat a városrész fejlesztési irányait számbavéve 1994-ben a 7. városrészként tartja számon és azon gondolkodik, hogy az mikor válik "lakóövezetté". Ez ugyan azzal járna, hogy az utakat és a csatornázást teljesen ki kellene építeni, de így legalább a helyi lakókká váló üdülôk jobban kötôdnének a környékhez és többet törôdnének a házakkal, utakkal.

422. PISMÁNY UTCA

1969. Pismány utca

                A hatvanas években, amikor Pismányban tömegével alakultak ki az új utcák, a Városi Tanácson valakinek eszébe juthatott, hogy a növény- és állatnevek közé becsempéssze ezt a régi, érdekes földrajzi nevet. Az utca a Cseresznyés útról indult a Sztelim-patak felé.

                Érdekes, hogy még ekkor is, amikor kôrben már mindenütt utcákat neveznek el - az itt-ott magányosan álló házak megkülönböztetésére még csak számot adtak. Így a kíváncsian erre sétáló túrista a Pismány u. 1o. sz. stb mellett ilyen házszámokat is talál, Pismány: 46. Ezek a számok azonban nem utca, hanem régi helyrajzi számok.

.

423. PISZKE KÖZ

1925. Piszke köz

                A múlt század végi gyászos filoxéra-járvány után a szorgos munkáskezek nyomán a szôlô helyén virágzó gyümölcsöskertek borították a szentendrei hegyoldalakat. Köztük a legkedveltebb gyümölcs a jóízû egres, helyi nevén piszke. A régi szentendreiek úgy tartották: ami Makónak a hagyma, Szegednek a paprika, az Szentendrének a piszke.

                A Dunakanyar körút által elnyelt régi Szôlôhegy utcával párhuzamos kis köz 1925 óta viseli ezt a nevet. Egy régi, kopott utcanévtábla ma is ott áll a falon.

424. PITYPANG UTCA

198l. Pitypang utca

                A Cserjés és Tátika utcát összekötô utca neve kedves folt a virágnevû utcák sorában. (Tan.ül.jkv.198l. 11.24.)

425. POCOK UTCA

1992. Pocok utca

                Ez az erdôn, mezôn élô kis rágcsáló 1992-ben került be az állat nevû utcák sorába. Az Erdész utcából D-DNy-ra nyíló zsákutca. (ÖNK. 1992. l62.sz.)

426. POMÁZI ÚT

1767. Pomázi út

                1977. Pogány Kálmán út

                1991. Pomázi út

Már az 1767-es katonai térképen is így szerepel az út: Via Pomasiensis. A Pomázi út mindig fontos közlekedési út volt. 1897-ben a város a közdûlôutak között tartja számon és elsôként említi "a Kálvária mellett, a püspökmajorhoz, Pomáz felé vezetô" utat.¹³³

                1977-re már csak ez az egyetlen utca maradt meg a városban, amely természetesen jelölte az utat és irányította az utast a szomszéd község felé. 1977-ben a Tanácsköztársaság közeledô 6o. évfordulója tiszteletére az utca nevét Pogány Kálmán útra változtatta a városi tanács. (Tan.ül.jkv. 1977. 84.sz.)

                POGÁNY KÁLMÁN /1882-195l/: mûvészettörténész. 19o8-tól 192o-ig a Szépmûvészeti Múzeum igazgatója. A Tanácsközrársaság idején Lukács György népbiztoshelyettes mellett dolgozott. Szervezte és irányította a mûvészeti direktôriumot. Pogány Kálmán rejtegette Szentendrén és ôrizte meg az utókor számára a Tanácsköztársaság egyetlen ezredlobogóját, melyet ma a Hadtörténeti Múzeum ôriz. A díszes hímzésû, nehéz selyembôl készült frontlobogót 1919.júl.19-én személyesen Kun Béla adta át a Pogány Kálmán vezette 3l-es vörös gyalogezrednek. Pogány Kálmán a Horthy-korszakban ereklyeként ôrizte a zászlót.1944-ben, Magyarország német megszállása után egy SS alezredes költözött be Pogány Kálmán izbégi házába.Barátainak takarítás ürügyén azonban sikerült bejutni a házba és kilopni a zászlót. Néhány hónapig több rejtekhelyen is járt a zászló, míg dec. 26-án nyíltan elôvették a vöröskatonák méltó szentendrei fogadásához.¹³⁴

                A Pogány-villa /Szentlászlói u. 6o.sz./ma több családnak ad otthont.199o-ben a névrevízió idején az utca régi neve iránti igény elsôként merült fel és a régi nevet a  képviselô-testület egyhangúlag elsôre el is fogadta. (ÖNK.199l.l34.sz.)

427. PRÉS KÖZ

198l. Prés  köz

                Pismányban, az egyik legjobb szôlôtermelô részen a Szüret utcából nyíló kis köz nevével az egykor vidám szüreti mulatságokra is emlékeztethet, vagy a férfiakat csak a jóízû borokra. (Tan.ül.jkv.l98l.ll.24.)

428. PUSKIN UTCA

1966. Puskin utca

                A rohamosan terjeszkedô városban Izbégen is sorra nyíltak az új utcák. 1966-ban egy épp akkor alakuló utcának a következôképp adott nevet a városi tanács: Az utca ugyan "még nincs teljesen beépítve, de hamarosan méltó lesz új nevére. Miután a környezô utcák is hasonló nevet viselnek - Majakovszkij u., Lenin út -legyen az új utca neve Puskin utca." (Tan.ül.jkv. 1966.33.sz.)

                PUSKIN, A.SZ. (1799-1837): kiváló orosz  költô, a modern orosz irodalmi nyelv megteremtôje. Nevét az utcanévrevízió során sem változtatták meg. A másik két orosz, szovjet irodalmat, történelmet idézô név /Gorkij, Majakovszkij/ azonban mára eltûnt.

429. PUTTONY UTCA

1979. Puttony utca

                A múlt század gazdag szôlôkultúrájára emlékeztet a ma már gyümölcsöt érlelô Pismány-hegy oldalán ez a kis utca. A Felhô utcából indul. (Tan.ül.jkv.1979. l6.sz.)

430. PÜSPÖKMAJOR LAKÓTELEP

169o. Epp. Morhoff, Püspökmajor

                1975. Felszabadulás lakótelep

                199l.  Püspökmajor lakótelep

Egy királyi oklevél Szentendrét már 1146-ban mint a veszprémi püspök birtokát említi. Az itteni kaszálók és a gabonatermés után a helyiek adót is fizettek. Késôbb a betelepült szerbek /169o/ is fontos gazadasági központként tartották számon. A város e határrészén, a Kôhegy alatt a Pomáz felé esô dombon építette ki majorságát a Budai Szerb Püspökség. Az iratok és a visszaemlékezések szerint gazdag szôlôföldjük volt itt.

                1924-ben Thirring Gusztáv túristakönyve így irányítja útba a Pomázról a Kóhegyen át a városba jövô kirándulót: "...majd a Kôhegy szôlôi elé érünk. A püspöki major elôtt /2o perc/ felvesszük balról a vörös jelzésû utat. A Püspökmajornál /lo perc/ az út K-nek fordul s levezet Szentendrére". E városrészt az l944-es Magyar helységnévtár c. könyv "külterületi lakott helyként" tartja számon.

                A közben szinte lakatlanná lett területen 1973-ban aztán megindul egy nagy, modern lakótelep építése. 1975-ben a felszabadulásként számontartott nagy esemény 3o. évfordulóján át is adták az elsô lakásokat és a városrész természetesen a Felszabadulás lakótelep nevet kapta. A háztömböket kezdetben nem névvel, csak számokkal és betûkkel jelölik. Majd fokozatosan megjelennek a házsorokat megjelölô utcanevek. Miután itt korábban a munkásmozgalom alakjai adták a neveket /Lukács fivérek útja, Pogány Kálmán út/, késôbb is ôk lettek a névadók /Házi Árpád, Kállai Éva, Lôwy Sándor, Münnich Ferenc, Rajk László /.

                199o-ben az utcanévrevízió kapcsán felmerült a lakótelep nevének cseréje is. Az itt lakók a név helyett több nevet is felajánlottak: Szeles domb, Újtelep, Széchenyi telep. E nevekkel kapcsolatban azonban különbözô gondok merültek fel. Szeles domb / bár így is hivták régen ezt a városrészt/, rosszul hangzik. Újtelep - általános és jellegtelen. Széchenyi-telep sok van az országban és nem is kötôdik a helyhez. Végül az Utcanév Bizottság a nyelvészek javaslatára és a jogszabályokra való tekintettel a város itt legrégibb idôk óta használt földrajzi nevét, a Püspökmajort ajánlotta. Az államigazgatási helynevekrôl ui. külön jogszabály rendelkezik /1/1976.III.15.MT TH /.Ez védetté nyilvánította azokat a földrajzi neveket, amelyek egy település történetét, lakóinak nevét és nyelvét ôrzik, továbbá amelyek az állattartásra és a föld szerkezetére / erdô, szántó stb./ utalnak. 1989-ben is azt kérik /72/1989.VII.4./, hogy a települések beépített határán az új név választásakor ezeket a régi neveket alkalmazzák a tanácsok.

                Az új lakótelepeken sajnos, az utóbbi idôben nem igen voltak divatban a régi, természetes földrajzi nevek. Bár érdekes, hogy ezalól épp a fôváros a kivétel. Budapest nem szégyelli a múltját. Ott a modern lakótelepeknél ilyen nevekkel találkozunk: Gazdagrét, Gubacsi puszta, Kaszás dûlô, Péterimajor.

                Szentendrén a falusi hangulatot keltô Püspökmajor lehet, hogy az új emeletes, modern házak lakói számára zavaró, de aki ismeri a történelmet és érzi a szavak "ízét", abban a dobozházakban is felélesztheti a tágas, szabad mozgást engedélyezô legelôk, földek képét. Aki ismeri a falu életét, az ott élôk nehéz sorsát, annak a nehéz munka, a fáradtság is felsajoghat az izmaiban.

                Néhány szó a helyesírásról. A szabályos forma a kötôjeles írás lenne: Püspök-major. Ám a belsô közterületek neveiben mára gyakran elhagyják a kötôjelet. Az egybeírt alak aztán már más képet is kelt az olvasóban.

                A rendszerváltás után Egerben is mindent eltöröltek, ami a város lakóit a felszabadulásra emlékeztette. Ott tér és utca ôrizte a nagy esemény emlékét. 199l-ben aztán a Felszabadulás térbôl Pyrker tér, a Felszab. utcából Alvégi utca lett. Budapesten is eltûnt ez a történelmünk egy korszakára emlékeztetô név. Ott helyette a következô nevek jöttek vissza: Ferenciek tere /V.ker./, Szentmihályi út /XV.ker./.

                A lakótelepen, ahol mintegy 5ooo ember él, ott egykor csak a szôlômunkások, az állatokat terelô majorbeliek rótták az utakat. A rétre menôk mindig szívesen ültek le pihenni és elmélkedni a keresztek mellett. Volt belôlük erre  kettô is. Meg egy Mária-fülke. Csak 1945 után eltûntek.

                A rendszerváltást követôen aztán magánszemélyek, különbözô társaságok kezdeményezésére és munkájuk révén ezek újraéledtek. Mind a három. Elsôként 199o-ben az Izbégen élô 85 éves Bujna Károly látott munkához. Ô a "Vörös kereszt"-nél üldögélt szívesen ifjúkorában. Ennek emlékére fát kért és kapott a Pilisi Parkerdôgazdaságtól, s nekilátott keresztet faragni. Barátai és rokonai segítségével fel is szállította azt a régi helyére, a mai Károly utca elé. ¹³⁵   1992-ben aztán újra ünnepelni gyûltek össze az ittlakók. Szûz Mária nevenapján /szept. 12./ dr. Kiss György plébános felszentelte a Mária-fülkét. Dr. Katona Gyuláné emlékezô szavaiból megtudhattuk, hogy amikor itt még gazdagon termett a szôlô, a századelôn a föld akkori gazdája a jégverés ellen Szûz Máriához fordult segítségért. Tiszteletére felállított egy kôfülkét is, benne Mária szobrával.¹³⁶ Ezt a késôbb földig rombolt kis kôfülkét az Izbégi Baráti Kör vette pártfogásba. Maholányi Pál és az ittlakó Miakich Gábor aktív fizikai közremûködésével és szervezésével elôbb a kôfülke lett kész. Az asszonyok és az idôsebb tagok a környéket hozták rendbe. Végül elkészült egy fa Mária-szobor is. Azt Sinka Lakatos Csaba malomfalvi székely fafaragó készítette el. A felszenteléskor az itt lévôk dr. Kiss György javaslatára fogadalmat is tettek. Az újraállításban résztvevôk, a lélek békéjére vágyók ezentúl évente összegyûlnek itt Szûz Mária nevenapján.[P1] .1993-tól a telepieknek már van egy kis baráti társasága is /Püspökmajor ltp. Baráti Kör /, amely Tóth István képviselô szervezésében igyekszik összefogni itt az életet. Segítik az öregeket, programokat szerveznek /sport, mûvészeti, bálok /. Még ebben az évben egy nemes munkába is kezdenek. Ôk az 1874-tôl itt a határban álló 3 m magas mûemlékjellegû Szûz Máriás Fehér keresztet /ill. másolatát/ állítják vissza a helyére. Augusztus 2o-án a városi ûnnepségek egyik méltó eseményeként fel is szentelik a Móricz Zsigmond Gimnázium elôtt felállított fehér keresztet. Az elôkészületekrôl és a szentelésrôl a helyi újságok tudósítottak.¹³⁷  A kereszt felállításában a Baráti Kôr a legnagyobb segítséget Pap Lajos kôfaragómestertôl kapta. Pap Lajos önzetlen támogatásának, városszeretetének egyébként több helyen is megtaláljuk a nyomát. /Lotharingiai Károly emléktábla, Petzelt József sírja stb. /

431. PÜSPÖKSOR

1934. Püspök-sor ucca

                Az utca nyomvonala fokozatosan alakult ki. A szerb temetô melletti utca a 3o-as években még inkább csak sor. A be nem zárt, fordított P betûs nyomvonal az 196o-as évek végére zárult be. Ezzel feloldódott az utca zsákutca jellege.

                A foghíjasan és sorosan épült utca 1934-ig nem viselt külön nevet. Ekkor Buza János kérelme alapján "a város képviselô-testülete a Püspök-temetô mellett lévô névtelen utcát Püspök-sor utca névvel nevezi el".(Képv.t.jkv.1934.4l3o.sz.) A Püspöksor az 196l-es térkép tanúsága szerint az egész utcát jelölte. Késôbb megrövidült. Idôközben a városi tanács a korábbi Arzén utca nevét Engelsz utcára változtatta. A honszerzô pátriárka nevét azonban nem akarta eltemetni a város, ezért a Püspöksor temetô melletti egyenes vonalának adták át az Arzén nevet 1962-ben. A Püspöksor elnevezést így ma már csupán a P betû "kalapja viseli."

432. RAB RÁBY TÉR

1894. Erzsébet tér

                1946. Marx tér

                195?  Béke tér

                1958. Rab Ráby tér

A magyarok által kedvelt Erzsébet királyné Szentendrén is népszerû volt. Ezt jelzi, hogy egyidôben utcát is, parkot is neveztek el róla. Sôt az ô nevét viselte a város egyik leghangulatosabb tere is, amely valószínûleg az elsô utcanévadáskor kapta a nevét. Elég korán, már 1897-ben említik a képviselô-testület iratai. A múlt század végén, különösen pedig az Erzsébet királyné ellen elkövetett genfi merénylet után az akkori Magyarország csaknem minden városában neveztek el utcát a király néról.

                1946-ban az utcanevek demokratizálásakor a tér nevét Marx térre változtatták. (Képv.t.jkv. 1946. 47.sz.) Késôbb Marx nevét a jelentôsebb Fô térnek adták át, ez a tér pedig a Béke tér nevet kapta. 1958-ban, amikor helytörténeti szempontok  alapján felülvizsgálták az utcák neveit, Rab Ráby tér lett.

                RÁBY MÁTYÁS (1752-?-1797): kancelláriai tisztviselô. Ráby Mátyást szoros, bár tragikus kapcsolat fûzte városunkhoz. A szentendrei tanács visszaéléseinek híre a császári udvarig is eljutott. II. József 1794-ben Ráby Mátyás személyében megbízottat küldött az ügyek kivizsgálására. Ráby Mátyás nemes ember volt, de a császár szívós és szorgalmas hivatalnoka lett. Adatokat gyûjtött a szentendrei és izbégi parasztok sanyarú sorsáról és jelentéseket juttatott el az uralkodóhoz.A megye urai azonban, akiket a korrupt szentendrei tanács megvesztegetett, bôrtönbe csukatták Rábyt. A császár nem tudott segíteni rajta,tekintettel arra,hogy akkor a megyéknek igen nagy önkormányzati joguk volt. Ráby kiszabadulása után újra harcba indult a város szegényeiért és újra börtönbe csukták. II. József halála után barátcsuhában Franciországba szökött. A francia forradalom tisztjei szívesen fogadták és támogatták. Strassburgban kiadta emlékiratát: "Jogtiprás és a kormányzás borzalmai Magyarországon és Ausztriában,avagy a türelmes és emberséges magatartás miatt napjainkban kegyetlenül üldözött rábai és murai Ráby Mátyás magyar nemes okmányokkal igazolt története" címmel.A kalandos és nehézsorsú Ráby Mátyás élete megragadta a nagy mesemondó, Jókai képzeletét és megírta a feudális világ romlottságát legélesebben ostorozó regényét, a Rab Rábyt. Jókai csapongó fantáziája azonban több tényt megváltoztatott Ráby élettörténetében. Például:

                Ráby nôtlen volt, szentendrei háztartását nôvére vezette. A regényben szereplô Zabváry/Vihar Pista/,Fruzsina,Ráby felesége költött személy épúgy, mint a betyárromantikát képviselô Gyöngyöm Miska. A szentendrei és izbégi nép sem hagyta cserbe Rábyt, ahogy az író az "Ecce homo" jelenetében írta. Mindezek ellenére Jókainak köszönhetjük, hogy máig megôrizte számunkra a szentendrei és izbégi szegénység megszállott védelmezôjének nevét.

                1958-ban azzal az indokkal lett a tér neve Rab Ráby tér, mert "ott van a nevezettnek háza". A hagyomány szerint Ráby Mátyás a Rab Ráby tér 1. sz. házban lakott. A ház tipikus példája a délszláv osztatlan nagycsaládi lakóháznak. Az iratok tanúsága szerint 1792-ben, amikor Ráby Bécsben járt, házát feldúlták és kifosztották. Bár bebizonyosodott, hogy Ráby megvesztegethetetlen volt, mégis azt rebesgették, hogy ajándékokat fogadott el a város uraitól és a pénzt az egyik pincébe rejtette el. A kincs - a hagyományok szerint - ma is ott rejtôzik.

                l984-ben megjelent egy könyv, Forradalmár vagy szerencselovag  címmel. A szerzô, Hajdú Lajos évtizedek hosszú munkája révén "a tények kiméletlen" pergôtüzében igyekszik leleplezni a Jókai Mór által a nép barátjának, Komlós Aladár szerint "forradalmár"-nak tartott Ráby Mátyást. A szerzô azért is füstölög, hogy errôl a szerencselovagról Szentendrén még teret is neveztek el. A város tudomást szerzett a könyvrôl,de az önérzetes lokálpatrióták továbbra is ragaszkodtak a névhez.Mondván újfent:a nevezettnek Csillaghegy adott  utcanevet. Ott van a Ráby Mátyás utca. A szentendreiek Jókai nemeslelkû hôsére, a bebörtönzött Rab Rábyra emlékeznek és továbbra is ragaszkodnak a névhez.

433. RADNÓTI MIKLÓS UTCA

198o. Radnóti Miklós utca

                A Felszabadulás /ma Püspökmajor / lakótelep szélsô, átfogó 9oo m hosszú utcája 198o-ban kapta a nevét. (Tan.ül.jkv. 198o.32.sz.) A magyar irodalom Szentendréhez is kötôdô jeles alakját ôrzi ezzel a névvel a város. A költô fiatalkorában Vas Istvánnal együtt gyakran kirándult Szentendrére, sôt 1942. júl. 4 és júl. 13. között szomorú lakója is lett a városnak. Ekkor került be a Kossuth Lajos u. 5.sz. házban lévô ref. Leányinternátus épületébe mint munkaszolgálatos. Bôvebben lásd IKSZ 16l-162.p.

                RADNÓTI MIKLÓS (19o9-1944):költô, a fasiszta elnyomás elleni tiltakozás egyik         legnagyobb magyar lírikusa.

434. RÁKÓCZI FERENC UTCA

19o6. Rákóczi Ferenc utcza

                G. Sin Edit szerint a Rákóczi utca 19o6-ban kapta a nevét. "19o6-ban Rákóczi Ferenc hamvainak hazahozatala alkalmából természetesen II. Rákóczi Ferenc sem maradhatott utca nélkül Szentendrén: a képviselô-testület 19o6. dec. 7-i ülésén "határozatilag kimondatik,hogy a város fô terétôl a felsô és alsó Izbégi út kétfelé válásáig terjedô utcarész II.Rákóczi Ferenc utcának neveztetik el."¹³⁸  Egy 1899-es irat azonban már említí a Rákóczy utcát:"Olvasatott Dimsics Kornél folyamodványa a 75. népsorszámú házához a Rákóczy utczából vezetô  területnek örök áron  leendô eladása tárgyában." ¹³⁹

                Lehet, hogy ugyanazzal a jelenséggel állunk szemben, mint a Kossuth Lajos utca esetében.Elképzelhetô, hogy már az elsô utcanévadás idején, 1894-ben megörökítették a nagy fejedelem nevét, de az országos ünneprôl sem akart lemaradni a város és az elsônél méltóbb utcát keresett a nagyságos fejedelem számára.

                RÁKÓCZI FERENC, II. (1676-1735): a magyar történelem kiamagasló alakja, az 17o3-tól 17ll-ig tartó kuruc szabadságharc vezetôje.

                1988-ban a Dunakanyar körút kiépülésekor a 11-es mûút levágta a Lenin /ma Szentlászlói út/ belvárosi részét. Miután az a rész a Rákóczi Ferenc u. folytatása volt, a Városi Tanács VB egyhangúlag úgy döntött, hogy ennek a kis szakasznak nem ad új nevet. Bôvitik inkább vele a Rákóczi utcát.

                Az utca legnevezetesebb háza a ma Népmûvészetek Háza néven ismert 1.sz. ház. Az utikönyvek erdészlakként, a város legrégebb ismert lakóházaként ismertetik. Történetérôl dr. Katona Gyuláné a következôket derítette fel: "1799-ben a koronauradalom iskola céljára emeltette." Az iskolának két osztálya és két tanítója volt. Késôbb a gyerekek számának növekedése miatt az egyház és a város új iskolát kezdett építeni /lásd Bajcsy-Zsilinszky utca/. A kis házból aztán tanítólakás majd pedig a mindenkori harangozó lakása lett. Az utolsó harangozó 196o-ig lakott itt. 1974-ben aztán a Ferenczy Múzeum a kis házban alakította ki a népmûvészeti munkákat bemutató múzeumát.¹⁴⁰

                Valamikor a kis ház nyitott lehetett. Az épület végén a templomhoz egy falépcsô vezetett és vezet fel ma is. Ha nagyobb, utcai forgalomra nem is volt alkalmas, azért 1925-ben a városatyák ezt a lépcsôt is beveszik az utcanevek sorába: Bástya-lépcsô néven. Késôbb ezt mint utcát megszûntették,de szerencsére az utcanévtábla a ház falán az eresz alatt ma is ott áll és tanúskodik arról is, hogy a belváros volt Szentendre II. kerülete.

                A háztól kissé távolabb a II. Rákóczi Ferenc Ált. Isk. és Gimnázium /6.sz./ emelete a századelôn a leglátogatottabb helye a városnak. Itt mûködött az 188l-ben alakult Kaszinó, és ez adott helyet a virágzó "férfi társaséletnek". Itt tanakodtak és tervezgettek az 19lo-ben alakult Szentendrei Kerületi Kir. Kiváltságos  Kereskedelmi Testület tagjai is. Majd 1928-tól a Polgári kör és 193o-tól a mintegy 3oo tagot számláló SZENT ANDRÁS CÉH lelkes tagjai olvasgattak, vitatkoztak a termekben.

                A 27. sz. alatt egy idôs, egyedülálló, a baptisták által gondozott római katolikus asszony telkén közösségi munkával és nagy anyagi áldozatokkal 1988-ra felépült a város tizedik temploma, a baptisták imaháza. A baptista egyház 19o5-ben kezdett szervezôdni Magyarországon. Szentendrén az elsô baptista vallású embert 194l-ben jegyzik föl a népszámlálók. A helyi gyülekezet az 5o-es években Tahitótfalu leánygyülekezeteként jött létre. 1988-tól aztán ez a szép nagy templom ad otthont a város és a környék mintegy 1oo-120 baptista hivének a közösségi  találkozáshoz. A gyülekezett elsô, helyi felavatott lelkipásztora, dr. Kiss Ferenc még a fôállása mellett végzi munkáját. A szentendrei gyülekezet 1995-ben kap elôször Csuhai József személyében  függetlenitett lelkipásztort.

435. RAKODCZAY PÁL UTCA

1894. ?

                1925. Bethlen -ucca

                195?  Molotov utca

                1958. Rakodczay Pál utca

Az utca elsô neve ismeretlen.1925-ben a nagy erdélyi fejedelemre emlékezve adott nevet az utcának a képviselô-testület.

                BETHLEN GÁBOR (158o-1629):erdélyi fejedelem. Uralkodása alatt élte Erdély aranykorát. Az 5o-es évek elejétôl a Szovjetunió külügyminiszterére emlékeztette a szentendreieket az utca.

                MOLOTOV, V.M. (189o-1986): politikus, különbözô fontos posztokat töltött be a         szovjet                 kormányban. 1957-ben kizárták a Központi Bizottságból.

1958-ban, amikor kisebb névrevíziót hajtottak végre, a város elôvehetett egy Szentendréhez  jobban  kötôdô személyt.

                                RAKODCZAY PÁL (Pest,1856. - Szentendre,192l.jun. 6.): a színészet hôskorának zaklatott sorsú mûvésze. Színész, színházigazgató és színháztörténeti író. A Shakespeare-kultusz apostola a magyar vidéki színpadokon. Legkedvesebb hôse Lear király. Az ô jelmezében tették a koporsóba is. 19oo-ban lépett le a világot jelentô deszkákról és elment tanítónak. Szentendrén 19l9-ben telepedett le színésznô feleségével. Rövid ideig tanított is a városunkban. Korábban könyvvel is kereskedett. Gazdag könyvtárában szép számmal akadtak görög, latin, német és angol könyvek. Élete végén azonban teljesen elszegényedett és könyvtárát eladta. Bárdos Artúr talált rá egyik könyvére egy pesti antikváriumban. Így jutott a nyomorgó mûvész nyomára. Jászai Marival együtt meg is látogatták Szentendrén. Bôvebben lásd IKSZ 163.p.

                Háza a Szent István utcában állt. Egykori lakóházának ablakai ma a Rakodczay Pál utcára néznek. A róla elnevezett utca a Szent István utcát köti össze a Céh utcával.

436. REGE UTCA

                1973. Rege utca

                A Mese utcával azonos idôben, azonos szempont szerint kapta a nevét. Ez az utca is a Leányfalu határa mellett futó  Szitakötô  utcába vezet. (Tan.ül.jkv.1973.3l.sz.)

437. REKETTYE UTCA

1972. Rekettye utca

                A  Pismány-hegyen a Cseresznyés útra lefutó utca. (Tan.ül.jkv. 1972.ll.sz.)

Az elsô Rekettye-bokrokat Liptay József jegyezte fel Szentendrén az egykori várostérképre /1762/. Azokat a bokrokat ô még a Pomázról a Dunára vezetô útszakaszon látta. Ma ezt a nevet ugyan Pismányban jegyzik, de örvendetes, hogy egy régi földrajzinév / ha topográfiailag nem is azonos helyen/ él vele tovább.

438. REMÉNY UTCA

                197o. Remény utca

                A Csend utcából a Barackos útra vezet. Nevét szép hangzásának s még szebb jelentésénék köszönhette. (Tan.ül.jkv. 197o.24.sz.)

439. REMETE UTCA

                1977. Remete utca

                A Barackos útról induló, Felhô utcából nyíló Remete utca a régi,csendes idôkre utal. Ma már azonban aligha találna itt csendes, magányos helyet magának az ide tévedô remete. (Tan.ül.jkv.1977.5.sz.)

440. REPKÉNY UTCA

197o. Repkény utca

                A Szélkerék utca végérôl a Nap utca felé induló utca. Elnevezésekor a környék növény nevû utcáit vették figyelembe. (Tan.ül.jkv. 197o. 24.sz.)

441. RÉT UTCA   

                1979. Rét utca

                A rét név hangulatával illik a városszéli utcához, bár a szentendreiek rétnek a Bubán alatti részt, illetve a Püspökmajor környékét nevezték. A réti földek jelentôs szerepet játszottak a város életében. Az öregek emlékezete szerint jórészt a rét tartotta el a várost. 1894-ben valószínûleg ezen, a Püspökmajor környéki részen volt az akkori Rét utcza és Rét köz. Ezen régi utcákat nem sikerült azonosítanom.

                A mai Rét utca a leányfalui határhoz közel, a Szivárvány utcából indul. (Tan.ül.jkv. 1979.4.sz.)

442. RÉV UTCA

                1894. Rév utcza

                A Duna magyarországi szakaszának második legnagyobb szigete a Szentendrei-sziget. Korábbi nevén Monostori vagy Rosd sziget. A sziget 3l km hosszú és átlag 2,3 km széles. Területe 56 km² . Négy falu épült rá. A sziget lakóit  és a szentendreieket magánvállalkozó révészek hozták-vitték csónakokkal. Fényes Elek 185l-ben megemíti, hogy Szentendrének "révje van a Dunán".^14l Az idôs szentendreiek szerint a révállomás mindig a Dunának azon a részén állt,ahol most is van. A hozzávezetô Rév utcát már 1899-ben említí egy anyakönyvi bejegyzés.

443. REZEDA UTCA

1974. Rezeda utca

                A város szélén a Sztaravodai útra vezetô utca a kellemes hangzású és jelentéstartalmú virág nevû utcák tagjaként épül be a város utcanévállományába. (Tan.ül.jkv.1974.V.17.)

444. RÉZSÜ KÖZ

1980. Rézsü köz

                A Pismány hegyoldal lejtôs, teraszos oldalához sok helyen illene a rézsü név. Ezt a nevet végül a Barackos útról nyíló a Remete és a Puttony utcát összekötô kis utca kapta.

445. RIBIZLI UTCA

197o. Ribizli utca

                A város virágzó gyümölcstermelésére emlékeztetô utca a Cseresznyés útból indul. (Tan.ül.jkv. 197o.24.sz.)

446. RIGÓ UTCA

1969. Rigó utca

                Szentendre füves, bokros területein gyakran gyönyörködhetünk a rigó füttyében. Nálunk különösen a feketerigó ismert. Ez az utóbbi évek leginkább városiasodó madara. A Rigó utca a Petyina egyik utcája. A Barackvirág útról indul. (Tan.ül.jkv. 1969. 4.sz. )

447. RINGLÓ UTCA

1979. Ringló utca

                A Barackos úti buszfordulótól nem messze a Tátika utcát köti össze a Ribizli utcával. (Tan.ül.jkv. 1979. 4.sz.)

448. RÓKA UTCA

1979. Róka utca

                Ma már nem lopakodik be a városunkba róka, még az Ösvény utcán sem, amelybôl a Róka utca nyílik. (Tan.ül.jkv. 1979. l6.sz.)

449. RÓKA KÖZ

                198l. Róka köz

                Az l98o-as évek elejére a Róka utca környéke is megtelik házakkal, nyaralókkal. 1981-re már egy kis köz épült rá a Róka utcára. Ez a rész kapta a Róka köz nevet. (Tan.ül.jkv. 198l. 11.24.)

450. RÓMAI SÁNC UTCA

1894. Sánc-utcza

                1925. Római sánc-ucca

                Az ókori világbirodalom részévé váló Dunántúlon máig találkozunk a másfél-kétezer év elôtti kor emlékeivel. Amikor az I. században a rómaiak legyôzték a  "pannonok népét" is, a Duna lett a birodalom határa. A védelemre a rómaiak nagyszabású erôdrendszert /limes/építettek ki. A Pannónia néven a birodalomhoz csatolt Dunántúlon 4 nagyobb légióstábor / 6ooo fô között / és 15-2o kisebb, segédcsapatokat ôrzô auxiliákat emeltek. Ilyen katonai tábor kiépítését kezdték meg a II. század elsô éveiben Szentendrén is a Bükkös-patak melletti dombháton. A kezdetben földbôl,fából álló palánktábor mintegy 1ooo szír gyalogos íjász otthona lett. A III. században a Severusok idején a tábort kôbôl átépítették. A tábor virágkorát Nagy Constantin császár uralma alatt élte /3o6-337/.

                Védmûveinek mérete ekkor a következô: hossza 2o5 m, szélessége 134 m., magassága 12o-16o cm. A tábort kivül 25 m széles kettôs sáncárok övezte,amely komoly akadályt jelentett az ostromlók számára. A környéken lévô barbár törzsek azért találtak rajta rést. A támadások és a belsô viszály miatt a rómaiak végül az V. században kénytelenek voltak feladni a küzdelmet és a tábort elhagyták.

                A török elôl menekülô és itt megtelepedett szerbek /l69o/ azonban még látták az egykori tábor maradványait. Tôlük származik a terület elsô neve is: Sanac dûlô /Sánc dúlô/. Az elsô névadók csak átvették ezt a nevet 1894-ben. A következô átfogó névadáskor /1925/ meg pontosították az elônévvel. Soproni Sándor szerint az utca a tábor nyomvonalát követte elôször. Késôbb az utcát alaposan kibôvítették. Az 198l-ben  kialakított Dunakanyar körút viszont meg kettévágta azt. Illetve egy részét maga alá temette.

                A mai Római sánc utca /a maradvány/ így már messze esik az egykori tábortól. Nevével azért ôrzi a város múltjának egy darabját.

451. RÓMAI SÁNC KÖZ

1982. Római Sánc köz

                A Belsô, késôbb Dunakanyar körút építése során több utca is eltûnt vagy megrövidült a városban.Ez történt a Római sánc utcával is. A Kossuth Lajos utcából induló hosszú utcának egy külön kis része benn maradt. Hogy tovább ôrizze a múltját, új nevet nem adtak számára,csupán a köz utónévvel jelölték,hogy az utca megkissebbedett. Ez a rész viszont még ma is követi az egykori tábor  sáncának vonalát. (Tan.ül.jkv.1982.o1.26.)

                A kis köz jelentôs háza az 1. sz. 1955-ben itt adták át a város új középiskoláját, a Móricz Zsigmond Gimnáziumot. A bejárat elôtt a magas kôfalon egy kedves festô nôalakot helyeztek el. Róla nem szólnak az utikönyvek. A "mûvészek városa" hangulatához jól illô bronz figura Szabados Tamás alkotása. Késôbb a Gimnázium új helyre költözött. Az épûletben a 227. sz. Ipari Szakmunkásképzô Intézet kapott otthont,amely 1988-ban felvette az 1849-ben Szentendrére számûzött és késôbb itt meghalt honvédtiszt, Petzelt József nevét. /Bôvebben lásd IKSZ 158-159.p./ Ugyanekkor a bejárat elôtt a falon a névadóról készült dombormûvet helyeztek el. Készítôje Holdas György.

452. RÓMAI TÁBOR KÖZ

                1ö25. Római tábor köz

                A Római sánc utcától nem messze húzúdó kis köz is arra emlékeztet, hogy egykor Szentendre fontos láncszeme volt Pannónia provincia védelmi rendszerének. A táborról részletesebben a Római sánc utcánál írtam. Itt csupán azt jegyzem meg, hogy amikor Constantinus idején a tábor szerepe a védvonalban megnövekedett, ez egyúttal a helység nevének megváltoztatását is jelentette.

                A korábbi, illir Ulcisia Castra /lásd Ulcisia köz/ a rómaiak számára "rosszul hangzott". Az ulciscor /megbosszul/ szóra emlékeztetô szó helyett a tábor új vezetôi a császár miatt, és a jelentés miatt is a "constantia" /szilárd, állhatatos/ nevet választották. Így a tábor és Szentendre neve jóideig igy is hangzott: Castra Constantia.

453. RÓMAI TEMETÔ UTCA

1925. Római temetô-ucca

                A római táborokban, így a szentendreiben is, nemcsak katonák éltek. Ide költözködtek és a tábor környékén telepedtek le a hozzátartozók, valamint a tábort ellátó kereskedôk és iparosok is. A katonák és a település lakói kezdetben a tábor falain kívül temetkeztek. Szentendrén a mai Kossuth Lajos Katonai Fôiskola környékén, az Aquincumba vezetô országút két oldalán - mint Rómában a Via Appián - a II. és III. században díszes kôkoporsók, egyszerûbb sírkövek, jeltelen katonasírok sorakoztak. A szarkofágok, sírkeresztek felíratukkal az út felé fordultak.

                Késôbb a gyakori sírrablás és a rossz közbiztonság miatt a lakosság a táborhoz közelebb telpítette a temetôt. Soproni Sándor, a Ferenczy Múzeum egykori igazgatója, a római kor kiváló kutatója a városban öt római temetôrôl is tud. Közülük az egyik legjelentôsebb "a déli temetôrészlet a Római temetô u. és a Vasúti villasor között került napvilágra."¹⁴⁴

                Ennek emlékét ôrzi az utca. A városban több helyen feltárt szarkofágokat, sírköveket a római Sírkertben, a Ferenczy Múzeum Kôtárában helyezték el. Az egykori Sánc utcában, a 11-es mûút mellett azonban gyalogosok már alig járnak. A múzeumba nem igen tér be senki. Az elsuhanó autók utasai pedig biztosan nem is sejtik, milyen emlékek mellett száguldanak el.

454. RÓMAI VÁRKERT UTCA

1939. Római várkert-ucca

                195?  Aquincum utca

                196?  Római várkert utca

A Római sánc dûlôben, a Paprikabíró és a Római sánc utca által határolt enyhe ívû dombon 1939-ben egy új utca nyomvonala alakult ki. A képviselô-testület alapos megfontolás után kellô indok alapján nevezte el az utcát:"Mivelhogy a fenti utca közvetlen környéken mindenütt a régi római romok maradványai találtatnak - ezért az utcát Római várkert utcának elnevezzük."(Képv.t.jkv. 1939.4734.) Római romok valóban már több évszázada álltak ott. A kertet a 20. sz elején varázsolta az ott álló villája mellé Waczek Ferenc.

                Az 5o-es években az utca nevét megváltoztatták az azonos múltra emlékeztetô, de közel sem konkrét helytörténeti tényt jelölô Aquincum utca névre. Az 1959-es várostérképen ugyanis ez szerepel. Ez a név szerencsére csak rövid ideig homályosította el a várkert emlékét. 196l-ben már újra a régi nevén szerepel az utca a térképeken.

                A Waczek villában a 7o-es, 8o-as években Óvoda mûködött, majd itt kapott helyet a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága Néprajzi részlege és a raktár egy része.

455. ROZMARING UTCA

1987. Rozmaring utca

                Az illatos gyógynövényre 1987 óta emlékeztet egy utca Szentendrén. A Szarvashegyi útról indul és felvezet a hegy tetejéig. (Tan.ül.jkv.1987.o7.l4.)

456. RÓZSA UTCA

1925. Rózsa -ucca

                1948. Móra Ferenc és Rózsa utca

                195?  Rózsa utca

Szentendrén 1945 elôtt országos jelentôségû rózsatermesztés folyt, amely késôbb rövid idôre visszaesett. Az 5o-es években ismét fellendült a rózsakertészet. Több szakképzett rózsekertész dolgozott a Mathiász tsz-ben. Szeged és Hódmezôvásárhely után Szentendrén élt a legtöbb rózsakertész. "A rózsakertészet a  legnyugodtabb, legmegalapozottabb termelési ág"- jelenti a tsz vezetôsége a városnak.¹⁴⁵   

                1967-ben már félmillió rózsára kötnek szerzôdést. A szentendrei rózsatermelôk hírét ôrzi a Pannónia-telepen a Dózsa György útról a HÉV pályatesthez vezetô Rózsa utca, és a tôle nem messze lévô Rózsakerti lakótelep.

                1948-ban a városi tanács az alábbi kissé pontatlan indokkal "a 1oo éves jubileumra való tekintettel Móra Ferencrôl, mint kiváló költônek nevérôl kell utcát elnevezni" a Rózsa utca egy részét, a Dózsa György utcától a Gyöngyvirág utcáig esô részt - Móra Ferenc utcának nevezték el. A Móra Ferenc utca 1959-ben még látható a térképen.

                MÓRA FERENC (1879-1934):író,ujságiró, szegedi múzeológus, sok kedves      gyerekregény szerzôje.

Valószínûleg nem találták Móra Ferenchez méltónak az utcát, mert késôbb az egész utcát újra Rózsa utca néven találjuk. Azóta még egyszer felmerült Móra neve, a Bimbó utca elnevezésekor. De azt sem találták jónak a nagy író emlékére. Így aztán máig nincs Szentendrén Móra Ferenc  utca.

      Az  6o-es években aztán újra Rózsa utca néven találjuk a térképeken.

457. RÓZSA KÖZ

1989. Rózsa köz

                A 8o-as évek végére a régi tisztilakások mögött felépültek a Magyar Néphadsereg mai tisztjeinek új, modern házai. Egész nagy lakótelep alakul ki így.

                A Rózsa köz a Rózsa utcából indulva ezt a lakótelepet szeli ketté. (Tan.ül.jkv.1989.o9.l2.)

458. RÓZSAKERTI LAKÓTELEP

                196? Rózsakerti lakótelep

                A visszaemlékezések szerint igen mozgalmas, vidám élet zajlott ezen a Dunához közeli városrészen. A folyó mentén áradáskor a víz gyakran kiöblösödik, majd pangani kezd. Aztán visszahúzódik. Az ilyen ingoványos részt nevezik aztán pecsónak. Szentendrén a HÉV állomáshoz közeli Duna parti rész neve volt a Pecsó. 1898-ban egy anyakönyvi bejegyzés említi is. Igaz, van aki még a 8o-as évek végén is így hívta ezt a városrészt. Beljebb tôle, a mai lakótelep helyén a századelôn a város ifjúságának alakítottak ki egy futtballpályát Krachler Ágoston is említí, hogy miután Izbégen nem volt focipálya, ha izgalomra vágytak, ide jöttek ki játszani, szurkolni.

                Kissé lejjebb, az út másik oldalán is jeles hely volt. Egy másik ingoványba is szívesen jártak portyázni a gyerekek. Szánthó Imre festômûvész így emlékszik vissza ifjúsága kedves helyére: "Kertünk a Duna árterébe nyúlott, a Mannász-gödörrel volt szomszédos. Ez a csodálatos mesevilág,valóságos óriás terrárium volt, tavacskák, szigetek, nádas és füves -no meg csodás szépségû facsoportok alkottak berkeket. Szebb volt, mint a városligeti tó. Hatalmas fûzfáin és nyárfaóriásain szarkák fészkeltek....Itt csatáztunk, pecáztunk, ám ha kedvünk kerekedett lefutottunk a Dunára fürdeni. Jani bácsi, a halászmester, e hatalmas terület tulajdonosa békés mosollyal tûrte viháncolásunkat, és sem minket, sem az ide béklyózott, legelésre csapott cigánylovakat nem kergette el." ¹⁴⁶

                A gödröket és e csodás mesevilágot aztán lassan kezdte eltemetni az idô. A focipálya helyére késôbb szemetet kezdtek hordani, majd az 5o-es években a város úgy határozott, hogy a helyet parkosítja. Ezt a részt átadták a rózsakertészeknek, akik hamarosan virágzó rózsakertet varázsoltak ide. Majd itt is OTP házakat kezdtek emelni. Igaz a rózsakert eltûnt, de nevét szerencsére megôrizte az új lakótelep.

                A négyzet alakú háztömbök között és mögött még ma is dús, ápolt park áll. Benne betontalapzaton fémdomborítású harsonás nôalak. A szobrot az utikönyvek nem említik, de az ott lakók sem igen tudnak róla semmit. Bár eredetileg nem ide akarták helyezni, de most itt állva a fák között kellemesen oldja az egyenlakások kissé merev tömbjét. Alkotója Árvai Ferenc.

                A Mannász-gödör névadójára, a Mannász családra  sokan emlékeznek még ma is. József a századelôn téglagyári munkás volt. Fiáról, a halászmesterrôl az elôbb idéztük Szánthó Imre szavait. A házukban késôbb vendéglôt nyitottak /Manyász vagy Mannász vendéglô néven említik az iratok./ Ma a vendéglô helyén a nemrég épült látványos kínai étterem áll.

459. RÖVID UTCA

1973. Rövid utca

                Ez a név sok utcára ráillene Szentendrén. Hogy éppen a Pismányban lévô, a Remény utcából nyíló kis zsákutca neve lett - ez véletlen.(Tan.ül.jkv. 1973.3l.sz.)

46o. RÔZSE UTCA

1979. Rôzse utca

                Az állat- és növénynevû utcák sorát bontja meg erdei hangulatával a Rôzse utca. Pismányban a Must köz végén nyílt zsákutca. (Tan.ül.jkv. 1979. l2.sz.)

46l. RÜGY UTCA

1979. Rügy utca

                A Cseresznyés útról nyíló kis utca. Neve jól illik a gyümölcsfákról elnevezett utcák sorába. (Tan.ül.jkv.1979. l6.sz.)

462. SÁNC KÖZ

                1925. Hun-köz

                1958. Sánc köz

1925-ben több Szentendrén is élt, illetve a népvándorlás korából ismert nép lett utcanévadó. Az ázsiai húnok a 3. század elején szekerestôl-lovastól felkerekedve, néhány év alatt elérték Európát. Alig több mint fél évszázados európai tartózkodásuk alatt rettegésben tartották a népeket, elsôsorban a hanyatló római birodalmat. Feldúlták a limest, így például a leányfalui ôrtornyot is. Az ásatások során találtak is néhány hunkori kerámiát. Ezeket a szentendrei múzeumban ôrzik.

                1958-ban a Római sánc dûlôben lévô Hun köz nevét Sánc közre változtatták. (Tan.ül.jkv.1958.25.sz.)

463. SARKANTYÚ UTCA

1992. Sarkantyú utca

                A 2lo m hosszú utca 199l-ben egy volt az évek során kialakult,csak helyrajzi számmal jelölt házakból álló utcák közül. Amikor nevet kértek számára, még a szomszédos utcákat sem tudták megnevezni. 1995-ben azonban már ott van a térképen is. A SKANZEN mögött a Tegez utcát köti össze a Nyuszt utcával.  (ÖNK.1992. l62.sz.)

464. SÁRMÁNY UTCA

1982. Sármány utca

                A fôleg nádasban élô madár neve itt is inkább a zártabb részen, a város szélén áll az utcanevek sorában. A Szélkerék utcából nyílik. (Tan.ül.jkv. 1982. o7.o6.)

465. SARU KÖZ

198l. Saru köz

                A 11-es mûút által kettévágott egykori Lenin út /ma Szentlászlói út/ városból kivezetô részén nyíló elsô kis zsákutca valóban alig nagyobb egy "talp" méreténél. (Tan.ül.jkv. 198l. 11.24.)

466. SAS UTCA

1962. Sas utca

                A 6o-as években Szentendre és Izbég között meginduló kislakásépítkezések nyomán keletkezett új utcát Sas utcának nevezték el. Akkor a Lenin útról, ma a Szentlászlói útról nyílik. (Tan.ül.jkv. 1962. 37.sz.).

                Magányosan áll nevével a környéken e nagy ragadozó madárról elnevezett utca. Késôbb Pismány és Petyina utcái kapják majd tömegesen az állatneveket.

                1994-ben ebben az utcában épült fel és kezdte meg mûködését Vitsek Éva irányításával a város elsô magánpatikája, a reprezentatív  Vasvári Patika.

467. SÁSKA UTCA

1973. Sáska utca

            Az utca a Nap utcát és a Felhô utcát köti össze. A rossz emlékeket és természeti csapást idézô sáska 1973-ban vált utcanévadóvá. (Tan.ül.jkv. 1973. 3l.sz.)

                Szentendrét egyszer fenyegette komolyabb sáskaveszély,1847 nyarán. Ekkor a képviselô-testület "ôröket állított ki az exponált pontokra, akik kévéket gyújtottak fel, ha a veszély közeledett."¹⁴⁷

                Dr. Katona Gyuláné szerint élt a városban egy Sáska nevû család is. Sáska István a XIX. sz. elején települt családjával Szentendrére. A Pismány délnyugati oldalán nagy kiterjedésû földet vásároltak és itt építették fel családi házukat is. Az udvaron lévô kút falában belülrôl ma is látható kôbe vésett 1864-es évszám datálja, hogy mikor ásták. A ház körül gyümölcsöst és szép darabon erdôt telepítettek. A helybeliek a gazdaságot a családról késôbb Sáska birtoknak, a belombosodott erdôt Sáska erdônek nevezték el. Igy kapta az utca is a Sáska családról a nevét.

                A földek és az erdô állami tulajdonba kerültek, de a régi családi házban még ma is a Sáska leszármazott él családjával.

468. SELLÔ UTCA

1968. Sellô utca

                A szónak két jelentése is van. Az egyik: hableány, a másik: vízfolyások nagy esésû szakaszán a mederfenék természetes lépcsôje. Mindkét jelentés a vízhez kötôdik, ezért az utca jól beillik a Papsziget fölötti vikendtelep vízí életre utaló utcaneveinek sorába. (Tan.ül.jkv. 1968. lo.sz.)

469. SEREGÉLY UTCA

1977. Seregély utca

                E hivatlan vendég gyakran dézsmálja meg a környék gyümölcsöseit is. Az utca a Nap utcából az Öregvíz-patakhoz vezet. (Tan.ül.jkv. 1977. 5.sz.)

47o. SIKLÓ UTCA

1987. Sikló utca

                Bár a kígyók családjába tartozó sikló nem mérges, azért az erre sétálók biztosan örülnek, hogy csak itt, az utcanevek között találkoznak vele. A Skanzen mögött a Szarvashegyi utat a Csányi utcával köti össze. (Tan.ül.jkv. 1987. o7.l4.)

47l. SIRÁLY UTCA

1992. Sirály utca

                A Sarkantyú utca mellett, azzal egyidôben épült ki. E névvel egy szép fehér vízimadár költözött be Szentendrére, legalább az utcanevek közé. (Tan.ül.jkv. 1992. l62.sz.)

472. SÓLYOM UTCA

1969. Sólyom utca

                A Bérc utcával párhuzamos utca a Barackvirág és az Akácfa utcát köti össze. Nevével a Pilis állatvilágának kipusztulófélben lévô madarára emlékeztet. (Tan.ül.jkv. 1969. 4. sz. )

473. SOM UTCA

1966.  Som utca

                A környezô hegyek meleg oldalain a som apró virágernyôket bontó bokrai, fái április elején már messzirôl feltünnek. Az 196o-as évek közepére kiépült, az Ady Endre útról induló kis utca 1966-ban már nevet is kap. (Tan.ül.jkv. 1966. 33. sz.)

474. SÖRÉT UTCA

1992. Sörét utca

                Az apróvadra használt vadásztöltényrôl az állat- és növénynevekbôl kifogyva neveztek el utcát Pismányban 1992-ben. Az utca a Barackos útról nyílik É-ÉK-i irányban. (ÖNK. 1992. l62. sz.)

475. SÖVÉNY UTCA

1979. Sövény utca

                A falusi hangulatot árasztó elnevezést a leányfalui határt jelölô Határ utcával párhuzamosan futó utca kapta. (Tan.ül.jkv. 1979. l6.sz.)

476. STÉGER FERENC KÖZ

1958. Stéger Ferenc köz

                Szentendre híres szülöttének nevét méltatlanul csak egy kis köz ôrzi, mely a 11-es mûút megépültekor még tovább rövidült. Ma alig pár méter. A Sztaravodai útról induló kis közt 1958-ban nevezte el a városi tanács. (Tan.ül.jkv. 1958. 25. sz. )

                STÉGER XAVÉR FERENC (Szentendre,1824. - Szentendre,19ll.):opera-  énekes. A helyi gyógyszerész fia a Dumtsa Jenô u. 1o. sz. házban született. Szülôházát emléktábla jelöli. Ez a ház ad otthont az 1978-ban megnyílt Barcsay-gyûjteménynek, majd Múzeumnak.

                A kiváló magyar tenorista maga is gyógyszerésznek készült. Az éneklést az egyik helyi tanítónál kezdte tanulni. Operaénekesi pályáját Zágrábban kezdte 1844-ben, amikor Vatroslav Lisninski  "Ljubav i zloba" c. operájában énekelte a tenort. 1848-52 között a Nemzeti Szíház tagja volt. Késôbb Prágába és Bécsbe szerzôdött. Bejárta egész Európát. Fellépett Barcelónában, Madridban, Torínóban és a Milánói Scalában is. Felesége színésznô volt, de férje kedvéért lemondott a szereplésrôl.

                Stéger Ferenc szívesen énekelte Erkel operáit és külföldön is sok hívet szerzett a magyar zenének. Erkel Ferenc többször meg is látogatta ôt Szentendrén. Híres szerepei voltak a Bánk bán, Hunyadi László, a mantuai herceg a Rigolettóból. Wagnernek is sikeres tolmácsolója, jó barátja volt.

                1874-ben végleg visszavonult Szentendrére. Itt is halt meg és itt temették el a Katolikus Kálvária kertjében. Érzékletes képet fest az öregedô mûvészrôl Szabó Sándor:"több mint három évtized után tér vissza. Patriarchális életvitele az, ami visszavezette ôt Szentendrére. A visszavonulás után, mintha tegnap hagyta volna el a várost, azonnal visszatalál életébe. Ha hosszú mûvészkaftánjában végigsétál a városon, kedvesen invitálják a Duna-soriak, boltosok, mesterek." ¹⁴⁸

                Városunkban fennmaradt annak az emléke is, hogy minden héten egyszer ebédet adott a házában 15-2o szegény szentendrei öregembernek. Karácsony elôtt pedig karácsonyfát állított a szegény gyerekek számára és ruhával, édességcsomagokkal ajándékozta meg ôket. Kedvelt idôtöltése volt az apró díszes kosárkák készítése. Néhány általa készített darabot ma is ôriz a Ferenczy Múzeum.

477. STROMFELD UTCA

1925. Bokréta-ucca

                194?  Stromfeld utca

                Elôször 1925-ben kap nevet az utca. A visszaemlékezések szerint akkor a Bokréta nevet viselte. A Honvéd utcával párhuzamosan a katonai laktanyák felé vezetô utca a 4o-es években új nevet kap. Azóta a Tanácsköztársaság vezérkari fônökére emlékeztet.

                STROMFELD AURÉL /1878-1929/: az Osztrák-Magyar Monarchia vezérkari tisztje. 19l9-ben a Vöröhadsereg vezérkari fônöke lett. A Tanácsköztársaság leverése után bôrtönre ítélték. Kiszabadulása után az illegális kommunista mozgalomban komoly részt vállalt. A visszamelékezések szerint testvére egy ideig Szentendrén élt. A Sztaravodai úton lévô háza ma is a Stromfeld tanya nevet viseli.

                A rendszerváltás után felmerült ezen utcanév cseréje is. Helyette egy festô és egy virág nevét is ajánlották. ¹⁴⁹

                A lakók azonban szóban és írásban is azt kérték,hogy a régi név maradjon. Így az maradt is.

478. SÜN UTCA

1992. Sün utca

                Ez a hasznos rovarevô tüskés hátú kis emlôs nemcsak az utcanevek sorában található Szentendrén. Néha még a városban is megjelenik a tágasabb, füves árkokban egy-egy eltévedt süni. Kedves nevét az utca 1992-ben kapta. (ÖNK. 1992. 162.sz.)

479. SZABADKAI UTCA

193? Szabadkai-ucca

                A Vasúti villasorról az Acél utcával szemben nyíló utca viseli ezt a nevet. Szabadka 192o-tól jugoszláv város (Subotica). Az utca neve valószínûleg a 2o-as, 3o-as évek terméke.

48o. SZAJKÓ UTCA

1992. Szajkó utca

                Ez a tarka tollú, hangutánzásra is képes kedves énekesmadár 1992-ben lett névadója egy utcának Pismányban. Az utca a Barackos útról indul DNY-i irányban, majd derékszögben keresztezi a Kuvik utcát. (ÖNK. 1992. l62. sz.)

481. SZAMÓCA UTCA

1968. Szamóca utca

                A Barackos utat a Cseresznyés úttal összekötô utca a tájjelegnek megfelelôen kapott nevet.(Tan.ül.jkv. 1968. 1o.sz.)

482. SZARKA UTCA

1979. Szarka utca

                Különösen a város erdôs, csendesebb részein hallani a szarkák cserregését. A Cseresznyés útból induló zsákutca. (Tan.ül.jkv. 1979. 4.sz.)

483. SZARVAS UTCA

1972. Szarvas utca

                A Boldogtanyai parcellázások során az 197o-es évekre egymás után alakultak ki az új utcák. Az egyik utca, az Ôz és a Boldogtanyai utat összekötô utca a Pilis e kedves állatának a nevét kapta. (Tan.ül. jkv. 1972. 11. sz. )

484. SZARVAS KÖZ

1994. Szarvas köz

                A Szarvashegyi útból ÉK-ÉNY-i irányban megtörô llo m hosszú zsákutca lakói utcájuk számára ezt a nevet kérték. A képviselôk a nevet elfogadták. (ÖNK. 1994. 25. sz.)

485. SZARVASHEGY

169o. Bukmirovác

                1762. Rózsás-hegy

                192?  Szarvashegy              

A Szabadtéri Néprajzi Múzeum mögött a Sztaravoda-patak mellett egy kis hegy magasodik. A Szentendrére települt szerbek /169o/ - úgy tûnik -jó földet találtak itt, mert a hegyet hamarosan betelepítették szôlôvel. Ôk a hegyet Bukmirovácnak nevezték el. Hogy a szó mit jelent, arra a maiak már nem emlékeznek.

                Érdekes, hogy a Szentendre hiteles feltérképezésére kiküldött földmérô által 1762-ben készített térkép /lásd Vadrózsa u./ szerint a hegy neve: Rózsás-hegy. Feltételezhetô, hogy ez volt a kis hegy eltüntnek hitt, l8. századi magyar neve. Ezek szerint a földmérô itt inkább magyarokkal találkozhatott. Végül mégis a szerb nevet használhatták inkább a helyiek, mert így találjuk több iratban is. Pl. amikor 1922-ben a "Kik bányától a Bukmirováczba vezetô utat" közdûlôutnak minôsíti a város. (Képv.t.jkv. 1922. 3125.sz.)

                Ekkor a terület már lakott hely lehetett, mert ugyanebben az évben egy születési anyakönyv is említi. Hogy miért és mikor lett Szarvashegy, arra vonatkozó iratokat nem találtam. Bár Magyarországon több helyen is volt és van erre a kedves, gyorslábú kérôdzô vadra emlékeztetô helynév /Buda, Eger /.

                Úgy tûnik, késôbb a hegy egyre inkább megtelik lakókkal. A Magyarország helységnévtára c. könyv 1944-ben a Szarvashegy dûlôt már mint "külterületi lakott helyet" említi. Az ötvenes évektôl pedig jönnek az üdülôk. Ám a zártkerti /külterületi, mezôgazdasági/ besorolás miatt a hegy évtizedeken át csak gondot okoz a városnak. A szabálytalan méretekben épülô, csatornázatlan lakásokhoz nem vezet út, nem volt megoldva a szemétszállítás sem. Az utóbbi években országosan megindult a zártkerti, már csak névlegesen mezôgazdasági rendeltetésû földek átsorolása. Szentendrén - ahogy Fülöp Judit fôépítésztôl tudjuk - a Honvédség miatt ez az átsorolás kicsit tovább tartott. A közeli lôtér miatt volt a vita. Ezt nem akarták innen áttelepíteni a házak kedvéért. A hegyen lakók a szép táj miatt végül úgy döntöttek, hogy  "inkább bedugják a fülüket". Így 1993-ban hívatalosan is sikerült elérni a városnak, hogy a Szarvashegy belterület legyen, annak minden elônyével. Sôt a fôépítész még más elônyöket is felvillantott az itt lakók elôtt. A város nyugati oldalán kiépülô út bekapcsolásával idegenforgalmi központ is lehet a hegy. Lovardával, kerékpáros pihenôvel a Pilisbe irányuló turistaforgalom megállóhelye alakulhat itt ki.^15o

486. SZARVASHEGYI ÚT

1987. Szarvashegyi út

                A SKANZEN mögött a Szarvashegyet körívben átfogó hosszú, széles út. A lakók számára ugyan már évek óta funkcionál, nevet azonban csak 1987-ben kap. (Tan.ül.jkv. 1987. o7.l4.)

487. SZATMÁRI UTCA

1958. Szathmáry utca

                A Vasúti villasorról nyíló utca helyesírása valószínûleg a környezô utcák /Debreceni, Nagybányai, Nagyváradi/ nyomán egyszerûsödött le. A névtáblák készíttetôi valószínûleg nem nézték a tanácsi iratokat, amelyek egyértelmûen tanúsítják, hogy a városunkban élt színészrôl nevezte el az utcát 1958-ban a Városi Tanács. Több helytörténeti személy vált ekkor utcanévadóvá. (Tan.ül. jkv. 1958. 25.sz.)

                SZATHMÁRY LAJOS  /Marosvásárhely,1867- Szentendre, 1939. jul. 2o./: színész. Pályáját Kolozsváron kezdte. 19l2-ben a Budapesti Színház, l9l4-l932 között a Nemzeti Színház tagja volt. Hôs- és jellemszerepeket játszott. A népszerû "Szatyi bácsi"a 2o-as években telepedett le Szentendrén. A Régi Mûvészteleppel szemben lévô háza /Bogdányi u. 6o.sz./ a pesti mûvészvilág kedves kiránduló célpontja volt. Híres vendégszeretete, kedves modora, vidámsága, a mûvészvilág kedvencévé tette. Szentendrén is segítette a mûvészeti életet. Több mûkedvelô elôadásnak ô volt a rendezôje. Itt is halt meg, A Hegyi temetô ref. részében helyezték örök nyugalomra . Szentendrei házában vele élt felesége, Szilágyi Etelka, és testvére Szilágyi Berta, az erdélyi színjátszás egykor jelentôs alakjai.

488. SZÉCHENYI ISTVÁN TÉR

1976. Vásárhelyi Kálmán tér

                199l.  Széchenyi István tér

1976-ra már egész sor új háztömb magasodott a város új lakótelepén, amely 1975-ben, a 3o. évforduló alkalmával a Felszabadulás lakótelep nevet kapta. /Ma Püspökmajor ltp./Kezdetben a házak itt csak betût és számot kaptak. Egyetlen utcát és teret neveztek csak el külön. A C és a D épület illetve az óvoda által határolt terület neve Vásárhelyi Kálmán tér lett. (Tan.ül.jkv. 1976. 74.sz.)

                VÁSÁRHELYI KÁLMÁN /1891-1919/: eredeti nevén Weisz Kálmán Hódmezôvásárhelyen született. Ujságíró volt. 19l5 nyarán szentendrei lányt vett feleségül és letelepedett városunkban. Az I. világháború alatt az orosz fronton ismerkedett meg a kommunizmus eszméjével. 19l9-ben Számuely Tibor megbízásából Szentendrén összehívta a népgyûlést, ahol a lakosság tudomására hozta a proletárdiktatúra kikiáltását. Irányításával Szentendrén is megalakult a munkástanács. A hadügyi népbiztos március végén  Makóra küldte, ahol megölték.

1991-ben az egész ország igyekezett méltón megemlékezni a "legnagyobb magyar" születésének 2oo. évfordulójáról. Tanácskozások, vetélkedôk, új könyvek kiadása,kiállítások mellett valószínûleg az országban több helyen is felmerült,hogy a múló ünnepségek helyett valami maradandóbb dologgal fejezhetnék ki a nagyrabecsülésüket. Pl. utcanévvel. Remélve, hogy nevét naponta látva, hallva talán szelleme is hat majd az ottjárókra.

        E gondolat jegyében Szentendrén dr. Mailáth Imre kérte az Önkormányzattól, hogy az évforduló alkalmából a Felszabadulás lakótelepet / ma Püspökmajor ltp. / nevezzék el Széchenyi István lakótelepnek. Széchenyi neve másnak a gondolatában is felmerült. Dr. Stiegler Róza azt ajánlotta, hogy a Somogyi-Bacsó part /ma Duna korzó / neve legyen Széchenyi part vagy sétány. Végül az Utcanév Bizottság javaslatára a képviselô-testület azt fogadta el, hogy a nevezett lakótelep egyik nagyobb, jelentôsebb része, a Vásárhelyi Kálmán tér kapja meg Széchenyi nevét. A képviselôk a javaslatot el is fogadták. (ÖNK.1991. 134. sz.)

                Széchenyi neve nem elôször merült fel utcanévadóként Szentendrén. 19o5-ben dr. Zsilinszky Lajos rendôrkapitány ajánlotta azt a " régi Kossuth Lajos" utca neve helyett /ma Arany János u./. A képviselôket azonban nem zavarta a két Kossuth utca. Széchenyi nevét végül 1925-ben örökítették meg. Akkor a HÉV állomás elôtt lévô kis Gyár utcának adták a gróf nevét. Késôbb, talán az utcanevek demokratizálásakor lecserélték azt a Habsburgok ellen harcba induló Bocskai István nevére. Ezen a néven tûnt el a kis utca a Dunakanyar körút kiépültekor.

                Most az új névadással reméljük, véget ér a hazáért annyit tevô nemes gróf kálváriája. Széchenyi István végre végleges otthonra talál Szentendre városában.

                Széchenyi István /179l-186o/:gróf, a nemesi liberális reformmozgalom kezdeményezôje és legjelentôsebb személyisége. Kossuth szerint "a legnagyobb magyar".

489. SZEDER UTCA

1972. Szeder utca

                A szederbokor a Pilis napos lejtôin, az erdôszéleken és az árkokban mindenütt megtalálható. Érthetô,hogy a tájjelleg kínálta a Berek utcából 1972-re kialakult utcához a nevet. (Tan.ül.jkv. 1972. ll.sz.)

490. SZEGEDI UTCA

193? Szegedi utca

                Az utca a régi utcanévtábla tanúsága szerint valószínûleg a 3o-as években kapta a nevét. A Bükkös-pataktól a Szerb Kálvária térre vezet. Elképzelhetô, hogy a Horthy korszakot megnyitó "szegedi gondolat"-ra emlékezve  lett szegedi utca.

491. SZEGÉLY UTCA

1977. Szegély utca

                Izbégen az Anna utcából a Bükkös-patakig húzódó  kiépítetlen utcának adta ezt a nevet a városi tanács. (Tan.ül.jkv. 1977.6o.sz.)

492. SZEGFÛ UTCA

1974. Szegfû utca

A László-telep  egyik utcája viseli ezt a nevet 1974-tôl. (Tan.ül.jkv. 1974. V.l7.)

493. SZÉL UTCA

                1979. Szél utca

                A városias résztôl távol, ahol a házak már nem fogják fel a szelet, található az utcanevek sorában ez a természethez kapcsolódó név. A Cseresznyés útból nyíló utca. (Tan.ül.jkv.1979. l6.sz.)

494. SZELES UTCA

1979. Szeles  utca

                Pismány magányos utcája a természet közelségét jelzi. A Napos sétánnyal párhuzamos utca. (Tan.ül. jkv. 1979. l6.sz.)

495. SZÉLKERÉK UTCA

1966.  Szélkerék utca

                Nagyon régen neveztek el utcát Szentendrén úgy, mint a Szélkerék utcát. Valamikor az volt a természetes névadás, hogy az utca fekvése, vagy az utcában lévô valamely jellegzetes épület, építmény adta a nevet.

                1966-ban, amikor a Szabadságforrás /ma Sztaravodai útról/ nyíló hosszabb utcának nevet kellett adni, az egyik tanácstag véleménye ez volt: az utcát a környékbeliek régen Szélkerék utcának hívják. Az elnevezés oka pedig az, hogy a 43. sz. házban, ha fúj a szél, kelepelni kezd egy lapátokkal ellátott szélkerék, amely a szél energiájával vizet szivattyúz egy kútból.

                Ma már nincs meg ez a névadó szélkerék,de nem messze ebben az utcában, egy új nyaraló kertjében, azért ma is forog egy kis szélkerék. Ez azonban csak a szél járását mutatja. (Tan.ül.jkv. 1966. 33.sz.)

496. SZÉLKERÉK KÖZ

1992. Szélkerék köz

1992. szept. 6-án Agócs Gyula azzal a kéréssel fordult a Polgármesteri Hivatalhoz, hogy a Szélkerék utcából kiépült új kis utca lakói nevet  kérnek utcájuknak. Fel is ajánlottak három nevet: Szélkerék köz, Barka u., Szarkaláb u. Miután a Barka nevet Pismányban is kérték, a képviselôk a Szélkerék köz mellett döntöttek. Ez a név pontosan jelzi az új utca helyét, nagyságát. Valamint nem növeli az utcanevek számát (ÖNK. 1992. l62.sz.)

497. SZÉNÁS UTCA

1972. Szénás utca

                A városszéli Boldogtanya úthálózatának illatot és falusi hangulatot árasztó  utcája.  (Tan.ül.jkv. 1972. 11. sz. )

498. SZENT ISTVÁN UTCA

1894. alsó Izbéghi út

                1925. Szent István út

                195?  Április 4. út

                199l.  Szent István út

Szentendrérôl Izbégre lenn, a Bükkös-patak mentén vezetô fontos közlekedési út természetes népi elnevezését erôsítette meg a képviselô-testület 1894-ben,amikor elôször adott nevet az utcáknak. 1925-ben ezt a nevet felváltották elsô, szent királyunk nevével. /Lásd Kovács László u. /

                1946-ban a város tanácsa az utat kettéosztotta: " A Gerndl féle malomig az út Kovács László út lesz"- döntenek. A többi marad Szent István utca, de nem sokáig. Hogy pontosan mikor lett a neve a felszabadulás napjának nevezett dátum, arra nem találtam rá. Országosan azonban az 5o-es  években lett divattá a szocialista ünnepek megörökítése utcanevekben is.

                A rendszerváltás után a név megváltoztatását mindenki egyértelmûnek érezte, bár a lakosság és az Utcanév Bizottság is ajánlott új neveket, de azok különbözôek voltak - és nem is a régi. Ahhoz leginkább a 3o-as évek óta ottlakó dr. Gyerkó János orvos ragaszkodott. Ô ezt több ízben kérte is. Végül 199l-ben a képviselôk ezt el is fogadták. (ÖNK. 199l. 134.sz.)

                A nevezetes dátumra emlékeztetô utcához a fôváros sem ragaszkodott. Az Ûjpesten lévô Április 4. teret ôk is lecserélték. Az is a régi nevét kapta vissza. Újra Tanoda tér lett^15l

A Szent királyról egykor nemcsak Szentendre nevezett el utcát. Budapesten 3 tér és 1 utca viselte a nevét. Most ezek is mind visszakapták a nevüket. Ilyen neveket adtak érte vissza mint: Bajcsy-Zsilinszky tér / XVII. ker./, Budafoki tér /XXII. k./, Kalmár József út /XXI.k./

                SZENT ISTVÁN / 975-1o38/: az elsô magyar király, nevéhez fûzôdik a             kereszténység felvétele Magyarországon.

499. SZENTLÁSZLÓI ÚT

1894. felsô Izbéghi út

                19l?   Fô utca

                1925. Szent László út

                195?  Lenin út

                199l.  Szentlászlói út

A Szentendréhez szorosan kapcsolódó, bár 1766-ig különálló kis településre, Izbégre 5-6 m szintkülömbséggel két, majdnem párhuzamos út vezet. A magasabban fekvô utat az évtizedek során több néven is emlegették.

                1892-ben, amikor a város mint "viczinális közút"-nak a karbantartásáról dönt - még név nélkül - így említik:" az Izbég külvároson át Pilisszentlászló felé vezetô út" (Képv.t.jkv. 1892. 2537.sz.) Egyébként a városi pásztorok is itt hajtották ki a jó izbégi legelôkre a rájuk bízott állatokat. 1897-ben így is nevezik az utat:" a felsô Izbéghi úgynevezett marhahajtó út". (Képv.t.jkv. 1897. 45o.sz.)

                Izbég évszázadokon át erôsen ragaszkodott függetlenségéhez. Még a 2o. század elején is külön bírót tart, sôt egy könyv még 194l-ben is külön faluként tartja számon.¹⁵²  Ezért érthetô, hogy Izbég éppúgy, mint Szentendre a számára  legfontosabb utat Fô utcának hívja. Egy századforduló táján készült képeslap alapján is ez a széles, de még nem kövezett út neve. Krachler Ágoston visszaemlékezéseibôl tudjuk, hogy a századelôn ebben az utcában lakott az izbégi bíró is /84.sz./, és az úton lévô Rakonczai kocsma / 96.sz./ volt a "falu közepe".

                Úgy tünik, Szentendre azonban nem vette jónéven ezt a rebellisséget, különélést. Nem akarták, hogy két Fô utca is legyen a városban, ezért 1925-ben az izbégi Fô utcát eltüntették. Új nevet adtak neki: Szent László út lett. Ugyanekkor az Alsó  Izbégi út is új nevet kapott. Abból pedig Szent István út lett. Azért a népnyelv még ma is gyakran csak Alsó vagy Felsô Izbégi útnak nevezi az utcákat. Holott a háború után megint új neve van. 195l-ben az út már Lenin út néven szerepel egy születési anyakönyvben. Lehet, hogy 195o-ben. Lenin születésének 8o. évfordulóján kapta a nevét.

                LENIN, VLAGYIMÍR, ILJICS /187o-1924/ : Marx és Engels után a legnagyobb kommunista ideológus. A marxizmus tanításainak gyakorlati alkalmazója. Az orosz Kommunista Párt és a világ elsô kommunista államának megalapítója.

                1962-ben felmerült, hogy az út utolsó, külsô részét nevezzék el Fegyveres erôk útjának, mert ezen az úton mennek ki gyakorlatozni a laktanyából a katonák. A javaslatot határozat nem követte. Talán valaki úgy vélte,hogy ez hadititok.Minek ezt világgá kürtölni.

                1989-ben Csekô Sándor ujságíró, izbégi lakos egy cikkben elôször kérte a név megváltoztatását.¹⁵³  199o-ben a Hazafias Népfront Izbégi Bizottsága nyújt be 24o aláírással egy kérést, hogy az út kapja vissza a régi, az utoljára használt nevét. Annak ellenére,hogy a képviselô-testület nem tárgyalta az ügyet, a kerítések falára több helyen is felkerült a Szent László utca felírat. 199l. dec. 17-én aztán hívatalosan is szóba került az utca nevének megváltoztatása. Csatlakozva a másik két, fontos, irányjelzô úthoz /Bogdányi út -volt Vöröshadsereg u., Pomázi út - volt Pogány Kálmán u./ az Utcanév Bizottság itt is a név legrégibb, irányjelzô funkciót is betöltô/ a szomszéd falura utaló / nevet ajánlotta : Szentlászlói út. A képviselôk a nevet el is fogadták. A nyelvészek nagy örömére Szentendre így még egy régi földrajzi névvel lett gazdagabb. (ÖNK. 1991. 134. sz. )

                Egerben is hosszú út viselte a kommunista vezér nevét. 199l-ben azonban ott is megváltoztatták. Két név is lett belôle:Deák Ferenc és Mátyás király u. Budapest is lecserélte az ô Lenin útjait. Az V. és VI. k.-ben megosztva visszakapták a régi neveket :Erzsébet és Teréz körút. A XV. k-ben pedig a Lenin út helyett a Szent Korona útján járnak az emberek. A XVI. k. Lenin út pedig Diósy Lajos u.lett.

                A Szentlászlói út várostörténetileg is nevezetes házai,épületei a következôk. A 29.sz. tágas, jóformájú földszintes épület, a nemrég a vakolat alól elôkerült tábla szerint Villa Koubek, arról tanúskodik, hogy egykor erre, a szinte üresen álló városrészen ez számított a legtekintélyesebb háznak. Ma a környezô hatalmas, új épületek között szinte elvész a szép kis ház. Építtetôjérôl, a szorgalmas cipészmesterrôl egy cikk is megemlékezik.¹⁵⁴  A villától nem messze egy csöpp kis ház bújik meg egy kertben. A szentendreiek által csak "sárház"-ként ismert házról a hagyomány azt tartja, hogy ez a ház Szentendre és Izbég határa /4l.sz/. A századelôn egykor itt összefüggô szôlô- és gyümölcsöskertek álltak. Ezt a kis házat, gazdasági épületet egy az Alföldrôl, Jászkarajenôrôl ide települt szôlômûvelô, Varga Lajos készítette magának és családjának. A kis házban ma fia, Varga Sándor él és ôrzi az iratokban, tárgyakban, emlékekben a város történetét.

                Ezen az úton található a város legrégebben felállított szerb temploma is /1738/, amelyet 1948-ban megvásárolt a katolikus egyház. A templomnak gazdag szakirodalma van magyar és szerb nyelven. Azt azonban kevesen tudják, hogy a templomot Mindszenty József bíboros szentelte fel, akinek ez volt az utolsó közszereplése. 1988-ban a felszentelés 4o. évfordulóján Mravcsik István leszkészsége alatt a régi, a szentély boltozatán álló Jeges Ernô által készített freskó mellé a sekrestye falára felkerült egy új festmény, a bíboros egész alakos képével. Alkotója Bertics Miklós József helyi lakos.

                Nem messze tôle egy nagy ház magasodik, a Négler villa. Építtetôjérôl egy ujságcikk is beszámol /PmH, 1986.okt.30.-Nevezetes házak, Ma intézmények otthonai/. Az államosított épületben a 7o-es évek végén a város /az akkori izbégi plébános, Gyüre István aktív segítségével/ itt alakította ki az Öregek Napközi otthonát /89.sz./

500. SZERB UTCA

1894.  Molnár utcza

                1925.  Szerb utca

                Az utca a Malom utcánál már említett malomhoz vezetett. Talán a molnárnak volt ott háza. Bár erre pontosan már az idôs szentendreiek sem emlékeznek, de annak idején soha nem neveztek el utcákat ok nélkül.

                Molnárok szép számban éltek a városban. 1833-ban a pékekkel együtt bejegyzett céhük volt. Az életük az iratok szerint nem is mindig volt veszélytelen. Érdekes esetrôl olvashatunk a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közgyûlési jegyzôkönyveiben. 1732. novemberében az "Ignác nevû görög szertartási pap megverte Marianovics György szentendrei molnárt. A püspök megbüntette ugyan a verekedôt", de a molnár még 1733. márciusában is azért tesz panaszt, hogy " nem kapott elégtételt", a gyógyítás költségét nem fizették meg, és kártérítést sem kapott az elvesztegetett idô miatt.

                Szentendre története egy déli nép történetével fonódott össze szorosan. Az 1389-es rigómezei csatában fogságba esett a szerbek vezére, Lázár cár, akit a szultán késôbb lefejeztetett. A törökök elôl a szerbek csoportokban Magyarország felé húzódtak. Egy csoportjuk eljutott Szentendrére is. Ez volt a szerbek elsô betelepülése. A második - bár számban csekély - megjelenés Zsigmond korára esik, az 1434-es galambóci csata utáni idôkre. 169o-ben történt a szerbek legnagyobb beáramlása. A török által kipusztított  'Szent Endri' falut ôk népesítik be újra.

                A harmadik alkalommal, 169o-tôl mintegy 8o ooo szerb telepedett le Magyarországon, új hazájában. Szentendrére kb. 8oo család, hozzávetôleg 6 ooo szerb került. A szerbek megkapták mind azokat a kiváltságokat, amelyeket igért nekik a császár: szabad vallásgyakorlást, adómentességet, önkormányzati jogot. Megtarthatták óhitû naptárukat, és a szerbek közvetlenül a császár fennhatósága alá tartoztak.

                A Szentendrén letelepült szerbek "ideiglenesnek" szánt lakóhelyükön elôbb csak faházakat, fatemplomokat emeltek. Egy részük a karlócai béke után valóban visszatért hazájába, nagyobb részük azonban itt maradt. A fa épületeket aztán díszes kôépületek váltották fel: városházát, iskolát és vendégfogadót is emeltek. Alig 6o év alatt  6 templomot építettek. Ez a város gazdagságát is jelentette.

                A szerbek betelepülésével kezdôdött Szentendre második virágkora. Mivel sikerült megmenteniük ingóságaikat és pénzüket, hamarosan eleven és nyüzsgô ipari és kereskedelmi élet indulhatott Szentendrén. A város tekintélye egyre nôtt. A környékbeli szerbek kulturális és politikai élete is itt összpontosult. Volt idô, amikor a tanácstagok egyötöde volt csak magyar, a többi szerb. Ekkor alakult ki a városnak a magyartól annyira elütô, sajátos mediterrán jellegû szerkezete is. A hegyoldalakon egymás hegyén-hátán zsúfolódó házak szûk  udvaraikkkal, az apró terek, a kígyózó utcácskák, a magasra nyúló tornyok ma is elbûvölik a látogatót.

                A 2o. sz. elején újból sokan települnek vissza Szerbiába. Az l9lo-es népszámlálás szerint az 5673 lakos közül mindössze 63o lélek, 11 % vallja magát szerbnek. Ma alig 6o-7o  szerb család él a  a mintegy 2o ooo lakosú városban.

                1925-ben a szerbek e döntô jelenlétére emlékezve változtatták meg a Molnár utca nevét Szerb utcára.

501. SZERB KÖZ

198l. Szerb köz

                Az iratok szerint a Szerb utca mellett 198l-ben a városi tanács egy kis köznek is nevet adott. (Tan.ül.jkv. 198l. 11. 24. ) Ezt azonban a térképek nem vették tudomásul. Elôször  az 1993-as várostérképen találjuk ott a kis köz nevét.

5o2. SZERB KÁLVÁRIA TÉR

194 ? Szerb Kálvária tér

                A katolikus Kálváriától nyugatra áll a nyolcszögletû fallal körülvett szerb Kálvária. A szerb kálváriákban általában nincs meg a 14 stáció. Csak egy keresztet emelnek, az viszont szépen kimunkált és díszes. 1925-ben a tér neve nem szerepel az utcanévjegyzéken. 1945 után viszont, amikor felmérték a várost és elkészítették az új térképet, az itt álló mûemlék önként kínálta a nevet.

5o3. SZIGET UTCA

1933. Sziget utca

1933-ban a képviselô-testület bizottságot küldött ki a "Pismán dûlôben lévô új utak elnevezésére". A kiküldött bizottság javaslata nyomán:"az Orbán-kereszttôl a Dunához vezetô utcát" aztán  Sziget utcának nevezik el.(Képv.t.jkv. 1933.4o82.sz.)

5o4. SZIKLÁS UTCA

1972. Sziklás utca

                "Földe ennek nagyobb részint kôsziklás s ezért nehéz mívelésû, nem igen termékeny" - írta Fényes Elek Szentendrérôl ¹⁵⁵ 

                Ez különösen érvényes a várost északról és nyugatról határoló hegyek földjére. A Malom-hegyen lévô Boldogtanya utcáin is itt-ott "kilátszanak" a sziklák. Ez indokolta a névválasztást. (Tan.ül.jkv. 1972. 11. sz. ).

5o5. SZILFA UTCA

                1972. Szilfa utca

                A Berkenye utcából nyíló utca a mi erdeinkben is pusztulófélben lévô, tömött virágú, jó illatú fára emlékeztet. (Tan.ül.jkv. 1972. 11.sz.)

5o6. SZILVA KÖZ

1978. Szilva köz

                Az utca neve a névbokrosítás következménye. Pismányban a Körte utcából nyílik. (Tan.ül.jkv.1978.8l.sz.). A múlt század végén Szentendrén megindult gyümölcstermesztés egyik jelentôs gyümölcsfája. Az összes gyümölcsfa 1/8-a szilvafa volt. 1895-ben 3o53 db-ot tartottak számon.

5o7. SZIROM UTCA

1982. Szirom utca

                Pismányban a természet közelségére utal ez a névbokrosítás során keletkezett utcanév. (Tan.ül.jkv. 1982. 9.sz.)

5o8. SZIRT UTCA

1972. Szirt utca

                A Boldogtanya terméketlen, sziklás vidékének egyenetlen talaján kiépült utca joggal kapta a szirt nevet, bár kimagasló kôszirt nincs a közelben. Ez a földrajzi köznév kedvelt utcanévadó máshol is. (Tan.ül.jkv.1972.1l.sz.).

509. SZITAKÖTÔ UTCA

1973. Szitakötô utca

                Az utca nyomvonala párhuzamosan halad a leányfalui határral.Bár szitakötôket szerencsére máshol is láthatni. (Tan.ül.jkv. 1973. 3l.sz.)

510. SZIVÁRVÁNY UTCA

1972. Szivárvány utca

                A Petyinán kanyargó széphangzású utca a Híd utcából indul és kis szakaszon párhuzamosan fut a leányfalui határral. (Tan.ül.jkv. 1972. 3l.sz.)

5l1. SZMOLNYICA SÉTÁNY

1782. Szmolina dûlô

                1989. Szmolnyica sétány

1782-ben meghalt Radics István szentendrei lakos. Dóka Klára könyvébôl tudjuk, hogy az elhunyt hagyatékában rendelkezett a"Szmolnicában lévô" szôlôjérôl is. A különbözô források is megerôsítik, hogy egykor itt, a város szélén, a Püspökmajor lakótelep mögött, Pomáz és Szentendre határán, a Szmolnicán igen jelentôs szôlôskertek voltak.

                A szerbektôl átvett, a magyarok számára idegen hangzású szó aztán különbözô alakban jelenik meg.1922-ben a képviselô-testület ezt írja a jegyzôkönyvbe: "A Kálváriától a Szmolnic felé vezetô út". Cholnoky Jenô 1938-ban, amikor a Magyar Turista Egyesület számára elkészíti a Pilis térképet, Smolnicát ír. De elôfordul ekkor a helyi iratokban a Szmolnyica alak is.

                A 8o-as években a lakótelepen a nagy, emeletes OTP háztömbök mellett nagyarányú magánlakás-építkezés indult. 1989-re a házak már utcává álltak össze és nevet kellett neki adni. A Városi Tanács megtörve az itt használt munkásmozgalmi nevek sorát, új nevet keresett. A névadásnál egy régi helyi lakos javaslatára felmerült ez a szerb földrajzi név is. Az ajánlatot a tanácstagok egyhangúlag el is fogadták. A döntéssel a történészek, nyelvészek azon régi kérését is támogatták, hogy az új elnevezéseknél a város vezetôi mindig vegyék figyelembe a még ismert, egy település  múltját, gazdasági, földrajzi viszonyait ôrzô földrajzi neveket.

                Azt azonban, hogy a régi szerb szó mire utal, mit jelent, mára bizony alig tudják. A régi szentendreiek csak arra emlékeznek, hogy erre eléggé szeles, viharos volt mindig az idô. A dombot, amelyre a lakótelep épült, sokan még ma is csak Szeles Dombnak hívják. Úgy tartják, erre utal az utcanév is. Ezt a jelentést erôsíti meg a pomázi amatôr régész és helytörténész, Sashegyi Sándor a Ferenczy Múzeumban  ôrzött kézirata is. Szerinte Smolnica = Viharos.

                Végül a hiteles jelentés-magyarázatot Dimitrije Stefanovic adta meg. Az egykor Szentendrén élô, ma Belgrádban dolgozó professzor a Szerb Tudományos Akadémia számára 1985-ben elkészítette Szentendre földrajzinév-gyûjteményét /Iz mikrotoponímije Sentandreje/. Szerinte egyértelmû, hogy a termôföld itt nem lehetett valami jó. Az egykori földmûvelôk által a területnek adott név arra utal, hogy az leginkább csak ragadós lehetett. A szó jelentése ugyanis a következô: gyanta, szurok, kátrány. Ezt a rossz minôségü földre utaló nevet Szentendrén kívül több helyen is megtaláljuk a szerbek lakta települések között.

                Így ôrzik a földrajzi nevek - akár évszázadokon át is - a város múltját, szerkezetét, csak érteni kell a szavakat a mai lakóknak is.

                Utószó: többen kérdezték már, melyik is a név pontos írása. A mai hivatalos átírás szerint a helyes alak ez lenne: Smolnica. Többen a házuk falára kiírva ebben az alakban értesítik az ismerôseiket, a járókelôket. De így található az utca neve az 1994-es választási listán is. Azok azonban, akik a lágyabb, dallamosabb ejtést szeretik, Szmolnyicát írnak és mondanak/lásd telefonkönyv, térkép/. Hogy a levelekre melyik név kerül és hogy a különbözô alak zavarja-e a postásokat, nem tudom. Azt pedig,hogy kell-e egységesíteni a nevet, majd eldöntik az ott élôk.

5l2. SZOBRÁSZ UTCA

1969. Szobrász utca

                A Festô utcáról a Mûvész térre vezetô utca az Új Mûvésztelep közelségét jelzi.(Tan.ül.jkv.1969.4.sz.)Korábban csak két szobrász kötôdött a városhoz: Ferenczy Béni és Szamosi Soós Vilmos. Mára azonban több ismert szobrász is otthonául választotta a várost: Asszonyi Tamás, Csíkszentmihályi Róbert, Farkas Ádám, Holdas György, Ligeti Erika, Lois Viktor, Matyófalvi Gábor, Papachristos Andreas, Rajki László, Rózsa Péter, Szentirmai Zoltán.

5l3. SZOFRICS PÁL UTCA

1958. Szofrics Pál utca

1958-ban a Vasúti villasor környékén kialakuló új utca neve a helyi nagyságok emlékét megôrizendô került fel a tanács javaslatai közé. Méltán örökíti meg utca Szofrics Pál nevét.

                SZOFRICS PÁL/PAVLE SOFRIC/-/Szentendre,1857-Belgrád,1924/: tanár. Az egyetemet Pesten végezte, majd évekig Szentendrén tanított. Házát, a Szofrityi házat /Alkotmány u. 5.sz./ emléktábla jelöli. Az 19oo-as évek elején Szerbiába költözött. Loznicában, Nis-ben, Belgrádban tanított, itt is halt meg. Nyarait általában Szentendrén töltötte. A tanítás mellett írt is. Fôleg néprajzi és történelmi munkákat, de mûfordítói és irodalmi munkássága is jelentôs.

                19o3-ban Nis-ben adta ki a "Pillanatképek Szentendre város múltjából és jelenébôl" c. könyvét szerb nyelven, mely a város történetének egyik elsô, átfogó mûve a római kortól a XIX. sz. végéig. A könyv második kiadása Pancevo-ban jelent meg 1994-ben. Bôvebben lásd IKSZ 117.P.

514. SZÖCSKE UTCA

               1968. Szöcske utca

                 A Pap-sziget melletti üdülôtelep új utcáinak nevét többnyire a víz közelsége sugallta. Így egy kicsit kirí a névbokrosításból a Szöcske utca neve. De illik ide. (Tan.ül.jkv.1968. 1o.sz.)

5l5. SZÔKE LAJOS UTCA

1958. Szôke Lajos utca

                Az utca nyomvonala a Szentendre és Izbég közötti kislakás-építkezések során épült ki. A Lenin /ma Szentlászlói/ útról nyílik. Nevét 1958-ban kapta, amikor több helytörténeti nevet utcanévvel örökített meg a város. A névadóról a ma is a városban élô unoka, Szánthó Imre festômûvész sok érdekes dolgot közölt szóban és publikációiban.

                SZÔKE LAJOS /1869 -1957/: Budapesten született egy 9 gyermekes kovácsmester elsôszülött fiaként. Apja akarata ellenére beállt vándorszínésznek Krecsányi Ignác társulatához. Hosszas vidéki pályafutása alatt volt Kassán, Szabadkán, Egerben, Sopronban. 19oo-ban Ditrói Mór szerzôdtette a "régi" Nemzeti Színházba. 19o5-ben már ô kapja meg a Farkas-Ratkó díjat, amit a társulat titkos szavazással itél oda. A Nemzetinek 193o-ig maradt tagja, de már 1928-ban Szentendrére telepedett. Háza a Duna mellett még ma is áll. /Pannónia u. 1o.sz./

                A kedves, mindig kalapot viselô /mert késôbb kopasz lett/, sétabottal járkáló, elegáns, alacsony öregúrra többen emlékeznek ma is szeretettel. Mint a Legényegylet tagja és színielôadásainak segítôje, Lajos napon minden évben abban a megtiszteltetésben részesült, hogy az egylet dalárdája szerenádot adott a kertjében. Erre igen büszke volt. "Tudod, Imre, hogy mikor az iparosok, borbélyok, lakatosok, kômûvesek, kovácsok énekelnek nekem, olyan ez, mintha apám barátai jönnének köszönteni"- mondta unokájának boldogan.

516. SZÔLÔ KÖZ

192 ? Levente köz

                1952. Szôlô köz

                Az 192l-ben létrehozott Levente mozgalom látványos célja az ifjúság erôssé, egységessé és fôképp fegyelmezetté nevelése volt. A 2l éven aluli ifjúság országszerte Levente egyesületet alkotott, melyek késôbb egyre inkább militarista jellegûek lettek.

                1925-ben az egyik polgármesteri beszámoló megemlíti, hogy a "város vegyes ajkú és vegyes politikai felfogású lakosságának nagy része ellenszenvvel fogadta a testnevelési  törvényt." Hogy a közönség ellenszenvét leküzdjék, Izbégen Levente zenekar létesült. Ezzel is propagandát akartak csinálni. Ezek után még 1925-ben jelenthette a polgármester,hogy "a városban két Levente egyesület alakult, amelyben több mint 4oo ifjú van foglalkoztatva." Sôt az iratok szerint egy utcát is elneveztek a népszerûsítés céljából a kibontakozó mozgalomról. Hogy a kiszemelt utca falára kitették-e az utcanévtáblát, nem tudjuk. A visszaemlékezôk közül senki sem tudta pontosan elhelyezni az utcát. Csak egy késôbbi irat tanúsítja a létezését. Amikor 1945 után úgy dönt a városi tanács, hogy a régi rendre emlékeztetô utcákat lecseréli, a következô döntést hozták : "A korszerûtlen Levente utcát Szôlô közre változtatjuk. "(Tan.ül.jkv. 1952. 125. sz.)

                Az új névvel a várostörténet egy sikeres és emlékezetes korszaka kelt életre. A Pilis környékén letelepedô magyarok a napos hegyoldalakon és a laposabb vidékeken hamar hozzáfogtak a földmûveléshez, amihez már korábban, a Kárpátokon túl is értettek. Az I. István király által behívott szerzetesek, bencések, ciszterciták pedig tovább ösztönözték ôket, és nagyban hozzájárultak a szôlô és gyümölcstermelés meghonosításához.

                Szentendre talaja különösen kedvezett a szôlônek. A 12. században már jelentôs telepítvények borították Szentendre hegyeit. Errôl tanúskodik egy 1138-ból származó oklevél,amely szerint II. Béla király szôlôt adományozott a Kôhegyen.

                Dóka Klára szerint a szôlômûvelést a török pusztítás után a szerbek honosították meg újra. Ezt az uralkodó is segített elômozdítani. Az 17o7-es rendelkezése szerint 8 év adómentességet kapott az, aki földjét szôlôvel ültette be. A szerbek mellett azonban nagy számban találtak otthonra itt más nemzetiségek is. Németek és szlovákok. Dr. Katona Gyuláné kutatásai szerint a szôlô  újratelepítésében és mûvelésében igen tekintélyes részt válaltak ôk is. Munkájuk nyomán a napsütötte hegyoldalakon /Bubán, Kôhegy, Petyina, Pismány/ és a Tómelléken lassan hatalmas szôlôskertek épültek ki. A szentendrei termelôk mintegy 2 5oo holdnyi szôlôt mûveltek és az évi bortermelést 7o ooo akóra becsülték. Tulajdonképpen a források szerint Szentendrén termett a híres "óbudai vörösbor" is. Messze országokból jöttek a kiváló borért. A szentendreiek borát Ausztriában, Csehországban, Lengyelországban és Oroszországban is szívesen itták. A város gazdasági élete a jó szüretektôl függött, azért jelentett katasztrófát a filoxéra megjelenése 1882-ben.

                A szôlô-monokulturára épülô városi gazdaság gyorsan összeomlott. A szôlôtöveket sorra kivágták. A lankás domboldalakat elôbb legelôként majd gyümölcsösként hasznosították. A szôlôtermelést lásd még a Szüret utcánál.

517. SZTARAVODA

?     Mányás-patak

                   ?     Királykút-patakja

                169o. Sztaravoda

                 l94 ? Szabadságforrás

                198?  Sztaravoda

A honfoglalás idején a Duna mellett megtelepült magyarok hamarosan nevet is adtak a földnek. Azon belül egy-egy hegynek, pataknak, dûlônek. A török hódoltság alatt azonban e régi földrajzi nevek nagyrészt eltûntek. Dóka Klára korábbi forrásokra hivatkozva 19 ilyen eltûnt magyar nevet tart számon Szentendrén.

                Bár ezek közül egy, a Mányás-patak még rajta van az 1767-es várostérképen. A pilisszentlászlói Málnás-hegyrôl /535 m / lefutó bôvizû patakot nevezték így. Úgy tûnik, a török kiûzése után visszajöttek ide a régi lakók, akik még emlékeztek a névre. Ôk diktálhatták a térképésznek. Holott ekkor már egy másik neve is volt.

                A hagyományok szerint a szerbeket Szentendrére vezetô /169o/ Csarnojevics Arzén pátriárka igen szívesen járt ki ide, ehhez a pompás, hideg vizû forráshoz. A nép "sztari"-nak, öregnek nevezte az agg pátriárkát és késôbb rá emlékezve így emlegették a patakot is: Sztaroga vagy Sztara Vodának. A magyarok meg hol Öregvíznek, hol Öreg-pataknak, Ókútnak.

                A szerbek nagyon szerették a Sztara Voda forrást, melyet 1781-ben díszes kôfoglalattal vettek körül. Kedvelt szokásuk volt, hogy jelesebb vendégeiket kikisérték a forráshoz, ahol ünnepélyesen megkeresztelték. A vendéget a keresztelés után "Szrbolyub" vagy " Sztaroljub", a szerbek barátja névvel tisztelték meg. Dr. Dezsôfi Ferenc visszaemlékezése szerint a keresztelés a következôképp zajlott le:"A vendégség kalapot levéve keresztet vetett. Egyházi énekeket énekeltek, majd a vízkereszti himnuszt. Az esperes merített a vízbôl és az ünnepelthez lépett, aki letérdelt, és a pap vízzel keresztalakban leöntötte."¹⁵⁶

                Ez eredeti szerb szokás volt, de ritkán alkalmazták. Nagy megtiszteltetés- nek tartották. A források szerint az utolsó "Sztaroljub" Kállay Benjámin, az Osztrák-Magyar Monarchia közös pénzügyminisztere volt. 

                Szentendre késôbbi lakói is szívesen jártak ki ide. Egyik legkedvesebb kirándulóhelyük volt a szépen kiépített csobogó forrás és környéke. Azt is mondták a szentendreiek, hogy aki a Sztaravoda forrásból iszik, az hamarosan megtelepszik a városban.

                Dóka Klára említ még egy eltûntnek vélt nevet, a Királykút-patakját. Lehet, hogy késôbb ez mégis elôbukkant, mert 1949-ben, amikor a vármegye kéri a város polgármesterét, hogy a területén "a reakciós, fasiszta helyneveket változtassa meg", szó esik a Királykútra vezetô útról is. És valószínûleg ekkor lesz a Királykút-patakból Szabadságforrás. (Képv.t.jkv. 1949. 62.sz.) A patak körül mindig is laktak emberek. Igaz korábban a házak nem álltak össze utcává. Késôbb a 6o-as, 7o-es években azonban sorra nyílnak meg azok is. És megkezdik a Szabadtéri Néprajzi Múzeum kiépítését is. Lassan kezd kialakulni itt egy külön kis városrész, melyet Sztaravodai városrész néven tart számon a Városi Tanács.

5l8. SZTARAVODAI ÚT

1894. Sztaravodai út

                193 ? Királykút útja

                1949. Szabadságforrás út

                1992. Sztaravodai út

Az elôbb említett forráshoz vezetô fontos, hosszú "viczinális" közút az elsô névadás idején természetesen kapta az irányjelzô nevet. A patak átkeresztelésének idején - úgy tûnik - igen körültekintôen jártak el a városatyák. Mindig megváltoztatták az oda vezetô út nevét is.

                Hogy miért és mikor lett a Sztaravodai útból Királykút útja, arra vonatkozó adatot nem találtam. Talán amikor a 3o-as években magyarosítani kezdték az "idegen hangzású" neveket, mint a Bucsina lásd Bükkös-patakot is. Mindenesetre 1943-ban, amikor a Fery Oszkár utca elnevezésérôl döntenek, említik  a Királykút útját, amelyre az új utca majd vezet.

                Majd újra közbeszólt a történelem. 1945 után a király név lett zavaró. Meg is változtatták. A hosszú út új neve Szabadságforrás út lett. De a régi név úgy megmaradt, hogy még egy késôbbi betelepedôt is javaslattételre sarkalt. Máté György, a Pest Megyei Könyvtár dolgozója még a rendszerváltás elôtt az ujságban kéri, hogy az út kapja vissza a régi nevét.¹⁵⁷

                Akkor azonban még nem volt itt a névváltoztatás ideje. 199l-ben az utcanévrevízió idején azonban igen. Végül az út csak azért kapta vissza a nevét a második ütemben, hogy a képviselôk kíméljék a város pénztárcáját. Az út hosszú, több táblát is kellett készíttetni. A "régi új" névvel ezért csak 1992 óta találkozhat az errejáró. (ÖNK. 1992. 162. sz.)

                Az út legnevezetesebb látnivalója a Szabadtéri Néprajzi Múzeum. Itt a Pilis lábánál, az út végén egy kis Magyarország áll. A szerencsés domborzati adottságok /van itt patak, síkság, domboldal, hegy / lehetôvé tették, hogy a város szélén alakítsák ki az ország legnagyobb szabadtéri gyûjteményét. Az építést 1968-ban kezdték meg és 1972-ben nyitották meg a nagyközönség elôtt. Az eddig elkészült tájegységek /Kisalföld, Felsô-Tiszavidék, Nyugat-Dunántúl/ a népi építészet, a falusi és a mezôvárosi társadalom különbözô rétegeinek lakáskultúráját, életmódját mutatja be a 18. századtól  a 2o. sz. elsô évtizedéig.

519. SZTELIN UTCA

1983. Sztelin utca

                A Tyukos dûlôben közel a Sztelin-patakhoz a Berkenye utcából 1983-ra egy új kis utca épült ki. Az kapta ezt a nevet, feltehetôen a patak miatt. (Tan.ül.jkv. 1983. o6.14.)

                A patakot az iratok és a hagyomány is több néven ismeri. Sztelim- vagy Sztelin-patak. De ismerjük Szelim néven is. Így a Magyarország helységnévtára c. könyv említí 1944-ben. A szó eredetét kutatva Kiss Lajos ezt írja : A névben az elsô elem a "stála=struccpáfrány" szót jelzi. A patak neve tehát páfrányos patak lenne. A helyiek szerint azonban erre nem nôtt páfrány. Legalább is annyi nem, hogy arról még egy patakot is nevezennek el. Ôk megmaradtak amellett, hogy a név a török kort idézi. /Lásd még Pismány /

                A szultán éppúgy, mint a mi királyaink, szívesen jutalmazta meg az ôt szolgáló alattvalóit. Sikeres vezéreinek, kedvelt hivatalnokainak gyakran adományozott hûbérbirtokot. A kortárs török történetírók irataiból a Szelim névvel kapcsolatban vannak is ismereteink. 1566-ban, Szigetvárnál elesett Szulejmán szultán. Ôt II. Szelim követte /1566-1574/. A magasrangú törököket a nép szívesen nevezte pasának. A patak melletti részt még a 7o-es években így nevezték : Szelim pasa völgye.

                Azt a török szultán is jól tudta, hogy a "Tuna" /Duna/ melletti "Visagirát" /Visegrád/ az ország egyik legfontosabb városa és hogy a "feslett életûeknek" /hitetleneknek/ a régi korból maradt egy "korona" néven ismert arannyal és drágakövekkel díszített fejedelmi fejéke, amely a "magyar királyok hiú büszkeségének tárgya." Szelim szultán talán fontosnak tartotta, hogy azért ehhez a kincshez mégis ô legyen a legközelebb. Esetleg a maga  számára tartott fenn itt birtokot. De lehet az is, hogy egy  hasonló nevû nagyvezír kapott itt jutalomként földet. A Szelim név, úgy mint a Szulejmán, elég gyakori volt a török férfiak között.

                A nagyvezír építkezni nem kezdett itt, de ahhoz elég sokáig maradhatott, hogy halottai legyenek.Épületekrôl nem, de török pénzekrôl és sírról azonban van tudomásunk. Több forrásból is. 1863-ban itt kinn a szôlôben gödörásás közben Dumtsa Viktória török akcsét /ezüst pénz/ talált, amelyet be is szolgáltatott a Magyar Nemzeti Múzeumnak, tudjuk meg a Pest megye régészeti topográfiája c. könyvbôl. A pénz mellett aztán egy titokzatos térképrôl és kardról is szól a fáma. Varga Sándor arra emlékezik, hogy a századelôn a patak melletti hegyoldalon gödörás közben egy városi polgár egy török katona sírjára bukkant. Talált benne egy aranyveretû görbe kardot és egy színesen rajzolt pergamen térképet, ami feltehetôen az elrejtett kincs helyét mutatta. Támpontul fôleg fák voltak megadva, amelyek természetesen a századok folyamán kiszáradhattak. Így a térkép a megtalálónak nem ért semmit. Aztán meg el is lopták tôle a karddal együtt, amikor a kocsmában dicsekedett a talált kinccsel. Gavrilovits Ferenc is egy hasonló esetrôl tud.¹⁵⁸

                Ô arra emlékszik, a 3o-as években az egyik országos napilapban izgalmas cikk jelent meg arról, hogy a Sztelim völgyben török urak érkeztek gépkocsival és relytéjes térképpel. Talán hozzájuk került az ellopott, vagy egy másik térkép. A cikk szerint a törökök a közeli orlovácsi barlangból "relytéjes tartalmú" ládákat hoztak fel, majd gyorsan távoztak. Hogy valóban kellett lennie itt török síroknak, azt egy, a 18. századi, ma már nem ismert földrajzi név is megerôsíti. Az egykori térképeken lévô "Törökhányás" ezzel a résszel azonosítható. A halom és a hányás szó mögött a nyelvészek egyértelmûen temetôt, sírhalmot értenek. Érdekes, hogy a képviselô-testület még 19o9-ben is itt kinn, a Sztelin-patak dûlôben "az ingatlanok közt lévô földhányás" ügyében intézkedik.

                Az említett aranyveretû kard miatt talán elfogadhatjuk, hogy valóban egy magasrangú török vezér élt itt a hegyekben Szentendrén a hódoltság alatt. Reménykedjünk, hogy egy újabb gödörásás közben valamelyik mai lakó, vagy nyaraló egy újabb kincset talál. S akkor talán megoldódhat ezen érdekes városrészünk nagy talánya.

520. SZÚNYOG UTCA

1973. Szúnyog utca

                Az utca az ugyancsak kellemetlen emlékû Sáska utcából nyílik. (Tan.ül.jkv. 1973. 3l.sz. )

521. SZÛCS JÓZSEF UTCA

                1974. Martos Flóra utca

                199l.  Szûcs József utca

                Izbégen általános elv volt, hogy az utcanévadásnál személyneveket használnak fel. Hogy mikor kinek a nevét, az a pillanatnyi történelmi szemlélettôl, a hivatalos irányzattól függött. Korábban itt a szentek, a magyar történelem és irodalom nagyjai váltak névadókká. 1974-ben aztán a munkásmozgalom egyik alakja ad nevet. (Tan.ül.jkv. 1974. V. 17.)

                MARTOS FLÓRA /1897-1938/: az illegális kommunista párt tagja. 1927-ben a                 Vörös Segély vezetôje lett. Több ízben letartóztatták. A fogságban szerzett              betegségében halt meg.

199l-ben a névrevízió során az utca számára szóba került egy neves izbégi polgár neve, melyet a kéviselô-testület egyhangúlag el is fogadott. (ÖNK.199l. 134. sz.)

                SZÛCS JÓZSF /Pomáz,1894-Szentendre,1973./: a pomázi uradalmi cseléd fiának nem sok lehetôsége volt, hogy tanuljon, mégis nevet szerzett magának és Izbégnek a mezôgazdaság területén. Az I. világháború után Szentendre külsô részében, Izbégen megtelepedett Szûcs József egész életét a szôlônemesítésnek szentelte. Kisérleteire a Szôlészeti Kutató Intézet is felfigyelt és 1963-tól földjét kisérleti teleppé nyilvánították. Az általa nemesített szôlôk a következôk: Izbégi Katika, Izbégi muskotály, Izbégi Piroska, Kôhegyi muskotály, Kôhegyi zamatos, Szentendre szépe stb. 1965-ben hosszú évtizedek alatt szerzett tapasztalatairól könyvet is írt /A szôlô növényvédelme/. Nemesítô munkájáért Kossuth-díjra is elôterjesztették, de nem érhette meg. 79 éves korában kedves szôlôi közül vitte el a halál. Unokája,, ifj. Szûcs József szerencsére azonban  folytatja a szôlônemesítést.

                Martos Flóra nevét a fôvárosban is lecserélték. Ott a róla elnevezett utca /XIV.k./ új neve Bolgárkertész utca lett.

522. SZÜRET UTCA

197o. Szüret utca

                A szüret a legfontosabb esemény volt a szôlôtermelésre berendezkedett város életében. A szüret idejét a porciók beszedésének megkönnyítése érdekében a városi közgyûlés állapította meg. 1883-ban pl. " A folyó évi szüret határideje szept 26. napjára állapíttatik meg, a szüretelési határidô szokott módon közhírré teendô és a felvidéki fuvarosok és napszámosok értesítése végett szokásos módon küldönc útnak indítandó."

                A szôlôt a gazdák és birtokosok csak a meghatározott és kijelölt úton hozhatták be a városba, hogy a tizedet, kilencedet és a különféle adókat a város könyebben szedhesse be. A szôlôsgazdák az elôre kijelölt idôre meg tudták szervezni a munkások és fuvarosok érkezését. Szüret idején csapatostól érkeztek ide a környék lakói és a távoli megyék munkásai. 1878-ban 2 hegybíró, 7 hegymester, 3 csôsz tevékenykedett a városban. Szüret idején különösen megsokasodott a munkájuk.

                A régi nagyhírû, vidám, gazdag szüretekre emlékezteti a szentendreieket a hajdani legnagyobb szôlôterület, a Pismány-hegyoldal egyik utcája, amely a Cseresznyés utat és a Barackos utat köti össze.(Tan. ül.jkv. 197o.24.sz.)

523. TÁBOR UTCA

1974. Tábor utca

                A név semmiféle helyi jelentôséggel nem bír. A környezô utcák nevéhez sem igen kapcsolódik. Az utca a Csend utcából indul nem messze a Sztaravoda-pataktól. (Tan.ül.jkv. 1974. V. 17.) 

524. TÁLTOS UTCA

1992. Táltos utca

                A mesebeli csodás ló Pismányba is bevágtatott egy utcanév formájában. Van a szónak egy másik jelentése is: a honfoglaló magyarok pogány ôsvallásában a táltos titokzatos erôkkel felruházott ember, aki sok csodálatos dolgot tud a világról. A Barackos útról DNY-ra kiágazó 25 m után D-re forduló és a vízmosás mellett elfutó utca a Tegez utcában ér véget. Nevét 1992-ben fogadta el a képviselô-testület. (ÖNK. 1992. 162.sz.)

525. TAMBURA UTCA

1979. Tambura utca

                "A Dunaparti kávéházakból a szerb tamburások zenéje hallatszik ki"- írta 1893-ban Rudolf trónörökös az Osztrák-Magyar Monarchia képekben c. könyvében. Amíg a szerbek Szentendrén is nagyobb számban éltek, itt is gyakran került a kézbe a lanthoz hasonló, hosszú nyakú pengetôs hangszer. Ma már csak a szerb búcsúk /aug. 19, aug. 28./ alkalmával hallhatják a szentendreiek és az idegenek ezt a szép zeneszerszámot.

        Az utca a Barackos utat köti össze a Panoráma utcával.

526. TÁNCSICS MIHÁLY UTCA

1925. Andrássy-ucca

                1946. Táncsics Mihály utca

1925-ben a névadók a László-telepen levô utca esetében valószínûleg az idôsebb Andrássy Gyulára gondoltak.

ANDRÁSSY GYULA /1823-189o/: politikus. Kossuth híve. 1849-ben távollétében halálra ítélték. Hazatérve  az emigrációból Deák Ferenccel együtt munkálkodott a kiegyezés elôkészítésén.

1946-ban a város képviselô-testülete az utcának új nevet adott. Táncsics Mihályról nevezték el.

TÁNCSICS MIHÁLY /1799-1884/: jobbágy származású takács, tanító, politikus, író. A nemzeti  függetlenség és a jobbágyfelszabadítás, késôbb a szegényparasztság és az ipari munkásság lelkes  agitátora.

527. TARKA UTCA

1992. Tarka utca

                A Barackos útról D-NY-i irányban nyíló zsákutca. Nevét 1992-ben kapta. (ÖNK. 1992. 162.sz.)

528. TARSOLY UTCA

1992. Tarsoly utca

                A Tegez utcából nyíló utca a Nyílvesszô utca mellett nevével újból a katonákra, huszárokra emlékeztet. (ÖNK. 1992. 162.sz.)

529. TATÁR KÖZ

1925. Tatár köz

                A belsô anarchiától legyöngült ország nem tudott ellenállni a betörô tatár-mongol seregeknek. A tatárok 124l-42 telén átkeltek a befagyott Dunán és az egész Dunántúlt végigdúlták. Pusztításuk nem kímélte Szentendrét sem. A várost felégették, a lakosok a környékbeli hegyekben kerestek menedéket. A tatárok kivonulása után IV. Béla levonta a tanulságot és kôvárakat építtetett országszerte. Felesége saját örökölt ékszereinek árából felépítette Visegrád fellegvárát. Az ország fôvárosa Esztergom helyett Buda lett, így a Visegrád és Buda között lévô Szentendre is hamarosan felvirágzott.

                1925-ben a Paprikahegyrôl, a Paprikabíró utcából egy kanyargós kis utca vezetett le a Bükkös-patakra. Az utca egyik része a Kelta köz, másik része a Tatár köz nevet kapta. Késôbb a Tatár köz táblát lemeszelték /az egyik ház falán még látható/ és az egész kanyargós kis utca átvette a Kelta köz nevet.

                Így ma már a valóságban nem, csak az utcanévjegyzéken találhatjuk meg a Tatár köz nevet.

530. TÁTIKA UTCA

1979.Tátika utca

                A tátika a szentendrei kertek gyakori virága, és a Cseresznyés útból nyíló egyik utca névadója. (Tan.ül.jkv.1979.12.sz.)

531. TAVASZ UTCA

195? Tavasz

                A Szentlászlói utat és a Kovács László utat összekötô utca. A névadás dátumát a hiányos iratok között nem találtam meg. Késôbb a névbokrosítás nyomán a környéken kapott utcanevet a többi évszak is.

532. TEGEZ UTCA

1979. Tegez utca

                A Szabadtéri Néprajzi Múzeumtól a város határába vezetô utca 1979 óta emlékeztet erre a régi fegyverre. (Tan.ül.jkv. 1979. 16.sz.)

533. TÉL UTCA

1969. Tél utca

                Az egykori KISZ II. lakótelep második utcája a hajdani Lenin, ma Szentlászlói útról nyílik. Nevét egyidôben kapta az Ôsz utcával. (Tan.ül.jkv. 1969.4.sz.)

534. TELEP UTCA

1925. Telep-ucca

            A századelôn Szentendre egyik legtekintélyesebb, leggazdagabb kômûvesmestere Zauer János volt. Részt vett a város ügyeinek intézésében, képviselô-testületi tag.  Az útügyi bizottság tagja.

                Zauer János az 192o-as évek elején Szentendre szélén egy sor telket vásárolt magának. Házakat épített rá és lassan eladogatta ôket. Telkeit, házait csak így emlegették: Zauer telep. Innen kapta a nevét az utca 1925-ben. Természetesen magának is tartott meg házat. A népes család leszármazottai közül néhányan ma is az utcában élnek.

                A Dózsa György utcába torkolló Telep utca tehát máig egyik kômûvesmesterünk emlékét ôrzi. Az iratok szerint Zauer János késôbb felajánlotta utcáját a városnak, de az nem vette meg."Egyhangúlag kimondatik, hogy id. Zauer János tulajdonát képezô Telep utcáját nem vesszük meg, minthogy ez az utca csak a közvetlen érdekeltek használatában van, a város közönsége pedig azt nélkülözni tudja."^16o

535. TEMETÔ UTCA

1925. Temetô-ucca

            Kezdetben a halottakat Magyarországon is a házak kertjében, vagy a templomok mellett kialakított cíntermekben helyezték örök nyugalomra. Mária Terézia 1775-ben kiadott rendelete alapján azonban közegészségügyi okokból ezeket a sírhantokat fel kellett számolni. Ezentúl a koporsóba leszögezett halottakat csak a kijelölt köztemetôbe vihették ki.

                Ezek a helyek általában a települések szélén, vallási felekezetek szerint külön helyen, néha egymástól igen távol ôrízték az elhunytakat. Egykor Szentendrén is több sírkert /7/ volt. Ezek aztán lassan áldozatul estek a város terjeszkedésének. Temetôt számoltak fel a Móricz Zsigmond Gimnázium /ma Petzelt József szakközépiskola/ építésekor /1955/, és a HÉV autóbuszpályaudvar kialakításakor /1976/. Az "öreg" temetôkbôl mára csak kettô maradt. A szerb temetô a Martinovics utcában és a Felsô- vagy Hegyi temetô a Szamárhegyen. Ez utóbbi szép, árnyas fákkal, bokrokkal teli temetô nagyobb figyelmet, védelmet érdemelne a várostól.

                Balatonudvari már régebben védett mûemlékké nyílváníttatta az ô 19. századi különleges szívalakú sírkövekkel teli ref. temetôjét. A mi Hegyi temetônk különbözô idôkben emelt fejfái, sírkövei is jelentôs sacrális értékek, de ennél figyelemre méltóbb az elhelyezkedése. Különlegessége, hogy más helységektôl eltérôen itt a különbözô felekezett halottai nem egymástól távol, hanem egy "bokorban" alusszák örök álmukat. Egy katolikus szentendreinek csak egy utcán kell átlépdelnie, hogy virágot vihessen ref. vagy zsidó ismerôse, rokona sírhantjára. S aki érti a sírkövek "szavát", annak az itt lévô sírkövek többet mondanak el a város történetébôl, mint a levéltárak elsárgult fóliánsai.

                A négy felekezet közül a legtekintélyesebb, legnagyobb a katolikusok temetôje. Ôk éltek a városban a legnagyobb számban. De ez fogadja be a magyarok mellett az 169o-ben a szerbekkel együtt megtelepedô dalmátokat is. Ôk nem pravoszlávok,hanem r. katolikus vallásúak voltak. Ezért sok a Benkovics, Benkovits, Drobilits, Drobilisch név. De talál itt az érdeklôdô német és szlovák neveket is. Jelezve, hogy négy nemzetiség lakta, alakította ezt a várost évszázadokon át. Békében éltek és most békében nyugszanak itt egymás mellett. A katolikus temetôtôl nem utca, csupán kis kerítés választja el a csekélyszámú evangélikus földi maradványait.

            Épp a Temetô utca választja el a katolikusoktól a református halottakat, akiknek temetôje ugyan kisebb, de még elég tekintélyes.

                A zsidó városlakókról a temetôjük is szomorúan mesél. A deportáltakat nem itt temették el. Az itt lévô régi, értékes sírköveket pedig késôbb elhordták vagy elkoptak. Az elburjánzott növényzet meg arról tanúskodik, hogy mára a rokonok is elhaltak.

                Az új, nagy köztemetô megnyitásával /1977, Sztaravodai út/ a Hegyi temetô magára maradt, amelyen a Hazafias Népfront, majd a Móricz Zsigmond gimnázium próbált segíteni. Elôbb egyetemisták jöttek nyaranta és elhordták a kiszáradt fákat, bokrokat, majd Fehér Andrásné vezetésével szeptemberenként a gimnazisták teszik ápoltabbá halottak napjára a sírhantokat. 1994-ben aztán a katolikus egyház tett komolyabb lépéseket. Megkezdte a kerítések helyreállítását.

                A temetô azonban ennél többet érdemelne. A belváros után védetté nyilváníttathatná Szentendre az "öreg" temetôt is. Talán így szélesebb közügy lenne az óvása, és nem esne áldozatává - mint néhány éve - a sírrongálásoknak.

536. TEMPLOM TÉR

                    ?    Templomhegy

                193o. Szent János tér

                193?  Templom tér

                Szentendre a honfoglalás után egy ideig még névtelen kis falu az Aporügy=Bükkös-patak mentén. /Lásd Fulco deák u. / Templomot István király rendeletére emelt. /lo falu építsen l-et/. Építésének pontos dátumát nem ismerjük, de az építészek szerint a 12. században már állt. Mûemléki értékeinek leírását az utikönyvek megadják. Mi most inkább csak a várostörténeti szempontok szerinti lényeges adatokat rögzítjük.

                A templom szoros kapcsolatban áll a város nevével. Korábban az utikönyvek és a kutatók is úgy vélték, hogy Szentendre névadója Visegrádon jelent meg elôször. I.Endre /András/ királyunk/1o46-1o6o/ Kijevbôl bazilita szerzeteseket hozott magával, akiknek egy részét Visegrádon telepítette le. Az ott emelt kolostor védôszentjének András apostolt választották és ô adta volna a mi falunknak is a nevét. A kor névadási szokásai szerint valóban általános volt, hogy egy-egy településnek az ott lévô egyházi intézmény, templom szentje adott nevet. De a természetes az lett volna, ha az apostol Visegrádnak ad nevet és nem egy távoli kis falunak.

                Ez volt a véleménye dr. Vas Józsefnek, a Ferences Gimnázium egykori tanárának is. Ô is távolinak tartotta a névadót, akirôl azt is kiderítette, hogy az csak a királyi kápolna védôszentje volt. Kutatásaiból aztán az is kitûnik, hogy a mi templomunk védôszentjének választották elôször Szent Andrást. Így már érthetô, hogy ô lett a település névadója is. Aki pedig arra kíváncsi, hogy hogyan lett az Andrásból Endre, az forduljon bizalommal a nyelvészeti munkákhoz.

                A templom a török hódoltság alatt erôsen megrongálódott. Az 17oo-as évek elején a Zichy család, mint kegyúr felújította. Ekkor valószínûleg új védôszentet is kapott. Vas József szerint is Szent András csak 1725-ig volt az. Ezért érthetô a képviselô-testület 193o. máj. 28-iki határozata:"A római katolikus templom terét a város védôszentjérôl Szent János térnek nevezzük el, a tér eddig nevet nem viselt."(Képv.t.jkv. 193o.2771.sz.) Hogy viselte-e hivatalosan a tér az adott nevet, nem tudjuk. Az 1938-as várostérképen a neve egyértelmûen : Templom tér. A tér azóta is ezt a nevet viseli. Igaz, még a 6o-as években is így emlékezik egy régi szentendrei: "Nem volt az se Várdomb, se Templom tér. Mi a Templomhegyre jártunk iskolába."¹⁶ Figyelemre méltó,hogy Szentendrén a magaslatokat, dombokat mind hegynek nevezték /Szamárhegy, Paprikahegy, Templomhegy stb./

                A 8o-as évekre azonban a templom annyira tönkrement, hogy renoválásra szorult. 1987-ben aztán összefogott a város, hogy megmentse legértékesebb és legrégibb mûemlékét. A Petôfi Kulturális és Hagyományôrzô Egyesület, a Ferences Gimnázium,a róm. kat. egyházközség,a Kandeláber Gmk,a város egyletei, intézményei mind-mind munkát vállaltak. Az önkormányzat pénzt adott, a diákok, a helyi polgárok munkaerejüket hozták.

                Miután a Templom tér a mai napig az egyházközség tulajdona, ezt is bevonták az akcióba. A Szentendrei Nyár programjához kapcsolódva /jul.4 -aug. 9./szombat-vasárnapokon klasszikus zenei, népdal- és néptáncrendezvényeknek adtak otthont. Emellett búcsút rendeznek búcsúfiával. Az itt befolyt bevétel is a renoválást támogatja. Egy szép középkori eredetû passiójáték után a munkát összefogó Ányos atya /dr. Soós János/ a következôket veti papírra a helyi ujságban: "nem volna-e folytatható ez a kezdet a többi népi fogantatású misztériumjáték bemutatásával? Szentendre ezzel újabb rangos értékközvetítô szerepet vállalhatna." /SZV, 1988.okt./ Ez ugyan nem valósult meg, de a Szentendrei búcsú gazdag programjával máig segíti a közben szépen felújított templom további fenntartását.

537. TEMPLOM UTCA

1958. Boross Endre utca

                1992. Templom utca

Az 5o-es években Izbégen is megindult a parcellázás és a kislakás-építkezések sora. Több új utca nyomvonala alakult ki. 1958-ban 12 új utcának kellett itt nevet adni. Abbôl 11-nek olyan személy adott nevet,aki valamiképp kötôdött a városhoz. A templom melletti utca névadója Boross Endre lett.

                BOROSS ENDRE /1862-1925/:színész. Elôbb a Magyar Színház, majd a Nemzeti Színház tagja. Egyike kora legkiválóbb komikusainak. A hagyományok szerint Szentendrén  házat vásárolt magának. Több idôt töltött itt.

                Miután a névadóhoz a mai városlakókat már nem köti semmi, az utcanév-revízió során az izbégiekben az ô nevének cseréje is szóba került. Helyette több javaslat is érkezett. Jeges Ernô /ô készítette 195o-l95l-ben a templomban ma is látható szép freskókat/ és Szent András, a templom védôszentjének neve. A lakosság meghallgatásakor merült fel a Templom u. név. Miután azonban Szentendrén 1o templom van egyesek úgy vélték, jobb lenne pontosítani a nevet, legyen Izbégi Templom u. Többen viszont azt vetették fel, hogy a kivülállók meg azt nem tudják, mi is az az Izbég. Így maradt a Templom utca. A képviselôk ezt el is fogadták. (ÖNK. 1992. 162.sz.)

538. TILINKÓ UTCA

1972. Tilinkó utca

                Izbégen a János utcából nyíló zsákutca. Bár a környék utcáit régi hagyomány szerint valamely ismert személyrôl nevezték el, ez az utca, talán a kellemes hanghatás miatt Tilinkó u. lett. (Tan.ül.jkv. 1972. ll.sz.)

539. TINÓDI KÖZ

1925. Tinódy-ucca

                195 ? Tinódi köz

1925-ben még Tinódy utca néven szerepel a II. kerületben a Bogdányi utcáról a Dunára vezetô kis utca. Ma Tinódi közként tartják számon.

                TINÓDI LANTOS SEBESTYÉN /15o5 ?-1556/: a korai magyar epikus költészet jelentôs alakja. A 16.sz. legkiválóbb magyar énekmondója,az egri vár ostromának megörökítôje.

540. TISZTELETES UTCA

1894. Király utcza

                1946. Sallai utca

                199l.  Tiszteletes utca

Az utca korábbi neveinek magyarázatát lásd a Fulco deák utcánál. 199o-ben az utcanév-revízió során a munkásmozgalom egyik alakjának /Sallai Imre/ a neve helyett több helyi személy neve is szóba került Köztük dr. Katona Gyuláné javaslatára Vajda István református tiszteletes neve. Emléke megörökítésére a legalkalmasabbnak a Rákóczi Ferenc utca által kettészelt Sallai u. alsó részét tartották. Ez az utcarész zárja le az 19l3. óta a ref. egyház tulajdonába került Opovacska templom kertjét. Az Utcanév Bizottság késôbbi döntése alapján - miszerint az egyházi személyekre a név helyett csak az egyházi méltóságukat jelzô köznév emlékeztessen /lásd Kanonok u., Pátriárka u. / - így ez az utca is csak a köznévi alakot kapta. (ÖNK.1991. 134.sz.)

                Ha az utcanév nem is ôrzi, e könyv rögzíti az egykor a városért sokat tevô ref. tiszteletes nevét és tevékenységét.

                VAJDA ISTVÁN /1885-1956/: egyházmegyei tanácsbíró, tanfelügyelô, ref. esperes. 19l2-tôl lelkész Szentendrén. ô szerzi meg a templomot az egyháznak. 1926-ban a Ref. Polgári Iskola számára Leány- és Fiúinternátust hoz létre. Az Országos Cserkésztanács tagja, a 9o2. sz. cserkészcsapat alapítója. Szentendre történetének kutatásával is foglalkozott. Több tanulmányt írt a római korról és a szentendrei görögökrôl.

                Dr. P. Tóth Béla, a jelenlegi tiszteletes úr révén tudjuk, hogy Szentendrén az 16oo-as évek elejétôl virágzó ref. egyházi élet folyt. A város kétszer volt egyházmegyei esperesi székhely. 1822-tôl iskolájuk van. Lásd Iskola u., Kossuth Lajos u. Az oktatást a rendszerváltás után újra aktívabban végezhetik. A 9o-es évek elején hitellel, kölcsönnel és a hívek közmunkájával a templomkertben új kis épületrészt emelnek. Benne kápolna és a hittanterem kap helyet.Majd megkezdik a Kossuth L. u. iskola visszaszerzésének munkálatait.

541. TOBOZ UTCA

1976. Toboz utca

                Pismány számtalan zsákutcájának egyike a Kökény utcából nyílik, nem messze a Cseresznye utcától. (Tan.ül.jkv. 1976. 73.sz.)

542. TOLDI UTCA

1925. Toldy-ucca

                A Pátriárka és a Fulco deák utcát összekötô kis utca neve. A ma embere Toldi Miklós nevét sejti a név mögött. Az elnevezéskor használt alak azonban másra utal.

                TOLDY FERENC /18o5-1875/: irodalomtörténész, irodalomkritikus.

543. TÓMELLÉK UTCA

1958. Perjéssy Sándor utca

                199l.  Tómellék utca

A Vasúti villasor környékének kiépülésekor keletkezett új utca nevével a város egyik régi helyi polgárának emlékét ôrizte meg.

                PERJÉSSY SÁNDOR /1878-193l/: Apja református tanító volt. Fiatal korában került a városhoz napidíjas irnokként. Apjával, Perjéssy Györggyel együtt szerkesztette a Szociáldemokrata Párt helyi lapját, a Szentendre és Vidéke c. ujságot. 1919-ben a Vörös Ôrség egyik szervezôje lett. A tanácshatalom leverése után 3 évi börtönbüntetést kapott.Szabadulását követôen évekig biztosítási ügynök. Bôvebben lásd IKSZ 156.p.

                Pomáz és Szentendre között a Duna holt medre idôvel tóvá húzódott össze. A régi térképeken Nádas tó néven szerepel. Árvizeivel gyakran fenyegette a várost. Ezért Dumtsa Jenô polgármester a múlt század végén lecsapoltatta. Az itt nyert 3oo hold föld lett késôbb a város legjobb szántóföldje.

                A tó ugyan eltûnt, de léte máig él a földrajzi nevekben. A városnak ezt a részét az iratok és a népnyelv késôbb a következôképp nevezte meg: Tófenék, Tómellék, Tó környéke, Tó melletti szôlôhegy. A rendszerváltás után ezen utcanév cseréjét is többen kérték, de helyette konkrét nevet nem ajánlott senki. Ezért az Utcanév Bizottság, hogy megôrizzen a városban egy régi földrajzi nevet, ezt a régen itt használt nevet ajánlotta. A javaslatot a képviselôk el is fogadták. (ÖNK. 199l. 134.sz.)

544. TÖLGY UTCA

1972. Tölgy utca

                A fokozatosan kiépülô Boldogtanya egyik utcája kapta ezt a nevet. (Tan.ül.jkv. 1972. 11.sz.)

545. TÖLGYFA UTCA

1988. Tölgyfa utca

                A Tölgy utca után Tölgyfa utcája is van a városnak. A Berek utcából nyíló 3 m széles 6 m hosszú földút 1988 óta viseli ezt a nevet. (Tan. ül.jkv. 1988. o5. 1o.)

546. TÖRÖK KÖZ

1925. Török köz

1925-ben az ôseinkkel kapcsolatban több nép vált utcanévadóvá Szentendrén. A törökökrôl a Péter-Pál templomtól a Fô térre vezetô hangulatos kis sikátort nevezték el.

547. TÖRÖK IGNÁC UTCA

194 ? Szent Margit utca

                195 ? Bem utca

                1958. Török Ignác utca

Az 193o-as évek végére kiépülô László-telephez egy újabb utca nyomvonala csatlakozott az 194o-es években. Az 1952-es helyszínrajzi várostérkép ezt az utcát még Szent Margit utca néven jelöli. Az egyházi birtokon épülô utcánál természetes volt ez a névadás.

                MARGIT, SZENT /1242-127o/:IV. Béla király leánya, aki a Margit-szigeti kolostor-        ban élt mint domonkosrendi apáca.

Bár Izbég sokáig ragaszkodott az önállóságához, a képviselô-testület vigyázott arra, hogy azonos nevû utcák ne legyenek Szentendrén és Izbégen. A Bem utcával ez mégis megesett. Az 195o-es években a Szent Margit utca nevét Bem utcára változtatták.

                1958-ban aztán arra hívatkozva,hogy a városban már van egy Bem utca, az Izbégi Bem utcát Török Ignác nevével váltották fel. A közelben található a Damjanich és a Klapka u. is. (Tan.ül.jkv. 1958.25.sz.)

                TÖRÖK IGNÁC /1798-1849/: honvédtábornok, az egyik aradi vértanú. Császári               vezérkari tiszt volt. A szabadságharc kezdetén Komárom várának parancsnoka.

548. TÖRÖKVÖLGY

? Törökvölgy

                Buda eleste után /1541/ a török feldúlta a Pilist. Nyomukban  falvak, városok tûntek el. Musztafa defterdár, a számviteli könyvek vezetôje 1559-ben ugyan Szentendrén még 38 házat talált, Pilis megye adólajstroma szerint 1588-ban azonban már csak 6 porta van itt. 1595-ben ugyan Visegráddal együtt Szentendrét is visszafoglalták a töröktôl, de 16o5 után újra elesett.

                Szentendre és Izbég a budai szandzsákhoz, ezen belül a visegrádi náhijéhez /közigazgatási területek/ tartozott. A város történetében több "törököt" is ismerünk. "Szentendri falu" földesúri haszonélvezôje 1546-ban Hüszein Isztrofcsa, a budai beglerbég egyik csausza /katona,törvényszolga/ volt. Lásd még Bég utca!

                A török hódoltság 15o éve kitörülhetetlen nyomokat hagyott a magyar nép életében, emlékezetében. Ittlétüket máig népmondák, földrajzi nevek sora ôrzi. Hogy Szentendrén is jártak, arról az iratok mellett itt is földrajzi nevek tanúskodnak. Török eredetû a Dömör /Demír/ kapu. Magyarul Vaskapu. A Pismány-hegy egyik völgyét a hagyomány és az iratok is már régóta Törökvölgyként emlegetik. Magát Pismányt meg Törökhegynek. Elképzelhetô, hogy a helyi hagyomány azt ôrizte meg a nevekben, hogy egykor törökök telepedtek meg itt. A nyelvészek szerint a Török elôtag a nevekben mindig a hódoltsághoz kapcsolódik. /Törökugrató. Törökkoppány stb./

                Evlija Celebi /16ll-1681/ török utazótól tudjuk, a törökök igen szerették a fürdésre alkalmas patakokat és a gazdagon termô földet. A gyümölcsösöket is igen kedvelték, meg a szôlôt. Takáts Sándor szerint a Szent Korán ugyan tiltotta számukra a borivást, de hát a próféta akkor még nem sejthette, hogy az ottománok eljutnak majd a bortermô Magyarországra is. "Itt pedig csak az nem ivott bort, akinek nem volt." Az igazhívû muzulmánoktól sem lehetett azt kívánni, hogy egészségüket posványos vízzel rontsák. S miután a Pismány-hegy egyaránt bôvelkedett jóvízû patakkal /lásd Sztelim u./, gyümölcsökkel és feltehetôen szôlôvel is, meggyôzôen hat a hagyomány, hogy egykor itt törökök telepedtek le.

                A Törökhegyen az igazgitûek kitakarodása után szívesen húzták meg magukat a visszatelepedett magyarok és a beköltözött szerbek is. Igaz, sokáig csak elvétve található itt egy-egy kis ház. A képeslapok szerint a vidék még a 3o-as években is eléggé kihalt. A Magyarország helységnévtára c. könyv azonban 1944-ben már egyértelmûen külterületi lakott helyként tartja számon. Azóta a szép Törökvölgy is egyre inkább beépült. Annyira, hogy 199o-ben már a Polgármesteri Hívatal is külterületi lakott helyként veszi fel a szavazókat számontartó listájára.

549. TÖRÖKVÖLGYI ÚT

1933. Málna út

                195 ? Törökvölgyi út   

                A törökök kiûzése után a Kamara szerette volna a Zichyektôl visszaszerezni az óbudai uradalmat. Hogy a birtokukba kerülô vidéket, köztük a "kiváltságos mezôváros" Szentendrét jól felmérhessék, egy térképet készíttettek róla. A Liptay József Károly "felesküdt füldmérô és matematikus" által 1762-ben elkészített mappa a várostörténet különös, érdekes darabja. A térképen látképszerûen ábrázolt szôlôhegyek, ligeterdôk, mezôk és mocsarak jól mutatják Szentendre földrajzi megoszlását, mûvelési ágazatait.

                A térképkészítéskor több mint fél évszázada már itt élnek a letelepített szerbek. A mappán feltûntetett földrajzi név közül azonban 26 mégis magyar. A középkor óta itt élô magyarok által adott és használt nevek ekkor még jól ismertek. Késôbb aztán a jelentôs számban itt gazdálkodó és kereskedô szerbek az általuk is használt területeknek vagy új nevet adtak /lásd Szmolnyica sétány /, vagy csak "lefordították" a magyar neveket :Cseresznye víz /Tresnya voda/, Leányhegy /Djevojacka brdo/, Saskô /Orlovac/, Kôhegy /Kámen/ stb.

                Az említett térképen a Törökhányás és a Leányhegy, a Szekren keô /Szekrénykô/ mellett levô hegy neve Mons Mányás /Málnáshegy/: Úgy tûnik, az a jóízû gyümölcs igen gazdagon teremhetett erre, ha az itt élôk ezzel jelölték, különböztették meg ezt a helyet a többitôl. 1933-ban,amikor a képviselô-testület megkezdte a "pismáni utak" elnevezését, talán még mindig emlékeztek ezekre a régi földrajzi nevekre. Kinn a hegyen, a város "gyümölcsöskert"-jében a kialakult nagy utaknak szívesen adták az itt gazdagon termô gyümölcsök nevét /lásd Barackos út, Cseresznyés, Egres út/.A Málna út vonalát akkor pontosan meg is határozták :"A Laky-villa és az Egres híd között az Egres útra merôleges út a Málna út nevet kapja." (Képv.t.jkv. 1933.4o82.sz.).

                Késôbb az 5o-es években az utca felvette a Törökvölgyi út nevet. Hogy miért változtatták meg a nevet, annak okát nem találtam. Talán valakinek eszébe juthatott a másik földrajzi név és az átlagosabb gyümölcsnév helyett ezt ajánlotta. A névcserét azonban nem hajtották végre következetesen. /Lásd , Málna u./

550. TÖVIS UTCA

1979. Tövis utca

                Pismány egyik utcája. A Kökény utcából nyílik. (Tan.ül.jkv. 1979. 16.sz.)

551. TULIPÁN UTCA

1969. Tulipán utca

                A tulipán nevének dallamos hangzása és a szó jelentéstartalma miatt az ibolyával,szegfûvel stb. együtt már korábban is a települések kedvelt utcanévadója volt. Szentendrén is neveztek el róla utcát már 1925-ben. Akkor a Pannónia-telepen.

                A mai Tulipán u. a Hegyalja utcával párhuzamosan messze a leányfalui határtól az Ady Endre útról nyílik. (Tan.ül.jkv. 1969.4.sz.)

552. TÚZOK UTCA

1992. Túzok utca

                Ez az alföldi mezôkön élô, zömök testû, nehéz röptû madár 1992-ben repült be Pismányba utcanévként. (ÖNK. 1992. 162.sz.)

553. TÜCSÖK UTCA

1969. Tücsök utca

            A tücsök, mint "közönséges", de cirpelésével igen kedves hangulatot keltô rovar, Szentendrén is gyakori. A Barackos útról nyíló rövid kis utca a környezô utcák neveit figyelembe véve kapta a nevét. (Tan.ül.jkv. 1969. 4.sz.)

554. TÛZVIRÁG UTCA

1979. Tûzvirág utca

                Sem a Természettudományi Lexikon, sem az Értelmezô Szótár nem említ ilyen nevû virágot. De a mesékben, színdarabokban ugyancsak sûrûn fordul elô ez a költôi virág. Megihlette még a szentendrei utcák névadóit is. (Tan.ül.jkv. 1979. 12.sz.)

555. TYUKOS DÛLÔ

1767. Tyilkovac

                     ?   Tyukos dûlô

Az 1767-1779-es katonai törvényhatósági térképeken Tyilkovac néven találjuk ezt a Leányfaluval határos É-i városrészt. Késôbb a mindenkori nyelvhasználat miatt a neve igen változó : Gyukovác, Tyukovác, Tyukos-dûlô. De mindenki /iratok és visszaemlékezôk/ egyértelmûen a város "legkitûnôbb bortermô szôlôhegyének említi." Még a maiak is úgy emlékeznek, hogy "szôlô borította az egész Tyukovácot."

                Aztán lassan már házakat is emeltek itt. Magyarország helységnévtára 1944-ben már mint "külterületi lakott hely"-et nevezi meg. Mára aztán az egykori szôlôhegy tele van nyaralókkal, itt-ott fényûzô üdülôkkel. Idôközben szinte különálló városrésszé épült ki. A Polgármesteri Hívatal 1994-ben a városrészek fejlesztési irányait meghatározva a 8. városrészként vette nyilvántartásba.¹⁶³

556. ULCISIA KÖZ

1925. Ulcisia köz

         Az itt letelepedett keltákat a 4. században az illir-kelta eredetû eraviszkuszok váltották fel Szentendrén. Az i.sz. l. századában betörô rómaiak a meghódítottakat nem ûzték el. Többen itt maradtak és nyelvüket is megôrízték. A dunai védôvonalat /limes/ bemutató 3. századi "utikönyvbôl /Itinerarium Antonini/ tudjuk meg az itt lévô római tábor, így a város elsô nevét: Ulcisia Castra. Soproni Sándor szerint a név az illir "vlk" szóból származik és jelentése a következô: Farkastábor, Farkasvár.

                Közel a római táborhoz, a Kossuth Lajos utcából nyíló kis köz viseli ezt a történelmi nevet.

557. UNGVÁRI UTCA

195 ? Vasgyár utca

                1961. Ungvári utca

                A függetlenségéhez görcsösen ragaszkodó Izbég 1776-ig hivatalosan is különálló község. Majd mint IV. kerület késôbb is hátrányban érezte magát a várossal szemben.Szentendre "gyarmata"-ként sokáig nem kapott utat, jó ivívizet. Hiányzott a kommunális ellátás.1958-ban a Pest Megyei Hírlap egyik cikke ezekre a gondokra hívta fel a figyelmet.

                Most már nem mint a város gyarmatát, hanem mint társát, segítôjét nézzük. Hiszen Izbég valóban "Gyárváros lett." Itt mûködik a kocsigyár, a szerszámgyár, a kôbánya.¹⁶⁴

                Így kaphatta a Lenin /ma Szentlászlói / útra vezetô egyik utca a Vasgyár nevet - bár éppen vasgyár nem volt Izbégen -de a közelben volt a kocsigyár. 1959-ben még Vasgyár néven szerepel a térképen az utca, 196l-ben azonban már Ungvári utcaként találjuk.

558. ÜDE UTCA

1974. Üde utca

                A kültelkek néha zsúfolttá és egyhangúvá váló növény- és állatnevû utcáit töri meg nevével az Üde utca. (Tan.ül.jkv. 1974. V.l7.)

559. ÜRGE UTCA

198o. Ürge utca

                A Cseresznyés útról nyíló kis utca kedves nevével a természet közelségét idézi. (Tan.ül.jkv. 198o. 14.sz.)

560. ÜSTÖKÖS UTCA

1972. Üstökös utca

                A Nap utcából induló utcát Üstökös utcának nevezték el, tekintettel arra, hogy a közelben lévô, ugyancsak a Nap utcáról induló másik két utca a Hold és a Csillag nevet viselte. (Tan.ül.jkv. 1972. 11.sz.)

561. VACKOR KÖZ

                1986. Vackor köz

                Pismányban a szinte "naponta" kiépülô utcák mérete többnyire parányi. Nem is érdemlik meg az utca nevet. Tömegével kapját itt a köz utónevet. A Körte utcából kettô is nyílik. Az egyik a Vackor köz, amely nevével ugyancsak a körtére utal. (Tan.ül. jkv. 1986. o3. 18.)

562. VADÁSZ UTCA

1972. Vadász utca

                A Vadász utca a boldogtanyai úthálózat egyik gyûjtôútja. A Szentendre és Leányfalu határában lévô Boldogtanya az 19oo-as évek elején gróf Esterházy Benedek tulajdona. A hegyet akkor még erdô borította és itt állt a gróf vadászkastélya. (Tan.ül.jkv. 1972. 11.sz.)

                A vadban gazdag Pilis miatt vadászok a városban mindig szép számmal voltak. Az utolsó vadásztársaságról a háború elôttrôl tudunk.

563. VADDISZNÓ UTCA

1987. Vaddisznó utca

                Ha ma már nem is találkozunk az utcán itt vaddisznóval, bizony egykor gyakori látogató lehetett erre. Ezt erôsíti meg, hogy az 1767-79-es kamarai térképen Pismányban találunk egy Disznóárok nevû helyet.¹⁶⁵  

                Nevét az utca 1987-ben kapta. (Tan.ül.jkv. 1987. o7.14 )

564. VADÔR UTCA

1979. Vadôr utca

                A Pilisi Parkerdô Gazdaság vadôreinek gondoskodása nyomán sok túrista találkozhat még itt az erdô állataival. Pismányban a Vörösgyûrû sétányból induló utca rájuk emlékeztet. (Tan.ül.jkv. 1979.16.sz.)

565. VADRÓZSA UTCA

1972. Vadrózsa utca

                Igazi helyi érdekesség és botanikai különlegesség nevét ôrzi a Cseresznyés útról induló Vadrózsa utca. (Tan.ül.jkv.1972. 11.sz.)

                Amikor a Kamara igyekezett visszaszerezni Szentendrét a Zichyektôl, elengedhetetlennek tartotta, hogy a területrôl térképet készíttessen. A térkép készítésével Liptay József Károly "fölesküdt földmérôt és matematikust" bízták meg, aki a pannonhalmi fôapátságnál dolgozott.

                Az 1762-ben elkészült térkép: "Szentendre vadrózsás határa" címlapján a klasszicizáló díszítôelemek között egy szép vadrózsa áll.¹⁶⁶   A földet, hegyeket járó mérnöknek valószínûleg ez volt a legjellegzetesebb helyi virág. Szépségét igyekezett az utókor számára is megörökíteni. A városban, feltehetôen Izbégen a Jegyzô kertje területén /Szarvashegy/ találhatta a legtöbb rózsát, mert azt a területet jelölte meg a "Rózsás hegy" névvel.

                A vadrózsával évszázadokig együtt élô szentendreiek csak késôbb tudták meg, hogy van köztük egy növénytani ritkaság is, amely a világon egyedül csak nálunk található. A ragadós, szôrös levelû vadrózsafaj tízezer éveket vészelt át. A jégkorszak utáni növénytakaró maradványa. Érdekessége, hogy nem keresztezhetô más rózsával. Sokáig rejtôzködött az emberek szeme elôl. Az 192o-as években bukkantak rá dr. Antolik Arnold polgármester villájának építésekor /Cseresznyés út. 1.sz./ Az építkezésnél jelen volt Trautmann Rezsô építész, ô figyelt fel a virágra és egy botanikus barátjával határoztatta meg a rózsát, melyet azóta világszerte Rosa Sancti Andreae, Szentendrei rózsa néven ismernek.¹⁶⁷ Késôbb még néhány kertben  találtak hasonló rózsát.

566. VADVIRÁG UTCA

1988. Vadvirág utca

                Pismányban az Egres útról nyíló alig 11 m hosszú és 3 m széles földút 1988-ban kapta a tájhoz igazán illô kellemes nevét. (Tan.ül.jkv. 1988.o5.1o.)

567.VAJDA LAJOS UTCA

1858. Ivanics Lajos utca

                199l. Vajda Lajos utca

Izbégen a Lenin /ma Szentlászlói/ útról nyílt utcát a Városi Tanács Ivanics Lajosról nevezte el. Indoklásul a következôket csatolták.

                "IVANICS LAJOS /1885-1935/:budapesti suszter fia. Szentendrére fiatal tanítóként került. Abban az idôben itt csak felekezeti iskolák voltak. Ivanics a katolikus iskola tanára lett. 1918-ban lelkes meggyôzôdéssel a szentendrei Szopciáldemokrata Párt egyik harcosa volt. Az iskolák 1919-es államosításakor az elemei fiúiskola vezetôje lett. A szabadiskolán szociológiai elôadásokat tartott. A munkástanács tagja volt,amiért késôbb 3 év börtönbüntetést kellett letöltenie. Ma élô tanítványai meleg szeretettel ôrzik emlékét." (Tan.ül.jkv. 1958.25.sz.)

                A rendszerváltás után lakossági kérelem érkezett ezen utcanév megváltoztatása céljából is. A város mûvészei a két világháború közti magyar festészet magányos alakjának, a magyar szûrrealizmus egyik legnagyobb, máig ható egyéniségének nevét ajánlották helyette. A névcserét a képviselôk el is fogadták. (ÖNK.. 1991. 134.sz.)

                VAJDA LAJOS /19o8-1941/: festômûvész. Hermann Lipót és Vaszary János növendéke. Ifjû korában Szerbiában élt /Belgrád/. A középkori pravoszláv mûvészet iránti érdeklôdése ide nyúlik vissza. Talán ez vonzotta Szentendrére is. 1935-36 nyarán a hazai hagyományok /Bartók és Kodály zenei törekvései / nyomán a képzômûvészetben a népmûvészet formakincseit keresve Korniss Dezsôvel együtt Szentendrén dolgozik. Életmûvének jelentôs része szentendrei motívumokhoz kötôdik. Fiatalon tüdôvészben halt meg. Mûvészete, eszme és formavilága Szentendrén máig hat. A 7o-es évek elején a fiatal mûvészekbôl álló csoportosulás is az ô nevét vette fel. /Vajda Lajos Stúdió/.

568. VAK BOTTYÁN UTCA

1925. Vak Bottyán-ucca

                A szerbek körében nem talált visszhangra sem a Rákóczi-féle, sem az 1848-as magyar szabadságharc ügye. Ennek ellenére több kuruc generális nevét örökítették meg az utcanevekben.

                                VAK BOTTYÁN /1643-17o9/:kuruc generális, a Rákóczi szabadságharc                                            hadvezére. Fiatalon, a török elleni harcban vesztette el a fél szemét.

Az utca a Kör utcából a Bükköspartra vezet.

569. VÁRALJA LÉPCSÔ

1925. Váralja lépcsô

            Az egyik leghangulatosabb, legromantikusabb, a túristák által legyakrabban megjárt szûk lépcsôsor a Fô térrôl a Templomhegyre vagy más nevén Várdombra vezet.

                A belváros legmagasabb pontjára három lépcsôsor fut fel. Az egyik ez a ma is Váralja lépcsônek nevezett olaszos hangulatú kis sikátor. A másik a város legrégebbi lakóházának tartott háza, a harangozó házának udvarán át a tornácról induló fedett falépcsô, az un. Bástya-lépcsô volt. Ez a lépcsô még 1977-ben is szerepel a térképeken. A közönség elôl azonban késôbb lezárták. Bár nem nyilvános utcaként, de a Népmûvészetek Háza megnyitása után a múzeum nyitvatartási ideje alatt újra a járókelôk rendelkezésére áll. A harmadik lépcsôt  ma  Hild lépcsô néven tartják számon. /Lásd ott  /

570. VÁRDOMB UTCA

1925. Váralja-ucca

                1978. Várdomb utca

                A környéken telepedtek le a szerbekkel egyidôben /169o/ Szentendrére érkezô dalmátok. A város legmagasabb pontja ôket elhagyott hazájuk, Dalmácia legerôsebb, védelmet jelentô várára, Klisre, Árpádházi Szent Margit szülôhelyére emlékeztette.Ôk a dombot Klisszának nevezték.

.               Vár sohasem állott itt. A magas, mellvédszerû falak a középkori templomot védték. "A kiemelkedô dombon épült templom védelmi célokat is szolgált, innen van az újabban elterjedt Várdomb elnevezés is. Támadás esetén a templom körüli fallal körülvett térségre vonult fel a város lakossága,ahol kisebb harcok alkalmával védekezni is tudott."¹⁶⁸

                A Várdomb Szentendre belvárosának legmagasabb része. Szabad kilátás nyílik innen a Dunára és a város hangulatos, zeg-zugos, sikátor szerû utcáira, szûk udvaraira, szeszélyes összevisszaságú háztetôire

                A szelíden emelkedô utca a Pátriárka és az Alkotmány utca találkozásától indul fel a Templom térre a falak mentén. 1977-ig ezt az útszakaszt és a falak alatti részt együtt hívták Váralja utcának. Ma ez a kis rész a Várdomb nevet viseli.

                Itt említjük meg, hogy egykor itt a Templom téren és a Váralja utcán hangulatos utcai lámpák alatt sétálhattak a városiak. Ezek aztán az évtizedek alatt megkoptak. Majd a 9o-es évek elején a városban megtelepedett Kandeláber Gmk nagylelkû figyelme révén megszépültek, újraéledtek.

571. VARGÁNYA UTCA

198l. Vargánya utca

                Pismányban az Egres utat a Vörösgyûrû sétánnyal összekötô hosszú utca végig veszélytelen. Nem úgy, mint a vargánya gomba, amelyek között akad mérges is. Az utca 198l-ben kapta a nevét. (Tan.ül.jkv. 198l. 12. l4.)

572. VARJÚ KÖZ

1978. Varjú köz

                A mindenfelé ismert, közönséges varjú Szentendre szántóföldjeinek és kertjeinek is gyakori vendége. A róla elnevezett utca a Sztelin-patakhoz vezet a Csóka utcából. (Tan.ül.jkv. 1978.8l.sz.)

573. VÁRKONYI ZOLTÁN UTCA

1969. Szalonka utca

                198l. Várkonyi Zoltán utca

                A Berkenye utcával párhuzamos, az Ady Endre útról induló utca a környék madár nevû utcáit figyelembe véve kapta a nevét. (Tan.ül.jkv. 1969. 4.sz.)198l-ben az utca új nevet kapott. A városhoz erôsen kötôdô, több filmet itt forgató neves színész és filmrendezô lett az új névadó. A VB indokként nem közli,de a helyiek jól tudják, hogy Várkonyi Zoltánnak az 5o-es évektôl itt, az utcában volt nyaralója. A házat halála után a család eladta.

                VÁRKONYI ZOLTÁN /1912-1979/:rendezô, színész, kétszeres Kossuth-díjas. 1962-tôl haláláig a Vígszínház fôrendezôje. Színházi munkája mellett számos sikeres filmet is rendezett. Köztük a két nagyszabású Jókai regényt: A kôszívû ember fiai /1964/, Egy magyar nábob-Kárpáti Zoltán /1966/.Filmjeiben helyszínként szerepelt Szentendre és környéke is.

574. VÁROSHÁZ TÉR

1925. Városház tér

                A térformára egyáltalán nem emlékeztetô kissé szélesebb utca a rajta álló Városházáról kapta a nevét. A hely a középkor óta a város centruma. Az 1989-es ásatások során Tettamanti Sarolta régész egy a XIV. sz.-ban még itt álló  udvarház romjaira bukkant. Késôbb a meginduló közigazgatás központja is itt épül ki. A magisztrátus székháza a 18. sz. elején épült. Kezdetben hosszú, földszíntes házat emelnek. A barokk épületet aztán többször is bôvítik /18ll, 1822/.

                Az újabb adatok alapján dr. Starzsinszky László polgármestersége alatt /1924/ a felduzzadt hivatali apparátus elhelyezésére Lessner Manó építész tervei alapján neobarokk stílusban emeletet és oszlopos erkélyt építettek rá.¹⁶⁹ Az épület ma is a városi önkormányzat székháza. Kellemes sárga színû /újabban fehérre meszelt / íves homlokzata a szentendrei festôk kedvelt motívuma volt. Ez került be a város új címerébe is /1967-1989/. Ma a homlokzaton a visszakapott régi bárányos városcímer kerámiaképe látható.

                A város korábbi közigazgatásáról, a polgármesterekrôl, tanácselnökökrôl a helyi újságban egy hosszú cikkben számoltunk be. /SzV,1994.nov.1./ Azóta a város élén azonban új polgármester áll. Munkáját részben a régi, részben új képviselôk segítitik. Nevüket az általuk képviselt pártok, testületek,városrészek megnevezése nélkül abc-ben rögzítem:

                                                Kállay Péter polgármester

                                                Németh Lajosné alpolgármester

                                                     dr. Nagy Antal jegyzô

                                                képviselôk

                Benkovits György                                            dr.Lázár Sándor

                Fehér András                                                                        Maholányi Pál

                Fuferendáné Arsenievits Márta                        Malomsoky József                                               Fülöp Zsolt                                                      Paulina László

                Gavrilovits Sándor                                                               Soós Sándor

                Horváth Gusztáv                                                  Szabó Gusztáv

                Jolsvai Arisztidné                                            Szabó Imre                                

                L. Kecskés András                                                              Takács Gábor

                dr. Koltay Jenô                                                     Varga Lászlóné

575. VÁSÁRHELYI PÁL UTCA

195 ? Vásárhelyi Pál utca

                A Duna-menti városban méltán ôrzi utca a nagy folyamszabályozó mérnök nevét. A névadás pontos dátumát nem ismerjük. Az utca Izbégen a Szentlászlói útról levezet a Bükkös-patak felé.

VÁSÁRHELYI PÁL /1795-1846/: a legkiválóbb magyar mérnökök egyike. Elkészí-           tette az Al-Duna és a Tisza folyamszabályozási tervét és vezette a munkát.

576. VASTAGH GYÖRGY UTCA

1925. Vastagh György-ucca

                Korábban nem viselt nevet a kis utca. A lakók Fô tér címmel kapták a postájukat, mivel a kereskedôházak homlokzata, a boltok ajtaja a térre nyílt. Csak a lakások ajtaja állt ebben a kis utcában

id. Vastagh György /1834-1922/: festô. Kolozsvárott, Bécsben és Pesten dolgozott.          Több néprajzi vonatkosású képet festett.

                ifj. Vastagh György /1868-1946/: szobrász. Fôleg állatszobraival tûnt föl. Ô       készítette Szegeden a Rákóczi lovasszobrot.

A család egyik tagja, dr. Vastagh Béla közjegyzô volt Szentendrén. A mûvész rokonok gyakran jártak ki hozzá. Ezért kapta az utca a Vastagh György nevet.

      Dr. Vastagh Béla a régi Dimsics Vazul-féle kereskedôházban lakott.Az épület elôbb sóház volt, utána itt kapott helyet Mária-Terézia idején a postaállomás. A ház hangulatos homlokzatával, faragott kapuboltjával, az ablakokat védô apácarácsokkal méltó képviselôje a kereskedôházaknak. A ház ma a Kovács Margit Múzeumnak ad otthont.

577. VASÚTI VILLASOR

1894. Vasút sor

                1925. Vasúti villasor

                1936. Mussolini sor ?

                1952. Beloiannisz utca

                1958. Vasúti villasor

1888-ban megindult a Vaspálya, vagyis a Budapest-Szentendre Helyiérdekû Vasút. A gôzôs vicinális sokáig gúny és csipkelôdés tárgya volt a Szentendre és Vidéke c. lap hasábjain. "Állandó rovatot állítunk,mely kizárólag csak a viczinális által elkövetett baklövéseket fogja tárgyalni"- közli a lap 19o3. jan. 17-i száma. De azért szerették a szentendreiek a vasútjukat. Sok szegény ember juthatott általa munkához Budapest gyáraiban. A vasút nagy hasznot hozott, s amikor felvetôdött, hogy a pályát hosszabbítsák meg Visegrádig, az egész város tiltakozott ellene, mondván: "ez a város érdekeire nézve inkább káros lenne,mint hasznos."^17o Mivel a szentendreiek csak magukra gondoltak, a HÉV végállomás végleg Szentendrén maradt.

                A visegrádiak nem voltak szerencsések a közlekedésben. 19o6-ban Partl Lajos magánmérnök nyújtott be javaslatot Szentendre városának a "Budapest-Szentendre-Visegrád-Esztergom automobil járat létesítése tárgyában." Ebbôl sem lett semmi. A város a kérelmet és a kérelmezôt is visszaküldte a fôvárosba.

                A századfordulóra Szentendre egyre inkább a fôváros elôvárosa lett. Sokan költöztek ide Budapestrôl. Kis kertes házak, majd nagyobb villák jelzik, hogy Szentendre üdülôváros lesz. "Minthogy a város fejlôdése a vasúti állomás környékén, az un. szénáskert környékére várható" a város megkezdi a parcellázást a vasút pályateste és a rét melletti csatorna környékén. 1922-ben szerzôdést köt a város a Villatelep-építô Részvénytársasággal hat 3 szoba és mellékhelyiségekbôl álló épület felállítására.¹⁷¹ A Typha textilmûvek rt. budapesti cég építtet itt villalakásokat. A visszaemlékezések szerint jómódú tulajdonosok éltek itt egészséges, tiszta környezetben.

                Mivel a Helyiérdekû Vasút már mûködött az elsô utcanévadás idején és a pályatest mellett már állt néhány ház, 1894-ben az utca a Vasút sor nevet kapta.A házak akkor még csak sorosan álltak. A villák felépûlte befolyásolta a képviselô-testületet és 1925-ben megváltoztatta a nevet Vasúti villasorra. Az 193o-as években Magyarország nagy rokonszenvvel figyelte Mussolini és az olasz fasiszták mozgolódását. Az 1936. nov. 27-i képviselô-testületi ülésen az egyik képviselô felszólalt és lelkes beszédet tartott arról a férfirôl, "aki isteni elhivatottságának erejével elôször merte felvetni tiltakozó szavát megcsonkítottságunk ellen... és mi,akik egykor a rómaí birodalom történelmi emlékeivel vagyunk körülvéve,azzal nyilvánítsuk ki Mussolini iránti hálánkat,hogy egy méltó helyen utcát nevezünk el róla.."Majd egyhangúlag Mussolini sornak nevezték el a Vasúti villasort.

MUSSOLINI, BENITO /1883-1945/:1922-tôl 1943-ig Olaszország fasiszta       diktátora. 1945-ben olasz partizánok kivégezték.

A névadó határozatot meghozták, de hogy végre is hajtották volna, arra a szentendreiek nem emlékeznek. Senki sem tudta, hogy valaha létezett Mussolini sor Szentendrén. 1949-ben, az utcanevek revíziójakor sem említik az utca nevét. Amikor 1952-ben új nevet kap az utca, akkor is csak Vasúti villasorként nevezik meg: "Az amerikai imperialisták parancsára meggyilkolt Beloiannisz elvtárs emlékére a jelenlegi Vasúti villasor utca nevét Beloiannisz utcára változtatjuk." (Tan.ül.jkv. 1952. 117.sz.)

                BELOIANNISZ, NIKOSZ /1916-1952/: görög kommunista. A görög partizánok                harcát vezette a németek ellen.1952-ben kivégezték, mint az 1945 utáni         polgárháború egyik vezetôjét.

Az utca elnezésekor arra is gondolt a városi tanács, hogy az általános iskola is Beloiannisz nevét vegye fel. Erre azonban nem került sor. 1958-ban, amikor felülvizsgálták a város utcaneveit és több utca visszakapta a régi nevét, ennek az utcának is visszaadták a legismertebb, Vasúti villasor nevet. Beloiannisz nevét a Bolgár utca vette át.

578. VASVÁRI LAKÓTELEP

197 ? Vasvári lakótelep

                A 7o-es évek végén a Vasvári Pál utca egyik oldalán a város egy új, modern 2-3 emeletes nagy lakótelep építésébe kezdett. A sokaknak otthont adó, a lakók által több helyen szépen karban tartott telepet a városrészek sorában  6-ikként tartja számon az önkormányzat.¹⁷² A telep egy kis köztéri szoborral is dicsekedhet.    A mûkritikus szerint Matyófalvi Gábor budakalászi mészkôbôl faragott Anya gyermekével címû tojásformákból alkotott fehér szobrát a köré ültett fák, bokrok színes elevenségükkel aktivizálják.

579. VASVÁRI PÁL UTCA

195 ? Vasvári Pál utca

                A Sztaravodai útról Izbég felé vezetô hosszú utcát egykor csak Csapásnak hívták, mivel az izbégi rétre itt hajtották ki legelni a jószágot a pásztorok. Varga Sándor még emlékszik rá, hogy a dalmátok egy kis dombon itt is tartották az Iván napi tûzugrást. Az utca az 5o-es évek elején, amikor a nevét kapta még szôlôk és gyümölcsök között vezetett.

VASVÁRI PÁL /1826-1849/: filozófus, történetíró. A márciusi ifjak egyik vezetôje. 1849-ben az általa szervezett szabadcsapat élén a románokkal folytatott harcban hôsi halált halt.

580. VÉRCSE UTCA

1972. Vércse utca

            A lassan kiépülô Boldogtanyán 1972-ben mintegy 2o utcának kellett nevet adni. Az egyik ezek közül a Vércse nevet kapta, tekintettel a többi állatnevû utcára. Az utca a Boldogtanyai úttól egy mély árokhoz vezetett.(Tan.ül.jkv. 1972. 11.sz.)

                A Pilisben ma már csak néhány vörösvércse pár költ. Védett madár.

581. VÉSZI ENDRE UTCA

1992. Vészi Endre utca

            A neves író évtizedeken át kötôdött a városhoz. Szentendre festôi bája, magyar-rác-szlovák kevertsége megragadta. "Szentendre szervesen beépült életmûvembe" vallotta. /Bôvebben lásd IKSZ 129-132.p./. A 7o-es évek elején egy kis nyeregtetôs házat épített kinn Petyinán /Kankalin köz 4.sz./. Szeretett itt dolgozni."Több könyvet írtam a kis nyári házban, amely a gyönyörködés és az üdülés elemi állapotában mindig a munkára buzdított, mintegy az élet itt gyakorolható teljességeként"- írta kevéssel halála elôtt.

                A róla elnevezett utca nem messze a kedves háztól a Fogoly utcából nyílik. A személynév jól bontja meg a növény- és állatnevû utcák sorát. Segít a tájékozódásban és emlékeztet arra, hogy a városban otthon érezte magát az író. (ÖNK.,1992. 162.sz.)

                VÉSZI ENDRE /1916 -1987/:költô, író, ujságíró. Verseit a Nyugat, a Szép Szó, a Válasz és más ujságok közölték. Elsô regényével 1937-ben elnyerte a Pantheon Könyvkiadó Mikszáth-díját.Az aktuális problémákat felvillantó verseiért, regényeiért 1965-ben József Attila-díjat kapott. Színdarabjai a színházak kedvelt mûsordarabjai voltak.

                Szentendre is többször megihlette. Idézzünk most a Rác fakanál c. verse könnyed, játékos soraiból egy keveset: "Ez itten itt Szentendre

                                                                                  az Isten így rendelte

                                                                                  kék-Dunát és sár-Dunát

                                                                                  öreg vízben parti fák

                                                                                  jegenyék és fûzfafák

                                                                                  vajda-lajos máriák......"

582. VESSZÔ UTCA

                1992. Vesszô utca

                Kinn a fûvel fával teli Szarvashegyen igen illô nevet kapott 1992-ben egy új utca. A Tegez utcából nyílik. (ÖNK. 1992. 162.sz.)

583. VEZÉR KÖZ

1979. Vezér köz

            A 7o-es évek végére felépült Belsô Körut /késôbb Dunakanyar krt/ a Kálvária térre felvezetô régi Mátyás király utcát kettévágta úgy, hogy a Kálváriánál maradt még 1-2 ház. A régi utca nyomvonalának egysége ma már nem érezhetô, ezért tartotta indokoltnak a városi tanács, hogy új nevet adjon a kis utcarésznek. Így lett a Mátyás király utca vége Vezér köz. (Tan.ül.jkv. 1979. 12.sz.)

584. VIDRA UTCA

1968. Vidra utca

            A Pap-szigettôl É-ra kialakított vikendtelep új utcáinak elnevezése nem okozott gondot. A víz közelsége kínálta az elnevezéseket. A Vidra utca elnevezése mégis kavart egy kis vitát. Itt többnyire a fôvárosból hét végére kirándulók töltötték a szabadidejüket. S mivel Budapesten is van Vidra utca -a tanácstagok úgy vélték, jobb lenne, ha helyette más nevet választanának. De egyéb jasvaslat nem született, ezért úgy döntöttek, maradjon mégis a Vidra név. Talán nem tévesztik össze a budapestiek a "saját" Vidra utcájukkal. (Tan.ül.jkv. 1968. 1o.sz.)

585. VILLÁM UTCA

1992. Villám utca

            A város szélén 1991-re több új utca nyomvonala alakult ki. A 4oo m hosszú, a villámhoz hasonlóan kanyargós egyik utca a Villám nevet kapta. A Tegez utcából indul, majd a vízmosások között éles S kanyart vet, ahol kétszer törve ÉK-i irányba tart. Nevét 1992-ben kapta. (ÖNK. 1992. 162.sz.)

586. VINCELLÉR UTCA

1979. Vincellér utca

            A szôlô gondozásával és a szôlômunkások felügyeletével megbízott vincellérek is hozzájárultak ahhoz, hogy a szentendrei vörösbor Európa-szerte hiressé váljon. Pismányban a Must közbôl nyíló utca a névbokrosítás eredménye. (Tan.ül.jkv. 1979.12.sz.)

587. VIOLA UTCA

1972. Viola utca

                A Berek utcából nyíló 1972-re kiépülô zsákutca elnevezésénél a jóhangzás vezethette a névadókat. (Tan.ül.jkv. 1972. 11.sz.)

588. VIRÁG UTCA

1894. Virág utcza

                194 ? Pál utca

                1958. Virág utca

Az utcanév pontos eredete ismeretlen. Nem valószínû,hogy a hegyoldalakon és a kertekben virító virágok sugallták a nevet. A századfordulón még nem volt divat virágokról nevezni el utcát. Inkább tulajdonnévi eredetû lehet.

                Idôközben nem tudni, miért az utca nevét megváltoztatták Pál utcára. Hogy kire gondoltak a névadók, azt még a várost annyira szeretô Horváth Levente sem tudta:

                                "Álmodtam, hogy Ráby Mátyás Szentendrén végigment,

                                 Megnéz minden utcatáblát, s néha egyet füttyent.

                                - De szép utcát kapot Pali ! Jó fiu volt nyilván.

                                 S elméláz a patak parton a Pál utca titkán. " ¹⁷³

                1958-ban az utcanévrevízió során visszakapta a régi nevét.

589. VITÉZ UTCA

1925. Vitéz-ucca

                194?  SZIT utca

                1958. Dimitrov utca

                199l.  Vitéz utca

Ezeregyszáz éves történelmi múltunk szép hagyománya, hogy az ország érdekében végzett áldozatkész, vitézi tetteket Magyarország királyai Szent István óta különbözô módon jutalmazzák /nemesség, földadomány/. A Károly Róbert által alapított elsô vitézi rendet /Szent György lovagrend,1326./ az évszázadok folyamán különbözô rendek követték. Az elsô világháború vérzivatara, sajnos újra idôszerûvé tette a vitézi magatartás megjutalmazását.

                A hôsi magatartás /bátor kitörés, haldoklók mentése a golyózáporból stb. / elismerésére alapította meg 192o-ban Nagybányai Horthy Miklós kormányzó a Vitézi Rendet. A helyi források szerint jutalmazott "vitéz" emberek Szentendrén is voltak. A fényképekkel is bôvelkedô szép nagy Vitézi Album 9 városi polgárt is számontart a rend tagjaként. Talán rájuk is gondoltak, amikor 1925-ben a Római sáncban lévô egyik utcának a képviselô-testület a Vitéz utca nevet adta. (Képv.t.jkv.1925.976.sz.) Késôbb a vitézi rendet megszûntették. Az utcanév Szentendrén azonban egy ideig még maradt, majd megszûntetik ezt is.

                1948-ban a tanácsi iratok között a következô bejegyzést találtam: "A pénzügyi bizottság javaslata alapján a város képviselô-testülete egyhangúlag elhatározza, hogy a város belterületének I. kerületében lévô Vitéz utcát Eszperantó utcának nevezi el (Képv.t.jkv. 1948. 14o.sz.)

                Az eszperantó a legelterjedtebb mesterséges nyelv. 1887-ben Zámenhof lengyel szemorvos alkotta. A név mégsem került ki a házak falára. A határozatot idôközben visszavonták. A nemzetköziség gondolata akkor még nem volt olyan erôs. Helyette az utca a SZIT utca nevet kapta,emlékezve az 1945-5o között mûködô Szakszervezeti Ifjúsági Tanoncmozgalomra. Ezt a nevet változtatta meg a VB 1958-ban Dimitrovra. (Tan.ül.jkv. 1958. 25.sz.)

DIMITROV,GEORGI/1882-1949/:nyomdász, a bolgár és a nemzetközi             munkásmozgalom ismert alakja. Az antifasiszta munkásegységfront elméletének              megfogalmazója.1946-ban a bolgár minisztertanács elnöke, a KMP fôtitkára.              Gyanús körülmények között halt meg a Szovjetúnióban.

                A rendszerváltás után a Dimitrov név megváltoztatása is napirendre került. Helyette a Kurszán nevet ajánlották. Indoka az volt, hogy a honfoglalás idején Szentendre és környéke Kurszán fejedelem leszármazottainak birtokában volt. A javaslatot az Utcanév Bizottság a helyi lapban ismertette a lakossággal. Erre azonban az utca lakói Zsiga Pál képviseletében kérelmet nyújtottak be, hogy ôk inkább a régi nevet szeretnék vissza. A Bizottság már ezt terjesztette a képviselôk elé, akik ezt el is fogadták. (ÖNK. 199l. 134.sz.)

                Dimitrov nevét a fôváros is elfelejtette. Az V. k. lévô róla elnevezett tér "régi új" neve Vámház tér lett. De Dimitrov neve mellett eltûnt a fôvárosban Lumumba és Titó neve is.

                A vitézi rend nem tûnt el teljesen a köztudatból 1945 után. A külföldön élô magyarok révén 1962-tôl nyilvántartották a nemzetközi lovagrendek sorában. Akkor 5oo vitéz élt emigrációban és majd ezer itthon Magyarországon. A történet érdekes folytatása, hogy egy 1989-es törvényre hívatkozva a Fôvárosi Bíróság 1992. II. 3-i határozata alapján hívatalosan újra elismerték és bejegyezték a Vitézi Rend Magyar Tagozatát.1994-ben pedig már újra vitézeket is avattak. Na szerencsére nem a hadi dicsôség, vitézség okán.Szegeden a Fôszékesegyházban meghatóan szép és ünnepélyes körülmények között "olyan férfiakat és nôket  érintett meg a rend nagymestere a kardlappal "akik életcéljuknak a magyar nemzeti /elsôsorban történelmi, honvédelmi/ hagyományok ápolását, terjesztését tekintik, illetve aktív részesei a karitatív tevékenységnek. Az erkölcsös életmódot és a hazához való hûséget tekintik fô céljuknak. ¹⁷⁴

590. VÍZMOSÁS UTCA

1974. Vízmosás utca

            A rövid zsákutca "indul a Szélkerék utcából és a vízmosásnál ér véget"- határozza meg a városi tanács ügyintézôje. Ezért kérik a tanácsüléstôl a Vízmosás nevet. (Tan. ül.jkv. 1974. V. 17.)

591. VÖLGY UTCA

1969. Völgy utca

             Annak a hegynek az alján, ahová a Bérc utca vezet, indul a Völgy utca. A Barackvirág úttal párhuzamos, a Szalonka utcáról nyílik. (Tan.ül.jkv. 1969. 4.sz.)

592. VÖRÖSBEGY UTCA

198o. Vörösbegy utca

            A térképen ugyan idônként Vöröshegy utcaként irt kis utca. A Vörösgyûrû utcáról nyílik és egy kedves, szép hangú madarat idéz Pismányban. (Tan.ül.jkv. 198o. 14.sz.)

593. VÖRÖSGYÛRÛ SÉTÁNY

                1979. Vörösgyûrû sétány

            Pismány oldalán az Ösvény utcából induló hosszabb, szép sétára invitáló utca, melynek neve a környék fehér virágú, ôsszel sötétvörös lombú és kékesfekete bogyójú cserjérére emlékeztet. (Tan.ül.jkv.1979. 16.sz.)

594. VÖRÖSMARTY UTCA

1925. Dr. Weresmarthy-ucca

                1946. Vörösmarty utca

                A Tanácsköztársaság leverése után a város vezetôi minden módon "igyekeztek kiölni a városlakókból a proletárdiktatúra emlékét. Mesterségesen élesztették viszont az ellenforradalom mártírjainak kultuszát."¹⁷⁵ - tudjuk meg egy várostörténeti munkából. Ennek egyik módja volt, hogy utcát neveztek el róluk.

                Dr. WERESMARTHY MIKLÓS ügyvéd 19o1 körül költözött Szentendrére és 2o évig élt a városban. Idegenként jött, de hamarosan vezetô szerepet játszott a közéletben. Képviselô-testületi tag, majd országgyûlési képviselô lett. A kaszinó tagja, a város egyik leggazdagabb embere volt. A legtöbb adót fizetô polgárok listáján a 6. helyen szerepelt. Villája - amit ugyan ô nem lakott - ma Zeneiskola /Duna korzó 16.sz./A Tanácsköztársaság alatt ô volt a proletárhatalom  legádázabb helyi ellensége. Az ellenforradalmi szervezkedés is az ô vezetésével indult meg. 1919 júniusában az ellenforradalmi lázadás leverése után a proletárhatalom helyi képviselôi letartóztatták és elvitték. Hazatérése után hamarosan meghalt.

                A város megbecsülte mártírját. Még életében díszpolgárrá választották. 192l-ben pedig így emlékezik meg a képviselô-testület a haláláról: "életét áldozta a polgári társadalomért". Bár a "törvényhatósági orvosszakértô azt vallotta,hogy Weresmarthy halála nem fügött össze a börtönben töltött idôvel.Betegsége régebbi keletû volt."¹⁷⁶ Valójában tüdôbajban halt meg.

                1925-ben róla nevezték el az Opovacska templom mögötti utcát. 1946-ban, amikor a városi tanács elvégezte az utcanevek demokratizálását és új nevet adott a régi rendszerre emlékeztetô nevek helyett, az elsôk között kapott új nevet ez az utca. A névadó valószínüleg pompás nyelvi játéknak találta, hogy szinte azonos hangzású nevet adhatott az utca számára Az utca az Arany János és a Céh utcát köti össze.

VÖRÖSMARTY MIHÁLY /18oo-1855/:epikus, költô és drámaíró. A legnagyobb romantikus költônk. 1848-ban Kossuth híve. A világosi fegyverletétel után egy ideig bújdosott, majd kegyelmet kapott.

595. VUK KARADZSICS TÉR

1987. Vuk Karadzsics tér

                1987.októberében a Szerb Tanítóképzô megalakulásának 175. évfordulója alkalmából a Szentendrei Szerb Kulturális Egylet és a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége tudományos ülést tartott a városháza dísztermében. Nov. 2-án pedig a Pozsarevacska templom mellett lévô kis tér szerû részen a sarokház oldalán a szerb vendégek és a helyiek jelenlétében emléktáblát avattak. Ünnepi beszédet Vujicsics D. Sztoján, magyarországi szerb iró, irodalomtörténész mondott. A felavatott kis tábla szövegébôl az arrajáró azt is megtudhatta, ki is a névadó és hogyan kötôdik a városhoz..

                KARADZSICS, VUK/Vuk Stefanovic Karadzic/1787-1864: szerb író, nyelvújító, irodalomkritikus. A szerb irodalomtudomány és kultúra neves alakja. A modern irodalmi nyelv és a cirillbetûs helyesírás reformátora. Az elsô szerb szótár /Recnik/ megalkotója. Munkássága idején gyakran fordult meg Szentendrén az itt mûködô szerb iskola és tanítóképzô tanárainál, akik barátai, támogatói voltak.

                Néhány nappal az avatás után Szentendre város a szerb-magyar közös múltra emlékezve a kis teret a jeles szerb nyelvújítóról nevezte el. (Tan.ül.jkv. 1987. o7.14.)

                Késôbb az emléktábla helyére egy dombormû került, mely Nebojsa Mitric alkotása. De ezen csak a név /magyarul és szerbül/ számára maradt hely. Miután a szerb irodalom e jeles alakjáról sem az utikönyvek,sem a helytörténeti munkák nem emlékeznek meg , így kevesen tudják, ki is a névadó. Talán ez a könyv segít egy kicsit a tájékozódásban.

596. WESSELÉNYI UTCA

                 1925. Wesselényi-ucca

                Izbégen 1925 óta viseli az "árvizi hajós" nevét egy rövid kis utca. Nevét 1945 után sem változtatták meg.

                WESSELÉNYI MIKLÓS báró /1796-185o/:politikus, író. A reformkor egyik    legnagyobb politikusa.Az 1838-as pesti árvíz alkalmából életmentései nagyon               népszerûvé tették. Vakon és betegen, de részt vett 1848-ban a politikai       életben.

597. WOLF GEDEON UTCA

1958. Wolf Gedeon utca

            Amikor az 195o-es években a Pannónia-telepen egymás után épültek ki az új utcák,az egyik Wolf Gedeon nevét kapta. (Tan.ül.jkv.l958. 25.sz.). E név választása pontosan megfelelt annak a szempontnak, amit a VB javaslatba foglalt: olyan emberekrôl neveznek el utcát, akiknek tevékenysége kapcsolódik a városhoz.

                WOLF GEDEON az 17oo-as években került Szentendrére, amikor még nálunk kevés volt az építômester. A város vezetôsége Bajorországból hozatta Szentendrére. Nevéhez fûzôdik a Városháza, a templomok építése. Leszármazottai azóta is a városban élnek.

598. ZABLA UTCA

1992. Zabla utca

                Pismányban a Barackos útról nyíló kis utca 199l-re épült ki.Nevet 1992-ben kap. (ÖNK. 1992. 162.sz.)

599. ZÁPOR UTCA

1969. Zápor utca

                A név utcanévként is felfrissítô hatású a Pismány-hegyoldalon. A Berek utcából nyíló kis utca. (Tan.ül.jkv. 1969. 4.sz.)

600. ZENE KÖZ

1969. Zene köz

                Néhány házból álló kis utca. A Rákóczi Ferenc útról a Szent István utcára vezet, nem messze a volt zeneiskolától. Innen a neve. (Tan.ül.jkv. 1969. 4.sz.)

6o1. ZENTA UTCA

1925. Zenta-ucca

                Zenta a régi Bács-Bodrog vármegyében a Tisza jobb partján épült város. Ma Jugoszláviához tartozik. Itt aratott gyôzelmet az újra támadó törökök ellen Szavojai Jenô 1697. szeptemberében. A csata Szentendre életére is hatással volt, mert utána sok szerb az ország déli határvidékére települt.

                Az utca 1925-ben feltehetôen a kor hangulatát tükrözve kapta a nevét. Egy újabb visszaemlékezés szerint az utcában lakott egy hajóskapitány. Az ô hajóját hívták Zentának és ô ajánlotta az utcának a nevet, hogy ûgy érezze, a hajója mindig vele van.

                199o-ben az utcanévrevízió során felmerült, hogy az utcát a régen itt élô és alkotó jeles festômûvészrôl, Ilosvai Varga Istvánról nevezzék el. Lásd ott! Az újonnan betelepült lakók azonban nem járultak hozzá ehhez. Vagy mert nem ismerték a város történetét, vagy mert ezt kényelmesebbnek találták. Végül 1992-ben gordiuszi megoldás született. Az utcát kettévágták. Az alsó rész, ahol a festô élt, felvette az ô nevét, a felsô, újabb rész pedig megtartotta ezt a régi nevet. /ÖNK.1992. 162.sz./

6o2. ZERGE UTCA

1972. Zerge utca

            Szentendre hegyein, szikláin még a legélesebb szemû túrista sem veheti észre ezt a szép agancsú kecses állatot, mert nem honos. Ennek ellenére a Boldogtanya egyik utcája rá emlékeztet. (Tan.ül.jkv. 1972. 11.sz.)

6o3. ZILAH UTCA

195 ? Majakovszkij utca

                1992.  Zilah utca

Izbégen az 5o-es években megindult nagyarányú családiház építkezések során épült ki az utca nyomvonala. Miután a Lenin útról nyílt, a keresztelésben a Majakovszkij nevet kapta.

MAJAKOVSZKIJ, VLAGYIMIR /1893-193o/ : szovjet-orosz költô, a forradalmi orosz költészet megteremtôje.

A jeles költô nevét elôször Moszkvában cserélték le a peresztrojka után. Majd Budapesten. A VI-VII. k.-ben újból Király utcára változtatták. Szentendrén a névcserére két új nevet is ajánlottak Az egyik a Szlovák utca lett volna, utalva ezzel az itt megtelepült nagyszámú nemzetiségre. A másik az izbégi iskola régi igazgatójának neve /Czotter Aladár/. Mindkét név ellen merült fel azonban kifogás. Az igazgató nevét az iskolához közelebb kellene adni. Ott is lett a végén. Lásd Czotter Aladár u. A szlovákokkal kapcsolatban az merült fel, hogy itt sok a Szlovák családnév. A családok még összevesznek, hogy kirôl is nevezték el. Így gyôzött a harmadik, a testvérváros neve.

                A romániai forradalom után /1989/, amikor mindenki összefogott, hogy a bajbajutottakon segítsen /pénz, ruha, élelmiszer/ Izbég is csatasorba állt. A Hazafias Népfront Izbégi Bizottsága az Öregek Napközi otthonában megszervezte a gyûjtést, majd azt személyesen ki is vitték Zilahra. A két helység között ettôl kezdve szoros kapcsolat alakult ki. A késôbbi Izbégi Baráti Kör nyaranta vendégül látta a zilahi és kézdivásáhelyi gyerekeket, fiatalokat. Izbégen és Zilahon több család személyesen is összebarátkozott és tartja a kapcsolatot. Zilah Izbég testvérvárosa lett. A barátságot ezzel a névadással is szerették volna hangsúlyozni. A képviselô-testület az indokot elfogadta. (ÖNK. 1992. 162.sz.)

6o4. ZIMMER JÁNOS UTCA

197 ? Zalka Máté utca

                1992. Zimmer János utca

                Izbégen a Kavics utcába vezetô utca a 7o-es években alakult ki úgy,hogy nevet is kapott.

ZALKA MÁTÉ /1896-1937/: a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom ismert             személye, iró. A spanyol polgárháborúban vesztette az életét.

Amikor 199o-ben megindultak a névcserék, szóbakerült az ô neve is. Itt az alkalom, hogy helyette, aki nem kötôdik a város történetéhez, egy itt élô és dolgozó polgár nevét vegyék elô.

                Az új név ipartörténetileg fontos helyi név. A város elsô gyárát a város szélén, Izbégen egy vándor kovácslegény, Zimmer János alapította 1865-ben. A különféle szakmák kéziszerszámait gyártó manufaktúrális üzem sok izbéginek és szentendreinek adott munkát. 1882-ben gyártmányaiért már ezüst érmet kapott. Az államosított gyár 1969-tôl PEFÉM /Pest megyei Fémip. Váll./néven volt ismert. Késôbb DOBOS Kft lett.

                Az utcanév cseréjét a képviselôk is elfogadták. (ÖNK, 1992. 162.sz.) Zalka Mátéra Egerben sem akartak tovább emlékezni. Ôk is megváltoztatták a nevet. Az Malomárok u. lett. Budapesten 3 ker. is úgy döntött, hogy nem emlékezik tovább a kommunista forradalmárra. /III, X,XVIII.k./. Belôlük ilyen utcák lettek : Bocskai u., Kubinyi I.u., Liget tér.

6o5. ZIVATAR UTCA

198o. Zivatar utca

                Az Esô utcához közeli 25o m hosszú 6 m széles közút neve a névbokrosítás eredménye. (Tan.ül.jkv. 198o. 14.sz.)

6o6. ZÖLD UTCA

1979. Zöld utca

                A színek nem váltak utcanévadóvá Szentendrén. Egyetlen kivétel a zöld,de ez hozzá is tartozik a városszéle domboldalainak hangulatához. A Nap utcából nyíló kis utca viseli e "színes " nevet. (Tan.ül.jkv. 1979. o2.l6.sz.)

6o7. ZRINYI UTCA

1894. Zrinyi utcza

                A török miatt itt megtelepedô /169o/ szerbek is tisztelettel és csodálattal adóztak a török elleni harcok kiemelkedô horvát hôsének, és az elsô utcanévadás idején róla nevezték a Szamárhegyen a temetôhöz közeli kis utcát. Pedig akkor még nem volt szokás személynevet adni az utcának. A névadó két Zrinyire is gondolhatott.

ZRINYI MIKLÓS,Nikola Sabic Zrinski/15o9-1566/: a szigetvári hôs.1542-tôl horvát bán. A Bécs ellen vonuló törököket ô tartóztatta fel Szigetvárnál, ahol végülis 33o katonájával hôsi halált halt.

                ZRINYI MIKLÓS,Nikola Zrinski /162o-1664/: költô,politikus, hadvezér. A szigetvári hôs dédunokája, aki kardjával és tollával egyaránt harcolt a gyûlölt ellenség ellen.

6o8. ZÚZMARA UTCA

1969. Joanovics Sándor utca

                1991. Zúzmara utca

1969-ben a városi tanács a Lenin /ma Szentlászlói / útról nyíló KISZ II. lakótelep Ôsz és Tél utcáját összekötô utcát Nyár utcának tervezte elnevezni. Ebben az évben ünnepelte azonban az ország és a város a Tanácsköztársaság 5o. évfordulóját, ezért a febr. 14-i VB ülésen felmerült, hogy megemlékezésül inkább a proletárhatalom egy helyi képviselôjérôl nevezzék el az utcát.

            JOANOVICS SÁNDOR /1868-1953/:Soroksáron volt gyógyszerész és kötszergyáros. A Tanácsköztársaság alatt egész tevékenységét a kommunizmus iránti lelkesedés jellemezte. Szentendrei lévén, ô volt a Vörös Újság helyi terjesztôje. Majd a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei direktórium elnökévé választották. A Tanácsköztársaság leverése után börtönbe csukták, melyet Szegeden a Csillagban ült le. Szabadulása után vissszatért Jugoszláviába, ahol egy ideig még részt vett a kommunista párt munkájában. Szentendrei villája a Vasúti villasorban állt.

                199o-ben az utcanévrevízió során szóba került a név cseréje. Helyette a Szentendréhez erôsen kötôdô festô, Ámos Imre nevét javasolták. A lakók azonban nem akartak újabb nevet az utcának, inkább az ide illô természeti nevet kérték. Ezt a képviselôk is elfogadták. (ÖNK. 199l. 134. sz.)

609. ZSÁLYA UTCA

197?  Zsálya utca

                A Petyina dûlôben a Barackvirág utcából nyíló utca a 7o-es években kapta a nevét a gyors lakásépítkezések során.

610. ZSÁLYA KÖZ

197?  Zsálya köz

                A Zsálya utcából nyíló városszéli kis köz neve.

                                                        FÜGGELÉK

                                                                                      I.

SZENTENDRE VÁROS ELSÔ UTCANÉVJEGYZÉKE

/1894 - 19o6/

                Összeállítva az összeírások, halotti anyakönyvek, képviselô-testületi iratok stb. alapján. Hivatalos utcanévjegyzéket a levéltárban nem találtam. Az utcákat abc-rendben sorolom fel.

                (     ) jelben az utca jelenlegi nevét közlöm. A ? azt jelenti, hogy az utca mai nevét ezideig nem sikerült megállapítanom.

                Alsó Dunasor                       ?

                Alsó Izbéghi út                     (Szent István és Kovács László út együtt )

                Alsóhegy utcza                    (Alsóhegy utca )

                Angyal utcza                        (Bartók és Angyal utca együtt )

                Anna utcza                            (Anna utca )

                Arzén utcza                           (Pátriárka utca )

                Bogdányi utcza                    (Bogdányi út )

                Budai út                                 (Dózsa György út )

                Dalmát utcza                         (Dalmát utca)

                Deák Ferencz utcza              (Bogdányi út)

                Dumtsa utcza                        (Dumtsa Jenô utca)

                Duna utcza                            (Dunaár utca )

                Dunasor                                 ?

                Dunapart                               (Duna korzó)

                Erzsébet part                         (Duna korzó )

                Felsô Izbéghi út                    (Szentlászlói út )

                Felsô Iskola utcza                                (Bartók Béla utca)

                Ferencz József part              (Duna korzó )

                Forrás utcza                          ? 

                Fô utcza                                 (Dumtsa Jenô utca

                Fô tér                                      (Fô tér )

                Futó utcza                             (Futó utca )

                Fürdô utcza                           (Fürdô utca és Petôfi Sándor u. együtt)   

                Görög utcza                           (Görög utca )

                Gôzhajó utcza                       (Gôzhajó utca )   

                Gyár utcza                             (Dunakanyar körút )

                Hajó utcza                             (Hajós utca  )       

                Hegy utcza                            ?

                Iskola utcza                           (névtelen )

                Istenhegy sor                       (Iskola utca) 

                István utcza                          (Apród utca )

                Kapás utcza                          (Kapás köz )

                Katalin utcza                         (Bartók Béla utca )

                Kert utcza                              (Kert utca )

                Kertész utcza                        (Kertész utca )  

                Kígyó utcza                           (Kígyó és Martinovics utca együtt )

                Király utcza                           (Fulco deák utca )

                Kis-patak utcza     ?

                Kossuth Lajos utcza            (Kossuth Lajos utca )

                Kör utcza                               (Kör utca)

                Középhegy utcza                 (Középhegy utca )

                Kút utcza                               (Borpince utca )

                Lakatos utcza                        ?

                Lánc köz                                ?

                Liget utcza                             (Áchim András utca )

                Lövész utcza                         (Lövész utca )    

                Major utcza                           ?

                Malom köz                             ?

                Malom part                            (Bükköspart )

                Malom utcza                         (Malom utca )

                Malompatak utcza                (Bükköspart)

                Mária Terézia utcza              (Bajcsy-Zsilinszky utca )

                Mezô utcza                            ?

                Mezô köz                               ?

                Mészáros utcza                    (Bercsényi utca )

                Molnár utcza                         (Szerb utca )

                Munkás utcza                       (Munkácsy utca )

                Nagypatak utcza                  (Bükköspart)

                Nyaraló utcza                        ?

                Nyár utcza                             ?

                Paprikabíró utcza                  (Paprikabíró utca )

                Patak utcza                            ?

                Péter-Pál utcza                      (Péter-Pál utca )

                Pomázi út                               (Pomázi út)

                Posta utcza                            ?

                Püspök utcza                        (Alkotmány utca )

                Rákóczy utcza                       (Rákóczy Ferenc utca )

                Régi Kossuth Lajos utcza   (Arany János utca ) 

                Rét utcza                                ?

                Réti köz                  ?

                Rév utcza                               (Rév utca )

                Sánc köz                                ?

                Sánc utcza                             (Római sánc köz )

                Sziget köz                              ?

                Szôlô utcza                            ?

                Szôlôhegy utcza                   (Dunakanyar körút)   

                Templom köz                         (névtelen)

                Templom utcza                     ?

                Thököly utcza                       (Arany János utca      

                Vadász utcza                         ?

                Vasút utcza                           (Attila utca )

                Vasút sor                               (Vasúti villasor) 

                Virág utcza                            (Virág utca) 

                Zrinyi utcza                           (Zrinyi utca)

                Zsák utcza                             (Pásztor köz )                                                                                                                                                                

                                                                 II.     

                                     SZENTENDRE VÁROS UTCANÉVJEGYZÉKE

                                                             1925.

      A képviselô-testület útügyi bizottsága által összeállított lista. (Szentendre város képv.t.jkv. 1925.976.sz.)

      Az utcákat kerületenként vettem számba. A (    )-ben közlöm az utca jelenlegi nevét. A kérdôjel azt jelenti,hogy az utca mai nevére nem sikerült rátalálnom.

                                                     I. ker. (Pannónia-telep )

                        1. Kossuth Lajos -ucca                               (Kossuth Lajos utca )

                        2. Széchenyi-ucca                                        (megszûnt )

                        3. Lövész-ucca                                              (Lövész utca ) 

                        4. Attila-ucca                                                (Attila utca )

                        5. Árpád-ucca                                               (Árpád utca )

                        6. Római tábor köz                                        (Római tábor köz)

                        7. Vasúti villasor                                           (Vasúti villasor )

                        8. Tatár köz                                                    (Kelta köz ) 

                        9. Hun köz                                                     (Sánc köz )

                      1o. Paprikabíró-ucca                                      (Paprikabíró utca )

                      11. Kelta köz                                                    (Kelta köz )

                      12. Avar köz                                                    (Avar utca )

                      13. Mátyás király-ucca                  (Mátyás király utca ,Vezér köz)

                      14. Hajós-ucca                                                (Hajós utca )

                      15. Kertész-ucca                                             (Kertész utca )  

                      16. Petôfi-ucca                                                (Petôfi utca ).

                      17. Kazinczy-ucca                                          (Fürdô utca )

                      18. Kisfaludy-ucca                                         (Kisfaludy utca )

                      19. Valéria-ucca                                              (Bolgár utca )

                      2o. Telep-ucca                                                (Telep utca )

                      2l.  Budai út                                                     (Dózsa György út)

                      22. Pannónia-ucca                                          (Pannónia utca)

                      23. Pomázi út                                   (Pomázi út )

                      24. Vásár tér                                                    (megszûnt )

                      25. Kálvária út                                 (Kálvária út)

                      26. Kálvária tér                                                (Kálvária tér )

                      27. Római temetô-ucca                  (Római temetô utca )

                      28. Bonczos -telep                                          (megszûnt )

                      29. Római sánc-ucca                                      (Római sánc utca)

                      3o. Vitéz-ucca                                                 (Vitéz utca)

                      31. Bükkös-part                                              (Bükköspart)

                      32. Ulcisia-köz                                 (Ulcisia köz)

                      33. Dr. Dódy Tivadar-ucca                           (Irányi Dániel utca)

                      34. Gyöngyvirág-ucca                                   (Gyöngyvirág utca)

                      35. Ibolya-ucca                                               (Stromfeld utca)

                      36. Bokréta-ucca                                             ?

                      37  Szegfû-ucca                                              ?

                      38. Rózsa-ucca                                                (Rózsa utca)

                      39. Liliom-ucca                                                (Liliom utca)

                      40. Rozmaring-ucca                                        ?

                      41. Levendula-ucca                                        (Levendula utca)

                      42. Nefelejcs-ucca                                          ?

                      43. Hóvirág-ucca                                            ?

                      44. Tulipán-ucca                                             ?

                                                            II. ker. (Belváros)

                        1. Bükkös-part                                        (Bükköspart

                        2. Fô-tér                                   (Fô tér)

                        3. Török-köz                                            (Török köz)

                        4. Dumtsa Jenô-ucca                             (Dumtsa Jenô utca)

                        5. Kolozsvári-ucca                                  (Kert utca)

                        6. Kert-ucca                                             (megszûnt)

                        7. Jókai Mór-ucca                                   (Jókai Mór utca)

                        8. Rab Ráby-ucca                                   (Alsó-Duna köz)

                        9. Kuruc-köz                                            (Kuruc köz)

                      10. Batthyány-ucca                                  (Batthyány utca)

                      11. Péter-Pál-ucca                                     (Péter-Pál utca)

                      12. Futó-ucca                                            (Futó utca)

                      13. Görög-ucca                                          (Görög utca)

                      14. Vastagh György-ucca                        (Vastagh György utca)

                      15. Bercsényi-ucca                                    (Bercsényi utca)

                      16. Deák Ferenc-ucca                               (Bogdányi utca)

                      17. Városház-tér                                         (Városház tér)

                      18. Mária Terézia-ucca                             (Bajcsy-Zsilinszky utca)

                      19. Kállay-ucca                                          (Piac köz)

                      20. Dr. Kucsera Ferenc-ucca                   (Kucsera Ferenc utca)

                      21. Kör-ucca                                              (Kör utca)

                      22. Janicsár-ucca                                       (Janicsár utca)

                      23. Vak Bottyán-ucca                               (Vak Bottyán utca)

                      24. II. Rákóczi Ferenc-ucca                      (Rákóczi Ferenc utca)

                      25. Arany János-ucca                               (Arany János utca)

                      26. Thurzó-ucca                                         (Ignjatovity Jakov utca)

                      27. Turul-köz                                              (Jankó János utca)

                      28. Fertô-köz                                              (Fertô köz)

                      29. Béke-köz                                               (Béke köz)

                      30. Vereckei-köz                                         (névtelen)

                      31. Király-ucca                                           (Fulco deák és Tiszteletes u.

                      32. Dr.Weresmarthy-ucca                        ( Vörösmarty utca)

                      33. Apponyi-ucca                                      (Céh utca)

                      34. Liget-ucca                                             (Áchim András utca)

                      35. Bethlen-ucca                                        (Rakodczay Pál utca)

                      36. Virág-ucca                                            (Virág utca)

                      37. Piszke-köz                                             (Piszke köz)

                      38. Szôlôhegy-ucca                                   (megszûnt)

                      39. Kölcsey-ucca                                       (Kölcsey utca)

                      40. Arzén-ucca                                           (Pátriárka utca)

                      41. Pásztor- köz                                          (Martinovics utca)

                      42. Toldy-ucca                                           (Toldi utca)

                      43. Püspök-ucca                                         (Alkotmány utca)

                      44. Hunyady-ucca                                     (Hunyadi utca)

                      45. Iskola-ucca                                           (névtelen)

                      46. Erzsébet-tér                                          (Rab Ráby tér)

                      47. Gôzhajó-ucca                                       (Gôzhajó utca)

                      48. Dobozy-ucca                                        (Dobozi utca)

                      49. Kígyó-ucca                                           (Kígyó utca)

                      50. Ferenc József-part                                (Duna korzó)

                      51. Vár-ucca                                                ?

                      52. Váralja-ucca                                          (Várdomb utca)

                      53. Váralja -lépcsô                                      (Váralja lépcsô)

                      54. Prímás-ucca                                           ?

                      55. Bástya-lépcsô                                       (lezárták)

                      56. Rókus-köz                                              ?

III. ker. (Szamárhegy)

1.	Rév-ucca	(Rév utca)
2.	Bem-ucca	(Bem utca)
3.	Halász-ucca	(Halász utca)
4.	Dunaár-ucca	(Dunaár utca)
5.	Hermina-ucca	?
6.	Dézsma-ucca	(Dézsma utca)
7.	Ábrányi-ucca	(Ábrányi Emil utca)
8.	Pozsonyi-ucca	?
9.	Zentai-ucca	(Zenta utca és Ilosvai Varga István utca)
10.	Angyal-ucca	(Angyal és Bartók Béla utca)
11.	Szerb-ucca	(Szerb utca)
12.	Tinódy-ucca	(Tinódi utca)
13.	Damjanich-ucca	?
14.	Istenhegyi-ucca	(Iskola utca)
15.	Fortuna-köz	(Fortuna köz)
16.	Fiumei-ucca	(Dodola utca)
17.	Dalmát-ucca	(Dalmát utca)
18.	Zrínyi-ucca	(Zrínyi utca)
19.	Kassai-ucca	(Kassai utca)
20.	Katalin-ucca	(Bartók Béla utca)
21.	Apród-ucca	(Apród utca)
22.	Temetô-ucca	(Temetô utca)
23.	Kapás-köz	(Kapás köz)
24.	Borpince-ucca	(Borpince utca)
25.	Alsóhegy-ucca	(Alsóhegy utca)
26.	Középhegy-ucca	(Középhegy utca)
27.	Felsôhegy-ucca	(Felsôhegy utca)
28.	Daru-tér	(Daru piac)
29.	Munkácsy-ucca	(Munkácsy utca)
30.	Malom-ucca	(Malom utca)
31.	Levente-ucca	(Szôlô köz)
32.	Horthy Miklós-út	(Ady Endre út)
	IV.ker.  (Izbég)
1.	Szent István-út	(Szent István és Kovács László út)
2.	Szent László út	(Szentlászlói út)
3.	Madách-ucca	(Eötvös utca)
4.	Eötvös-ucca	(Eötvös utca)
5.	Zápolya-ucca	(József Attila utca)
6.	Szent György-ucca	(György utca)
7.	Kinizsi-ucca	?
8.	Forgách-ucca	(Forgách utca)
9.	Anna-ucca	(Anna utca)
10.	Kapisztrán-ucca	(Kapisztrán utca)
11.	Wesselényi-ucca	(Wesselényi utca)
12.	Jósika-ucca	(Jósika utca)
13.	Mikszáth-ucca	(Mikszáth utca)
14.	Verbôczy-ucca	(Jobbágy utca)
15.	Szent János-ucca	(Szent János utca)
16.	Frangepán-ucca	(Frangepán utca)
17.	Szent Gellért-ucca	(Gellért utca)
18.	Szent Flórián-ucca	(Flórián utca)
19.	Andrássy-ucca	(Táncsics Mihály utca)
20.	Mária-ucca	(Mária utca)
21.	Pilisi-ucca	(Pilisi utca)
22.	Bessenyei-ucca	(Bessenyei utca)
23.	Szent József-ucca	(József utca)
24.	Dobó-ucca	?

---

^{Page: 27
[P1]kich Gábor aktívfizikai közremûködésével és szervezésével elôbb a kôfülke lett kész. Az asszonyok és az idôsebb tagok a környéket hozták rendbe. Végül elkészült egy fa Mária-szobor is. Azt Sinka Lakatos Csaba}