(Székesfehérvár, 1936. márc. 13 –) postai dolgozó, ig. Sz. .: Hoffmann Péter, Ökrész Margit. Gy.: Zsófia (1969). T.: Közgazd. Techn., Székesfehérvár (1961). É.: Alkalmazott különbözõ beosztásokban a Magyar Postánál (1953–1983), a Szentendrei Posta vezetõje (1968–1983), gazd. osztv., Postaigazgatóság (1983–1985). A város 8. sz. körzetében tanácstag (1983–). A HNF Orsz. Tanácsán gazdasági területen dolgozik (1985– 1990). D.: Az OTP vezérigazgatói elismerése (1968). Kiváló Dolgozó (1971, 1977) a Nép szabadság kiváló terjesztõje (1974), Kiváló társadalmi munkás (1975), a Népszava kiváló terjesztõje (1979), SZOT díj (1983), PRO URBE SZENTENDRE (1984). C.: 2000 Szentendre, Dunakorzó 20/A T.: (26) 312-945 F.: saját közlés
ACZÉL Gábor
(Bp., 1947. jan. 9. –) építész. T.: BME (1966-71), MKKE, mérnök-közgazdász (1973–1974). É.: tervezõ, VÁTI (1971–1975), ép. vez. Algériában építésvez. (1975–1977), mûteremvez., VÁTI (1978–1989), Bp., fõépítésze (1989–1991), Kör nye zetvédelmi és Területfejlesztési Min. Tele pülésrendezési fõoszt. vez. (1991–1992), a SEM-Ix Rt. vezérig. (1992–), a világkiállítás fõvárosi biztosa (1990–1991). F. m.: Gyõr-Belváros részletes tervezési terve (1979-83), Bp.-Belváros D-i részének részletes rendezési terve (1986–1988) rendezési tervek Gyõr, Veszprém, Szentendre, Baja, Kalocsa, Balatonfüred, Simontornya területe, a Közép-Ferencváros fejlesztésének irányítása. D.: Ybl Miklós-díj (1984). F.: Magyar és nemzetközi ki kicsoda 1996.
ÁCSNÉ
KOVÁCS Ildikó
(Szentendre, 1953. dec. 5. –) tanár, ig. Sz.: Smetana Hermina, Kovács László. Férjezett: Ács László. Gy.: Gábor (1984), Zoltán (1984). T.: Móricz Zsigmond Gimn., Szentendre (1972), KLTE, Debrecen, ma gyar-német szak (1978), KLT, Debrecen közoktatási vezetõ (1999). É.: Tanár, Veres Péter Gimn., Balmazújváros, (1978–1982), tanár Móricz Zsigmond Gimn., Szentendre (1982–1986) uo. igazgatóhelyettes (1987–) igazgató (1988–). D: Miniszteri dícséret (1980), Kiváló Pedagógus (1988). K.: Családja anyai részrõl hosszabb idõ óta kötõdik Szentendréhez. C.: Móricz Zsigmond Gimn. 2000 Szentendre, Kálvária u. 16. T.: (26) 310-408. F.: saját közlés
ADAMIS Anna
(Bp. 1943. aug. 30. –) dalszövegíró, költõ, elõadómûvész. Sz.: dr. Adamis Géza orvos, Ondrisek Eliska. T.: Móricz Zsigmond Gimn., Szentendre (1961), ELTE JTK (1967). É.: Az Egy. Színpad tagja, prózai és énekes szerepkörben (1961–1967). Színházi és filmszínészi tanulmányokat folytat. Külkeresk. jogász pályán dolgozik, majd kizárólag mûvészeti tevékenységet végez. Tagja a Szerzõi Jogi Szakértõ Testületnek. P.: 1965-tõl publikál. Munkái: versek, egyedi dalok, zenés színpadi mûvek verseinek drámai egységei, mûvészegyéniségekre komponált koncertlemezek, filmzenék szövegmunkái, szimfonikus gyermekdalciklus, opera alapdráma és libretto. F. m.: Versek és képek (1979). Angel's Flight (1982), Innen és túl (1984), 70 lemez és számos kislemez (tbk. Omega és LGT-lemezsorozat). Színpadi mûvek: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról (musical, 1973), Harmincéves vagyok (drámai musical, 1975), karakterlemezek: Ruttkai (Ruttkai Éva, 1982),. Összegyûrt szavak (Darvas Iván, 1983). Szerzõi szólóalbuma: Adamis Anna (1987). Tolvajlásaim (Bács Ferenc, 1992). Arra születtem (Almási Éva, Balázsovits Lajos, 1995). Opera: Atlanta, Georgia (1994). D.: Word Popular Festival, nagydíj (Tokió, 1973) International Festival, nagydíj (Split, 1975), KISZ-díj (1977), Az ifj. körében kifejtett kiváló kult. Tevékenységért-díj (1977), American Song Festival Lyric Competition Hollywood-díj (1977), több nemzetközi dalfesztivál fõdíja, LGT életmûlemez (1992), Omega életmûlemez (1995). K.: Családja a kitelepítések idején a Felvidékrõl került Szentendrére. Innen járt az egyetemre, ezután költözött be a fõvárosba. Uno katestvérei, A. Béla és A. Gusztáv ma is itt élnek. F.: Új magyar irodalmi lexikon, Magyar és nemzetközi ki kicsoda 1998, Révai új lexikona, szóbeli közlés
ADAMIS Béla
(Berettyóújfalu, 1950. szept. 18. – (szabadfog lal kozású, Adamis Gusztáv ikertestvére, Adamis Anna unokatestvére. Sz.: dr. Adamis Géza állatorvos, Bujdosó Eszter. Gy.: Eszter (1984). T.: Ferences Gimn., Szentendre (1970). É.: Munkatárs, Orsz. Ped. Int., talajmech. feltáró fúrómester, ERÕTERV, munkatárs, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre. P.: Írásai jelentek meg a Szentendrei Polgár c. lapban, többször beszélt a helyi rádiókban (Régió, Duna, Pilis Rádió). Önálló verses kötete: Körforgás (1996). K.: 1962 óta él Szentendrén. Szüleivel költözött ide, édesapja unokatestvéréhez, aki itt volt városi orvos (dr. A. Géza). Fiatalon, aktívan bekapcsolódott a város autodidakta mûvészeti életébe. A Vajda Lajos Stúdió programjaiban, munkáiban a kezdetektõl részt vesz (1972). õk támogatták verseskötete megjelenését is. Versei írásakor ihletõje volt a város hangulata, az itt élõ, alkotó mûvészek közössége. C: 2000 Szentendre, Méhész u. 3. T.: (26) 313-757 F.: saját közlés
ADAMIS Gusztáv
(Berettyóújfalu, 1950. szept. l8. –) képzõ- és iparmûvész, Adamis Béla ikertestvére, Adamis Anna unokatestvére. Sz.: dr. Adamis Géza állatorvos, Bujdosó Eszter. Nõs: Matola Magdolna keramikus. Gy.: Lukács (1972). T.: Móricz Zsigmond Gimn., Szentendre (1969). É.: A Magyar Népközt. Mûvészeti Alapja (1983–), a Szentendrei Péter Pál Galéria és Mûvészeti Egyes. tagja (1986–),eln. (1991–1994). Mûvészeti szaktanácsadó a TO IN TO Galériában, Bécs (1986–1987). Tagja a Szentendrei Mûhely Galéria Egyesületnek, eln. (1990–). Fest, szobrokat és gobelinterveket készít. feleségével közös kiáll., Mûvésztelepi Gal., Szentendre (1993). Gobelinjei, festményei több közintézmény (Bp.) tulajdonában. K.: 1962 óta Szentendrén él. A városban látható munkái: kerámia virágtartó a Fõ téren (Matola Magdával),kõ-bronz szökõkút, Gyógyszertár. C.: 2000 Szentendre, Zrínyi u. 24. T: (26) 311-981. Ir. I. Pest megyei Iparmûvészeti Tárlat, 1986. okt.-nov., II. Iparmûvészeti Tárlat, 1990, Attalai Gábor: Matola Magda és A. G. kiállítása a Péter Pál Galériában = Szentendre és Vidéke, 1991. nov. 1. K. T. I.: Nemzetközi Stúdió terve a Szentendrei szigeten = PMH, 1993. I. 27. F.: saját közlés
AGÓCS Attila Dániel
(Nagykanizsa, 1941. febr. 15. –) szobrász, grafikus, autodidakta. Sz.: A. Dániel, Tóth Margit. Nõs: Németh Ibolya etnográfus. Gy.: Attila (1965), Emese (1969), Orsolya (1980). T.: ELTE ped. szak. É.: 1964 óta foglalkozik szobrászattal, a szent end rei Vajda Lajos Stúdió alapító tagja (1972). Tíz évig minden VLS kiállításon részt vett. Kiállított Budapesten, Szentendrén, Gyöngyösön, Komá romban, Vácott, Visegrádon, Meiningenben (NDK, 1987), az Új Mûvészet c. tárlaton. C.: Pilisszántó, Szabadság út 10. T.: (26) 349-5o5
Ir. Pest megyei autodidakta képzõmûvészek kiállítása. Szentendre, 1987. aug.-nov. Összeáll. Hann Ferenc. F.: katalógus, saját közlés
AKNAY János
(Nyíregyháza, 1949. febr. 28. –) festõmûvész. Sz.: dr. A. János, Bíró Anna. Nõs: Récsey Ágnes népmûvelõ. Gy.: Csaba (1976), Sarolta (1978–1986), Zoltán (1979). T.: Képzõ-és Iparmûvészeti Gimn., Bp., (1967). É.: Kirakatrendezõ Budapesten, éjjeliõr, gépész az Építõipari Váll.-nál, DMRV-nél (1973–1983), mûvészeti elõadó a Pest Megyei Mûvelõdési Központ és Könyvtárban Szentendrén (1983–1985). Szellemi szabadfoglalkozású, a zebegényi Szõnyi István képzõmûvészeti szabad isk. rajz- és festõtanára (1985–1993). K.: 197l óta él Szentendrén. Aktív résztvevõje a város kult. és politikai életének. A Vajda Lajos Stúdió alapító tagja (1972–). Tagja a következõ egyesületeknek: Fiatal Mûvészek Stúdiója (1976–), a Magy. Népköztárs. Mûvészeti Alapja, ma MAOE (1977–), Csongrádi Mûvésztelep (1977–), a Szentendrei Grafikai Mûhely (1980–), a Magy. Képzõ- és Iparmûvészek Szöv. (1983–), a szentendrei Artéria Galéria egyik alapítója (1986–), a Szentendrei Mûvésztelep (1992–), a Patak képzõmûvész csoport egyik alapítója (1994–), a Zella-Mehlis (No) MYTHEN Csop. (1994–), a Magy. Festõk Társasága (1995–) a nagycenki Horváth & Lukács Galéria tagja, a Fóny-Kertalja Mûvésztelep (1995–). A Képzõmûv. Szöv. Pest m. mûvészeti titk. (1988–). Rendszeres szereplõje a hazai kollektív tárlatoknak. Külföldön kiállított az NDKban, NSZKban, Jugoszláviában, Bulgáriában, Franciaországban, Törökországban, Görög ország ban, az Egyesült Államokban, Hollan diában, Japánban. Önálló kiállításai: Szentendre (1972, 1979, 1982, 1987, 1989, 1992, 1993, 1995), Örkény (1977), Salgótarján (1978), Bp., (1979, 1981, 1994), Nyíregyháza (1984), Csongrád (1984), Békéscsaba (1987), Békés (1989), Vác (1989), Szolnok (1990), Székesfehérvár (1991), Ráckeve (1991), Zebegény (1992), Nagycenk (1993), Karlsruhe (1994), Salzburg, Kaposfüred (1996), Marosvásárhely, Bp., (1997), Vigadó Gal., Bp., (1998). Az MDF szent endrei szervezetének alapítója (1988. szept. 16.), elnöke (1989–1993). D: Magy. Nemz. Gal. Stúd. kiáll., a leningrádi Kis. Múz. kollektív díja (1978), Szentendrei Grafikai Mûhely, az Év grafikája (1988), Naufeld Anna-díj, Vác (1989), Debreceni Nyári Tárlat, szakmai díj (1993), Érd, Õszi Tárlat, szakmai díj (1993), Színes Nyomat Biennálé, Szekszárd város díja (1994), Siklósi festészeti-díj (1996), Debreceni Millecentenáriumi díj (1996), Pest m. Mûvészeti díj (1996), PRO URBE SZENT ENDRE (1996), a Szegedi Táblaképbiennálé díja (1998). C.: 2000 Szentendre, Álmos u. 2. T.: (26) 3l6-001 Ir.: Hann Ferenc: Angyal suhant át a szobán. A. J. mûvészetérõl = Alföld, 1983/3. Novotny Tihamér: A konstruktivizmustól a rovásírásig. A. J. = Mûvé szet, 1987/10., Hann Ferenc: A. J. Beszélgetés a festõvel. Johan van Dam és Prakfalvi Endre tanulmányával (1989), Wehner Tibor: Metszésben-vibrálásban. A. J. mûvészetérõl (1991), Besze Imre: A város és János = Szentendre és Vidéke, 1996. okt. 4., Tarr Erika: Letisztultak bennem a dolgok, Beszélgetés A. J-sal. = Szentendre és Vidéke, 1993. júl. 15., Markó Béla: A betört ablak = Népújság-Múzsa, 1977, Marosvásárhely, B. Kiss László: Angyalok Budapesten = ? 1998. jan. 16., Szabó Lilla: Kapcsolatok. A. J. képeirõl = Magyar Napló, 1998. máj. F.: Magyar és nemzetközi ki kicsoda 1996, Révai új lexikona, Magyar nagylexikon, saját közlés
AKNAY Jánosné Récsey Ágnes
(Bp., 1953. okt. 10. –) népmûvelõ. Sz.: dr. R. Béla, Simay Ilona. Gy.: Csaba (1976), Sarolta (1978–1986). Zoltán (1979). T.: Tanítóképzõ Fõisk., Debrecen (1972–1975), KLTE, Debrecen (1978–1981). É.: Népmûvelõ, Pest Megyei Mûv. Közp. és Könyvtár, Szentendre (1975–1992), Dunaparti Mûv. Ház, Szentendre (1992–). Fõként a gyermekprogramokkal foglalkozik. D.: Szocialista Kultúráért (1985), Közmûvelõdési díj (1992), „Életet az éveknek" (1996), PRO URBE SZENTEND RE, a DMH kollektívájával együtt, (1997). C.: 2000 Szentendre, Dunakorzó 11/A. T.: (26) 312-657 F.: saját közlés
ALACS B. Tamás
(Pécs, 1924. nov. 17. –) újságíró. Sz.: vitéz Barnabás István (Zala, majd Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. tanfelügyelõje). Alacs Edit. Gy.: Gábor (1947), Dalma Zsuzsanna (1949), Tamás (1950), örökbefogadott Tamás (1975-tõl). T.: Werbõczy Gimn., Bp., (1942), Pázmány P. Tud. Egy., (1947), teológia, filozófia, esztétika és mûv. tört. szak. É.: Különbözõ tisztségek a Közokt. Minisztériumban 1957-ig. Munkatárs, Pest Megyei Hírlap (1957–). Ír még más lapokban is: Esti Hírlap, Nép szabadság, Népakarat, Hétfõi Hírek, Élet és Irod., Magy. Ifjúság, Ország-Világ. Témái: a hitélet, egyházak, külpolitika, külkapcsolatok, sport. A Magy. Írószövetség Karinthy F. Körének tagja. D: 40 éves írói munkássága évf. alkalmából megkapta a Magy. Írószöv. Emlékplakettjét (1997). K.: A szülõvárosához hasonló mediterrán éghajlatú Szentendrére 1975-ben költözött, de kötõdése a városhoz régebbi keletû. Már kezdõ újságíróként szívesen írt a városról és az itt élõkrõl. Elsõ cikke Kovács Lajos karnagyot és családját mutatta be 1957-ben. Részt vett „a sajnálatosan rövid ideig élõ" helyi IPSZILON c. folyóirat munkálataiban. C.: 2000 Szentendre, Széchenyi tér 15. T: (26) 3l2-080. F.: saját közlés
ALFÖLDI László
(Bp., 1953. ápr. 9. –) fõtanácsos. Sz.: A. László, Tajta Róza. Nõs: Kopacz Mária festõmûvész. T.: Kölcsey Gimn., olasz tagozat Bp., (1971), Külkeresk. Fõisk. (1978). É.: Az államigazgatásban a nemzetközi kapcsolatok különbözõ területén dolgozik. A Külügyminisztérium diplomatája (1983–). A bukaresti Magyar Nagy követség elsõ tanácsosa (1984–1988), a Külügymin. fõtanácsosa (1996–). Szakterülete a magyar-román kapcsolatok, a határon túl élõ magyarság helyzete. Kolozsvári fõkonzul (1999–). K.: 1995-ben telepszenek le Szentendrén. C.: 2000 Szentendre, Anna u. 10. sz. F.: saját közlés
ALMÁSI Gertrúd
(Pusztaföldvár, 1951. dec. 25. –) könyvtáros, festõ. Sz.: A. Sándor, Kovalcsik Eszter. Gy.: Lugossy Nina (1993). T.: ELTE (1982) könyvtár-történelem szak. É.: Skanzen (1975–1984), Pest Megyei Könyvtár (1985–1994), Móricz Zs. Gimn. (1994–). 1974 óta él Szentendrén. A helyi mûvészeti élet lelkes megfigyelõje, résztvevõje. 1995-tõl kiállító mûvész. Kiáll.: Téli Gal., Szentendre; Rét Gal., Bp.,; Bercsényi Tudósklub (1996); Home Gal., Bp., ; Waldorf Iskola, Óbuda (1996); Vajda L. Stúdió, Szentendre; Dalmát pince, Szentendre (1997); City Sörözõ, Bp., (1998); Öko Kollégium,Bp., (1999). Újabban könyvet is illusztrál: Monori Margit: Démon-áramkörök (1997). C.: 2000 Szentendre, Kelta köz 2. F.: saját közlés
ALMÁSI Kálmán
(Arad, 1932. márc. 26. –) sajtóattasé, szaktanács adó. Sz.: A. Kálmán, Medve Rozália. Nõs: Tóth Erzsébet, újságíró. T.: Mûszaki egyetem (1951–1956). É.: Csop. vez., MOGÜRT Gépjármû Külkeresk. Váll. (1959–1972), oszt. vez., Minisztertanács Nemzetközi Gazd. Kapcsolatok titkársága (1972–1978). A magyar-román, illetve a magyar–észak-koreai gazd. kapcsolatokkal foglalkozik. A bukaresti Magyar Nagykövetség gazd. tanácsosa (1978–1983), az Ipari Miniszt. fõmunk. (1983–1987), a bukaresti Magyar Ke res kedelmi Kirendeltség vez. (1987–1991), a bukaresti nagykövetség sajtóattaséja (1991– 1994). Jelenleg szaktanácsadó a román-magyar ügyekben. K.: 1964 óta van nyaralója a városban. 1994-tõl ideje nagy részét itt is tölti. C.: 2000 Szentendre, Óviz u. 12. T: (26) 3l0-702 F.: saját közlés
ANTAL János
(Hunyag, 1945. okt. 23. –) r. k. pap. Szentelése: Balassagyarmat, 197o. márc. 7. Káplán Berne ce baráti (1970–1972), Budaörs (1972–1975), Szentendre (1975–1976). Utolsó adat: plébános, érseki tanácsos, Budapest-Békásmegyer, Boldog Özséb plébánia. F.: dr. Katona Gyuláné Szentendrey Katalin: A szent endrei katolikus egyház és plébánia története 1002–1992.
ASSZONYI Tamás
(Pécs, 1942. aug. 30. –) szob rász, éremmûvész. Sz.: dr. A. László, Végh Mária. Nõs: Jávor Piroska, festõmûvész. Gy.: Zsófia (1972), Flóra (1977). T.: Képzõ- és Iparmûvészeti Gimn. (1956–1960), Magyar Képzõmûv. Fõisk., (1960–1965). É: 1965-ben kezdett éremmel foglalkozni. Állandó résztvevõje a hazai és külföldi éremkiállításoknak. Önálló kiáll.: Bp. (1970); Cegléd, (Jávor Piros kával, 1971); Ráckeve (1972); Balassagyarmat (1973); Pécs, Oroszlány, Zalaegerszeg (1975); Abony (1977); Bp., Pécs, Parád (1978); Miskolc (1979); Taskent, Üzbegisztán (1980); Szekszárd, Mohács (1981); Veszprém, Nyírbátor, Debrecen, Do rog, Ózd (1982); Kulturhaus der MTW (Wismar, 1983); Berlin, Szentendre (1983); Ham burg, Unna, Dunakeszi, Vác (1984); Ajka, Bp., (1985); Dortmund (1987); Cegléd (1988); Boglárlelle, Amsterdam (1989); Hotel Waterhaus (Noor den, 1993). F. m.: Pszkov (1967), Jó szél (1968), Égi mezõk (1968), Színház (1969), Díjérem (1969), Szentendrei hetek (1970), Háború sorozat (1970), Nosce te ipsum (1970), Pest-Buda (1971), Könyvterjesztõk érme (1974), Lelet (1976), A gyõzelemért (1976), Torzók I-IV. (1976), Éremépítõ szekrény (1976), Éremgyûjtemény rész lete (1976), a szentendreitemplomdombivásár pénzei (1977-79), Artisjus (1980), Környezetvédelmi sorozat (1985), a Fõvárosi közgyûlés pecsétje (1990), Pécs város pecsétje (1990), Pest megye pecsétje és Díszpolgári kitüntetése (1990), Köztéri munkái fõleg reliefek: Bp., Pécs, Parád, Salgótarján, díszkutak: Szolnok, Szent endre, Székesfehérvár, Gödöllõ, Tatabánya, Kaposvár. 1993 óta a Széchenyi Irod. és Mûv. Akadémia levelezõ tagja. D: Munkácsy-díj (1974), III. Indiai Triennálé, a zsûri különdíja (1978), Érdemes mûvész (1981), Bp., Fõváros Mûvészeti díja (1985), Kiváló mûvész (1989), MSZOSZ-díj (1992), a Magy. Mûvészetért Alapítvány díja (1995), biennálék, triennálék díjai itthon és külföldön. K.: 1969 óta él Szentendrén az Új Mûvésztelepen. A városban látható köztéri munkája egy kõbõl és kovácsoltvasból készített díszes ivókút a Piac köz és Bajcsy-Zsilinszky u. sarkán. (1980). C.: 2000 Szentendre, Kálvária u. 5. T.: (26) 311-150 Ir.: Kovács Gyula: Éremmûvészetünk ma. Be szélgetés A. T.-sal = Mûvészet 1977/9, Tóth Antal: A. T. = 35 év 35 mûvész (1980), Kertész Péter: Az alkalmazkodás egyáltalán nem meglepõ. Beszélgetés A. T.-sal = Szentendrei Mûsor, 1980. okt., Wessely Anna: A. T. (1982)., M. Cs.: Fémszobrász és éremmûvész = Szentendre és Vidéke, 1990. ápr. 1. F.: Magyar és nemzetközi ki kicsoda 1996, Révai új lexikona, saját közlés
ÁSZTAI Csaba
(Debrecen, 1948. jan. 2l. –) festõ, grafikus, formatervezõ. Sz.: dr. Á. Pál, Kovács Má ria. Nõs: Abaffy Katalin. Gy.: Réka (1974), Bálint (1975). T.: Nehézipari Mûszaki Egy. (1966–1971), Magy. Iparmûv. Fõisk. (197l–1975). É.: Szabad foglalkozású. 1975-tõl rendszeresen vesz részt a hazai és külf. kiállításokon. Önálló kiáll.: Bp., (1979), Debrecen (1980), Szeged (1981), Pomáz (1985), Vác (1986), Szentendre (1989), Oberhausen-Rhenhausen (1992), Szentendre (1993), Bergen (Norvégia, 1993, 1994), Százhalombatta (1995), Várpalota (1997), Szentendre (1998), Köztéri munkái: Bástya u. óvoda és a szentendrei zeneisk. információs rendszere (1978), játszótéri játék (Erdélyi Bélával, Szöllõsy Enikõvel, Bp., Városliget), Heim Pál Gyermekkórház gyermekmegõrzõjének terve (Bp., 1983). D: SZOT-díj (1978), Interplay Expo-díj (1983), a Szentendrei Grafikai Mûhely nívódíj (1988). K.: A Szentendrei Grafikai Mûhely és az Ar téria Galéria alapító tagja. 197l óta Pomázon él és dolgozik. C.: 2013 Pomáz, Jókai Mór u. 9/B. T.: (26) 325–150 Ir.: Molnár Zsolt: Á. Cs. katalógus (Vác, 1986). Dam: Á. Cs. kiállításához. = Pest Megyei Múzeumi Híradó 1990. 1-2., Nógrádi Gábor: Ásztai vásznai. = Magyar Hírlap, 1993. máj., Végh Károly: Ásztai (1996). Nemesházi: Á. Cs. képei (1998) F.: Magyar és nemzetközi ki kicsoda 1996, Révai új lexikona, saját közlés BABIC, Sava
(Palics, 1934. jan. 27. –) irodalomtörténész, kritikus, mûfordító. T.: Bölcsészettud. Kar, Belgrád (1957), az Újvidéki Tudományegyetemen Petõfi Sándor verseinek szerb-horvát fordításaiból doktorált (1982). É: Tanár, szabadkai Tanítóképzõ Fõisk., lektor, ELTE BTK Szláv Filológiai Tanszék (1963–1965), fõszerk., a szabadkai Minerva Kiadóváll. (1965–1970), ig., szabadkai Városi Múzeum (1970–197l). A Vajdasági Mûvelõdésügyi Közösség szakmunkatársa, az Újvidéki Tv szerk. (1971–), az Újvidéki Tud. egy.-en a fordítás elmélet és gyakorlat rk. tanára (1982–1987), a belgrádi Bölcsészettud. Kar Hungarológiai Tanszékének alapítója, tanszékvezetõ egyetemi tanár (1994–). Esszéket, irodalomkritikákat ír, a magyar-délszláv kapcsolattörténettel foglalkozik. Negyven kötetnyi fordítása jelent meg magyar szerzõktõl. A Jugoszláv Mûfordítók Szövetségének eln. (1982–1984). K.: Az 1990-es években megkezdi az egykor Szentendrén élõ és alkotó Hamvas Béla mûveinek fordítását, népszerûsítését. Munkájáról beszámolt Szentendrén is egy elõadás keretében. D.: a magyarországi PEN Klub érdemrendje (1971), Bazsalikom-díj (1972), Milos N. Djuric-díj Hamvas Béla mûveinek fordításáért, Vinaver-díj szintén Hamvas Béla mûveinek fordításáért. Ir.: Sava Babic bibliográfiája (Beográd, 1995) F.: Révai új lexikona
BÁDONYI Kinga
(Bp., 1970. márc. 2. –) grafikus. Sz.: B. Géza, Papp Ibolya. T.: Kirakatrendezõ és dekoratõrképzõ isk. (1990–1992), Magy. Iparmûv. Egy. csomagolás-grafika szak (1992–1997), Magy. Iparmûv. Egy. vizuális kommunikáció és környezetkultúra szak (1993–1997). É.: 1995-tõl folyamatosan fog lalkozik reklámgrafikával, arculattervezéssel, grafikai munkával, 1996-tól Szentendrén az AGY (Alkotó Gyermekmûhely) isk. tanára, 1998–1999 az isk. vezetõje. C.: 2000 Szentendre, Jókai u. 3. T.: (26) 311-387 F.: saját közlés
BAK Imre
(Bp., 1939. júl. 5. –) festõmûvész. Sz.: B. Imre, Petri Erzsébet. Nõs: Albert Zsuzsanna (1980). Gy.: Tamás (1969). T: Képzõ- és Iparmûv. Gimn. (1953–1957), Magyar Képzõmûv. Fõisk. (1958–1963). É.: A Népmûvelési Int. Képzõmûv. Oszt.-án az iskolán kivüli vizuális nevelés mód szertani kérdéseivel foglalkozik (1971–1979). A MTA Vizuális Kult. Kut. Munkabiz. tagja (1976–1980). A Film, Színház, Muzsika tördelõ szerk. (1979–1987). Az Iparmûv. Fõisk. Mûvelõdéselméleti és Tanárképzõ Int. ig. (1987–), docens (1987–1990), egy. tanár (1990–), 1966-tól rendez kiállításokat. 35 egyéni és 198 csoportos kiállításon vett részt. F. m.: Kék keret (1968), Idézetek (1983), Jóéjszakát! (1985). Nagy magyar oázis (1986). K.: Az 1960-as évek közepétõl kötõdik a szentendreiújkonstruktivistákhoz. D: Munkácsy-díj (1988). Ir.: Bánszky Pál: B. I. (1982). Slézia Imre: Kép elõttem, kép utánam. Maradandó interjúk B. I.-vel = Átrium, 1996/5., A világ kettõsségekbõl épül föl. B. I.-vel beszélget Nagy Zoltán = Magyar építõmûvészet 1996/4., Frank János: A B. I. gala xis = Élet és Irodalom, 1996/24. sz. F.: Magyar és nemzetközi ki kicsoda 1996
BAKOS Zoltán, dr.
(Bp., 1949. dec. 1. –) ügyvéd. Sz.: dr. B. Zoltán, Práff Georgina. Nõtlen. T.: ELTE JTK (1968–1973). É.: Ügyvédjelölt, Szentendre (1974. jan. 16. – 1976. nov. 30.), a Szentendrei Ügyvédi Munka közösség tagja (1976. dec. 1. – 1991. dec. 20.), ettõl kezdve egyéni praxist folytat. Az 1980-as évektõl speciális jogi területévé választotta az egészségügyet, majd az AIDS-szel kapcsolatos ügyeket. E témakörben publikált is. D: Freddie Mercury-díj (1995). K.: 1976 óta él a városban. 1986-ban megírta a Szentendrei Ügyvédi Munkaközösség történetét (1955–). C.: 2000 Szentendre, Pásztor út 34. sz. F.: saját közlés
BAKSAI József
(Bp., 1957. máj. 7. –) festõmûvész, tanár. Gy.: egy fiú. T.: Magy. Képzõmûvészeti Fõisk. (1990). Tanulmányutak: Párizs (1985), Belgium, Luxemburg (1990), Róma (1995). É.: Az Ars Hungarica Mûvészeti Szakközépisk. szakvezetõ tanára. A Magy. Alkotómûvészek Orsz. Egye sületének, a Fiatal Képzõmûvészek Stúdiójának, a Magy. Grafikusmûvészek Szöv. tagja. D.: Glatz Oszkár-díj (1990), Musée 200, Luxemburg (1990), Derkovits-díj (1993), Barcsay-díj (1995). C.: 2000 Szentendre, Kankalin u. 16. T.: (26) 319-742, fax: 457-1192 F.: Budapest kézikönyve 1.
BALASSA M. Iván
(Debrecen, 1943. márc. 28. –) etnográfus. Sz .: B. Iván, Márton Éva. Nõs: Zentai Tünde. Gy.: Gergely (1968), Eszter (1979). T.: ELTE BTK (1967). É: A Néprajzi Múzeum, majd a Szentendrén mûködõ Szabadtéri Néprajzi Múzeum munkatársa (1967–), jelenleg fõtaná csos. A Kult. Közvetítõk Társ. aleln. (1991–), a Pulszky Társ. választmányi tagja (1992–). A Magy. Néprajz. Társ. választmányi tagja. A népi építészet és mûemlékvédelem kérdéseivel foglalkozik. A néprajztud. kandidátusa (1982). F. m.: A pa rasztház évszázadai, A ma gyar lakóház középkori fejlõdésének vázlata, (1985), Báránd települése és építkezése (1985), A parasztház története a Felföldön (1994), Magyaro. Múzeumai (Zentai Tündével, 1996) C.: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2001 Szentendre, Pf. 63. T.: (26) 312-3o4 F.: Magyar néprajzi lexikon, Magyar és nem zetközi ki kicsoda 1996, saját közlés
BÁLINT Ildikó
(Máramarossziget, 1942. ápr. 17. –) festõmûvész. Férjezett: Lukoviczky Endre festõmûvész. T.: Iparmûvészeti Fõisk., festõ szak (1966). É.: A Fiatal képzõmûvészek Stúdiója tagja (1966–), a Szentendrei Mûhely Galéria alapító tagja. Szitanyomatok mellett érmékkel és gobelinnel is foglalkozik. Tanulmányúton járt: Grúzia (1976), Anglia (1979), Olaszo., Svédo. (1984), USA (1985), Egyéni kiállításai: Bp., (1967), Fészek klub (1971, 1974, 1981), Stúdió Gal., Bp., (1974, 1977), Nagykõrös (1975), Tapolca, Szentendre (1981), Berlin (Lukoviczky Endrével, 1982), Róma (Lukoviczky Endrével, 1984), Keszthely, Nápoly (Lukoviczky Endrével, 1985), Tatabánya (1985), Szentendre (1985, 1986), Bp., (Jakovits Józseffel, 1989), Piran (Szlovénia, 1990), Miami (USA, 1994), Szentendre (Jakovits Józseffel, Lukoviczky Endrével 1995), Snina, Komarno (Szlovákia, 1997), K.: Férjével 1969 óta az Új Mûvésztelepen él. Az 1970-es években támogatta a HNF keretében a szentendrei gyerekek olvasótábori mozgalmát. D.: PRO URBE SZENTENDRE (1979). C.: 2000 Szentendre, Kálvária u. 5. T.: (26) 311-370, Bánáti Sverák u. 2. T.: (26) 316-067 F.: saját közlés
BALOGH Ibolya, dr.,
(Békéscsaba, 1936. szept. 8. –) orvos. Sz.: B. Mihály, Zsilinszky Ilona. Férjezett: dr. Kiss Ferenc, pszichológus, baptista lelkipásztor. Gy.: Ferenc (1959), Barnabás (1962), Gyõzõ (1966). Tímea (1969). T.: SOTE (1954–1966), közegészségtani járványtani szakvizsg. (1966). É.: Higienikus orvos, Bács-Kiskun megyei KÖJÁL, Kecskemét (1960–1961), állami közegészségügyi járványügyi felügyelõ, Közegészségü. Járványü. Szolg., Kiskõrös (1962–1968), állami közegészségü. járványü. felügyelõ, Közegészségü. Járványü. Szolgálat. Szentendre (1969–1991), mellette üzem orvos, Szentendre (1969–1995), PEFÉM (1975–1993), higienikus fõorvos, Munka therápiás Int., Pomáz (1996–). D.: Honvédelmi Érdemérem, korm. kit. (1977), TIT. Orsz. eln. oklevele a tudományos ismeretek terjesztéséért (1983), ua. Megyei elnökség (1986), Haza Szolgálatáért érdemérem ezüst fok., korm. kit. (1987), Vöröskeresztes munkáért arany fok. (1990), Szentendre város Közegészségügyi díja (1998). K.: 1968-tól a mai napig a városban él és dolgozik. C.: 2000 Szentendre, Kovács László u. 27. F.: saját közlés
BALOGH István Vilmos
(Hegyhátszentpéter, 1954. szept. 1. –) festõmûvész, autodidakta. Sz.: B. István, Frigy Zita. Nõs: Mészáros Katalin. Gy.: Lily (1992). É.: Fontosabb csoportos kiállításai: Szentendre (1978, 1979), Cleveland, Grafikai biennálé (1979), Szentendre (1980), Ausztria (1981), Bp., (1982), Veszprém (1982), ausztriai vándorkiállítások (1984), Bp., Kaposvár, Szentendre (1986), számos kiáll. az Egyesült Államokban 1987-tõl. Egyéni kiáll.: ¡Gyertya¡, Bp., (1980), Fészek klub, Bp., (1984), Pécs (1985), Szentendre (1985), New York (1988), Caracas (Venezuela, 1990), Köln (1993), New York (1995), Bp., (1996), New York (1997), K: 1972-tól, alakulásától a mai napig tagja a Vajda Lajos Stúdiónak. Közös kiállításaikon szerepelt. 1979–1982 között Szentendrénélt. 1986 óta az Egyesült Államokban. Onnan próbál segíteni a VLS Stúdió és tagjai külföldi elismertetésében. C.: 31-37. 43 RD St. New York, 11103 USA F.: saját közlés
BALOGH László
(Szentendre, 1930. jan. 12. –) festõmûvész, grafikus. Barcsay Jenõ egyik legjobb tanítványa. Sz.: B. József tanító, ig., Tompa Márta tanítónõ. Nõs: Balázs Judit rajztanár. Gy.: Anna (1979). T: Állami Gimn., Szentendre (1949), Magyar Képzõmûvészeti Fõisk. (1951–1957). É.: Tagja a Szentendrei Régi Mûvésztelepnek (1958–), a Mûvészeti Alapnak (1958–), a Magyar Képzõ- és Iparmûvészek Szöv.-nek, alapító tagja a Grafikai Mûhelynek. Jelentõs hazai csoportos kiállításai: Szentendre (1956), Mûcsarnok, Bp., (1958), Ernst Muz., Bp., (1958–1965), Hódmezõvásárhely (1960, 1980), Székesfehérvár (1964), Debrecen (1969), Magyar Nemzeti Gal., Bp., (1970, 1976), Szentendre, (1972), Miskolc, Bp., (1977). Orsz. Grafikai Biennálé, Miskolc, Szeged (1983–1989), Bp., Szombathely (1985), Bp., Eger (1987), Bp., (1988), Bp., Szentendre (1989), Csoportos kiáll. külföldön: Párizs (1963), Bukarest (1972), Berlin (1978), Potsdam (1979), Meiningen (1980), Botevgrad (Bulgária, 1981), Knoxville (USA 1982), Ankara, Athén (1983), Madrid (1984), Basel (1985), Meiningen, Dachau (1985), Delmenhorst (NSZK, 1986), Helsinki (1988), Böblingen (1991), Párizs (1995), Bruge (Svájc, 1995), Wertheim (1995). Jelentõs egyéni kiáll.: Fiatal Mûvészek Klubja, Bp., (1964), Ferenczy Múz., Szentendre (1967), TV-Gal., Bp., (1971), Rákosliget (1972), Esztergom (1973), Szentendre (1975, 1982), Százhalombatta (1986), Gyûj teményes kiáll., Szentendre (1990). Mint grafikus a Pest Megyei Levéltár és a Pest Megyei Könyvtár több kiadványának gondozója, tervezõje. Újabban a megye településeinek „régi, új" címer terveit tervezi. Mûvei vannak a hazai múzeumokban és gyûjteményekben (Magy. Nemzeti Gal., Bp., Esztergom, Gyõr, Debrecen, Miskolc, Szolnok, Szombathely, Szentendre, Székesfehérvár, ill. ma gyar, amerikai, német, spanyol, osztrák, svájci magángyûjteményekben. Murális munkái: Homlokzati embléma, Barátság Mûv. Közp., Százhalombatta (1985-86), mozaik, Bp., Újlaki u. uszoda, XVII. ker. K: Nemcsak eredendõen és mélyen szentendrei, de az „újabbkori szentendrei festõnemzedék egyik legmarkánsabb alakja." Munkáival az 1960-as évektõl máig számtalan téren támogatta a város kulturális életét. Meghívókat, plakátokat készített a Városi Könyvtár, az induló Teátrum számára. A Ferences Gimn. Közösségi termében látható a „Golgota" (akril, vászon képe, 1980), a Városháza homlokzatán a város „régi, új" címere. D.: Dunakanyar Nyári Tárlat-díj (1980), PRO URBE SZENTENDRE (1982), Szentendrei Mozaikpályázat-díj (1985), Szentendrei Grafikai Mûhely nívódíj (1986), az Év grafikája (1986), Pest megyei Tárlat díja (1988), az Év grafikája (1989), a Magyar Közt. Arany Érdemkeresztje (1994), SZENTENDRE DÍSZ POLGÁRA (1995), Pest Megye Mûvészetéért (1997), Neufeld Anna Alapítvány díja (1998). C.: 2000 Szentendre, Bükkös part 81. T.: (26) 316-512 Ir.: Haulisch Lenke: B. L. = Mûvészet 1972/8., Barcsay Jenõ: B. L. grafikái = Élet és Irodalom, 1974. 06. 15., Bosnyák Sándor: Az örökérvényût kell kimondani. Beszélgetés B. L. festõmûvésszel = Szentendrei Mûsor,1978. jún., Szeberényi Lehel: Szentendre festõje = Új Tükör, 1983. o8. 14., Losonci Miklós: Egy festõ tisztázott látomásai = PMH, 1986. 83. sz. 5. p., Hann Ferenc: B. L. (1990), Frank János: Életmûve töretlen = Élet és Irodalom, 1990. 07. 20., Ihlet bizományban = Cash Flow, 1991/8., Ónody Éva: B. L. monológja = PMH, 1994. márc. 31., Sík Csaba: Vass Gyûjtemény, 1998, Hann Ferenc: A rend csendje: B. L. helye a szentendrei festészetben = Hitel, 1998/5. F.: Mûvészeti Lexikon, Magyar és nemzetközi ki kicsoda 1998, Pest Megye Kézikönyve 1., saját közlés
BÁNFALVI Antalné
Bányay Katalin
(Csepel, 1949. jan. 28. –) tanár. Sz.: B. István, Fenyõ Matild. Férjezett: dr. Bánfalvi Antal. Gy.: Koppány (1973), Zsófia (1974). T.: Juhász Gy. Tanárképzõ Fõisk., Szeged (1973), matematika-mûszaki ismeretek szak. Környezeti nevelés és tanárképzés (1995–1996). É.: Tanár, Bajcsy-Zsilinszky úti Ált. Isk., Szentendre (1973–1979), Barcsay Jenõ Ált. Isk., ui. (1979–). D.: Kiváló munkáért, Vezetõ pedagógus (1988). K.:Családjával 1973 óta a városban él. Alapító tagja a Vasgyúró Diáksport Egyesületnek (1987). Az általa vezetett természetjáró és kosárlabda csoport országos versenyen elsõ helyezést ért el (1988). Városismereti kiállításokat rendez, részt vesz faültetési, madár- és természetvédelmi akciókban. Szentendre és környéke öröm és bánat térképe címmel könyvetszerkesztettek. A Püspökmajor Ltp. Baráti Körével nyaranként programokat szervez hátrányos helyzetû gyerekek részére. A lakótelepi polgárõrség tagja, önkormányzati képviselõ (1998–), az Oktatási és Kulturális Bizottság eln. C.: 2000 Szentendre, Szmolnyica sétány 18/4. T.: (26) 313-377 F.: saját közlés BÁNK Zsuzsanna
(Bp., 1939. nov. 2. –) hegedûtanár, ny. ig. Gy.: ifj. Déri György gordonkamûvész T.: Bartók B. Zenemûv. Szakközépisk. (1954–1957), LFZF (1958–1963). É.: 1962-ben letelepszik Szent endrén. Hegedûtanár a helyi Vujicsics Tihamér Zeneiskolán (1963–), ugyanitt ig. h. (1974–1984), igazgató (1984–1994). Mint aktív zenész több helyi zenekar tagja. Szentendrei Kamarazenekar (1978–), a Vujicsics Tihamér Zeneiskola Alapítványának eln. 1992-tõl. C.: 2000 Szentendre, Harmat u. 7. T.: (26) 313-682. F.: Ki kicsoda a magyar zeneéletben?, saját közlés
BÁNYAI Márta
Fodrász, festõmûvész. T.: Budakalász, Szentendre, Bp., É.: A festészettel autodidaktaként foglalkozik. Kedvenc stílusa az impresszionizmus, a természetfestés. Fõként olajjal dolgozik. Tagja a Független Magyar Szalon Képzõmûv. Egye sületének. F.: katalógus
BÁRSONY András
(Bp., 1946. júl. 23. –) közgazdász, nyomdász. Sz.: B. Gyula. Nõs: dr. Koch Mária. Gy.: Júlia, szerkesztõ, Ágnes, András. T.: II. Rákóczi F. Gimn., Bp., (1964), nyomdai szakvizsga, MKKE. É.: Nyomdász, (Atheneum ny.), a Nyomdaipari Dolgozók Szakszerv. eln., az MSZOSZ fõpénz tárnoka (1990–1991), az MSZOSZ Ügyvivõ Test. tagja (1992–), az MSZP színeiben Bp., 8. sz. választókörzetében országgyûlési képviselõ (1994–1998, 1998–). K.: Szentendrén él. Ir.:Beszélgetés B. A.-sal, az Európa Parlament alelnökével = Szentendre Castrum, 1998. május 25. F.: Országgyûlési választások, 1994
BÁRTFAI Erzsébet
(Budakalász, 195l. dec. 20. –) meteorológus. Sz.: B. Ernõ, Petkó Anna. Hajadon. T.: Móricz Zs. Gimn., Szentendre (1970), ELTE, TTK matematika-fizika-meteorológia (1970–1975). É: Munkatárs, Orsz. Meteorológiai Szolgálat, Elõrejelzõ Int. (1975–). P.: Részt vett a Szász Gábor-Tõkei László által szerk. Meteorológia c. tankönyv írásában. D.: Az orvosmeteorológiai csop. vez. 10 hónapos orvosmeteorológiai ösztöndíj az NSZK-ban (1981–), Nívódíj a tankönyvírásért. C.: Orsz. Meteorológiai Szolgálat, 1024. Bp., Kitaibel Pál u. 1. T: (1)212-2070 F.:Magyar és nemzetközi ki kicsoda 1996, saját közlés
BARTHA Gábor
(Vác, 1950. jan. l. –) tanár. Sz.: B. Sándor, Zsolnai Irén. Nõs: Baltringer Erzsébet. Gy.: Emõke (1987), Gábor (1992). T.: Móricz Zsigmond Gimn., Szentendre, ELTE TTK mat.-fiz. szak (1974). É.: Tanár, Móricz Zsigmond Gimn., Szentendre (1974–), ui. ig. h. (1998–). A matematikatanárok versenyén az 1980-as években háromszor lett elsõ, kétszer második helyezett. A matematikai OKTV biz. tagja, az Arany Dániel mat. tanulóverseny (haladók), biz. eln. P.: Cikkei jelentek meg a szak folyóiratokban (Matematika Tanítás), a Kis Váci Füzetek c. sorozatban, több szakkönyv lektora (pl. Összefoglaló feladatgyûjt. matematikából – érettségi példatár -, Radnainé Szendrei Júlia: Szakközépiskolai versenyek matematikából mindenkinek, Újvári István: Egyedül készülök a felvételire). Könyvek: Kun Péterrel Válogatott fejezetek a matematikából (1986), Újvári Istvánnal: Van királyi út!, ugyancsak társszer zõkkel Matematikai feladatgyûjtemény I.–II. köt. (középiskolai példatár), Megoldások, útmutatások, Matem. feladatgyûjtemény I.–II. köt, Országos matematikai versenyek (feladatok, megoldások). K.: A helyi gimnáziumban 1974 óta tanít, 1985 óta a városban is él. F.: Pethõ Németh Erika – G. Sin Edit: Írók, költõk Szentendrén, saját közlés
BARTL József
(Soroksár, 1932. szept. 25. –) festõmûvész. Sz.: B. József, Rédlinger Erzsébet. Nõs: Dudás Irén. Gy: Dóra (1970). T.: Magyar Képzõmûv. Fõisk. (1952–1959). É.: Derkovits-ösztöndíjas (1964–1967), a Szentendrei Mûvésztelep tagja (1972–). Kiállításai: Mûcsarnok, Vigadó, Nemzeti Gal., Pécs, Szolnok, Debrecen, Új-delhi, München, Zürich, Aachen, Tübingen, Santender, Stuttgart, Szentendre (gyûjteményes?) Murális munkái: Gyõr egy 14 és egy 16 nm gobelin (1992), gobelin Bp, XX. ker. házasságkötõ terem (1987). Több mûve hazai és külf. múzeumok tulajdonában van. D.: Az egri akvarellbiennálé nagydíja (1964–1966), a szolnoki triennálé díja (1995), Munkácsy-díj (1995), a Magyar Köztársasági Érdemrend aranykeresztje. Ir.: Losonci Miklós: A ráckevei Duna-ág festõi (1975), Losonci Miklós: Vizuális közmondások = PMH, 1989. jan. 11. Hann Ferenc: Festõiség és geometria. B. J. képeirõl = Heti Magyarország, 1992. nov. 27, Kiss Joakim Margit: A népi motívumtól a modernig. = PMH, 1992. okt. 8. F.: Mûvészeti lexikon, Magyar nagylexikon, Magyar és nemzetközi ki kicsoda 1998, saját közlés
BASKA József
(Dernõ, Szlovákia, 1935. jan. 2. –) festõmûvész. Sz.: B. György, Gáspár Mária. Nõs: Rényi Katalin, festõmûvész. Gy.: Balázs (1978), Barbara (1984). T.: Magyar Iparmûv. Fõisk. díszítõfestõ szak (1960). É.: 1947-ben családjával Magyaro.-ra menekül, az Iparmûv. Fõisk. tanára (1960–), jelenleg a Rajz oszt. vez. Kiállításai: Ernst Múz.,Bp., (1970), Mûcsarnok (1979), Szentendre (198l, 1984), Mûcsarnok (1989), Vigadó Gal. (1992). K.: A szentendrei Régi Mûvésztelep tagja (1980–). Késõbb tagja lett a Mûhely Galériának is. Baráti szálak fûzték Barcsay Jenõhöz. Életmûvének jelentõs része a szentendrei iskolához kötõdik. D.: Magyar Köztárs. Érdemrend kiskeresztje. C.: Magyar Iparmûv. Fõisk., 1121, Bp., Zugligeti út 9-25. T.: (l)176–1722, 1054 Bp., Kálmán I. U. 19. (mûterem). T.: (1)3ll-5l69. Ir.: Losonci Miklós: B. J. (1980), Fábián László: Rácsvilágok (1990). F.: Magyar és nemzetközi ki kicsoda 1996, saját közlés
BEKE Kata
(Bp., 1936. dec. 22. –) író, újságíró, politikus. Sz.: B. Pál, Nagy Mária. T.: Ferences Gimn., Szentendre, (1955), ELTE BTK, magyar-tört. szak (1957–1964). É: Postai tisztv. (1955–1956), építõip. küldönc (1956–1962), laboráns, MTA KFKI, tanár: Keresked. és Vendéglátóip. Koll., (1972–1979), Kaffka M. Gimn. (1982–1990). Az MDF (1988–199l), majd a Nemzeti Demokrata Szöv. tagja (199l–), Országgyûl. képv. (1990–1994). A Mûvelõdési és Közoktatási Min. politikai államtitkára (1990. szept. –1991. jan.). P.: Az 1970-es évek közepétõl jelennek meg publicisztikai írásai, novellái, esszéi és tanulmányai. F. m.: Istennek furcsa ízlése van (1978), Kasszandra (1981), Leszámoltam Stanci nénivel ? (1982), . . . mert az ember kétnemû (1984), Jelentés a kontraszelekcióról (1988), Jézusmária, gyõztünk! (1993). K: Származása miatt nem tanulhatott állami gimnáziumban, így került Szentendrére. A városról máig szép emlékeket õriz. Ir.: Szentendre csak egy van. B. K. vallomása a városról és önmagáról. = Szentendre és Vidéke, 1992. febr. 1. F.: Magyar és nemzetközi ki kicsoda 1996, Magyar nagylexikon, Új magyar irodalmi lexikon, Országgyûlési almanach (1990–1994)
BÉKÉS András
(Debrecen, 1927. márc. 23. –) rendezõ. Sz.: B. István, Mayer Margit. Nõs: Zempléni Mária. Gy.: Andrea. T.: Színmûv. Fõisk. rendezõ szak (1945–1949). É.: Színházi rendezõ: Nemzeti Színház (1950–1951), kecskeméti Katona J. Színház (1951–1955), Ifjúsági Színház (1955–1958), József A. Színház (1958–1960), rendezõ, fõrendezõ, Operaház (1960–1990). 1958-tól a Színház- és Filmmûvészeti Fõiskolán 1992-tõl a Zenemûvészeti Fõisk.-án tanít. D.: Erkel F.-díj (1963), érdemes mûvész (1970), kiváló mûvész (1980), Kossuth-díj (1995), SZENTEND RE DÍSZPOLGÁRA (1997). K.: A Szentendrei TEÁTRUMalapító mûvészeti vezetõje, késõbb többször rendezõje. Saját vallomása szerint az Operaház örökös tagsága mellett a Szentendrén kapott kitüntetését tartja a legtöbbre. F.: Magyar nagylexikon, Magyar és nemzetközi ki kicsoda 1998, saját közlés
BENCSIK János Zsigmond
(Bp. 1945. jan. 2. –) festõmûvész. Sz.: B. Zsigmond, Oberth Rozália. Nõs: Bánffy Fruzsina. T.: Mûvészeti középisk., grafika, szobrászat, Marosvásárhely (1959–1963), grafikai szak Bukarest (1965–1971). É.: A Román Képzõmûv. Szöv. ösztöndíjasa (1974), az olasz Külügy minisztérium ösztöndíjasa (1978). A Román Képzõmûv. Szöv. tagja (1975–). Számos romániai megyei és fõvárosi tárlaton állított ki. Külföldön: Belgrád (1974), Manila, Moszkva, Szófia (1975), Prága, München, Berlin (1976), Dortmund, Düsseldorf, Helsinki (1977), Varsó, Rotterdam, Belgrád, Bécs (1978), Bp., Augsburg, Besztercebánya (1979), Milánó (1980), Hofheim (1990), Szentendre (1992), Böblingen, Arpajon, Szentendre (1993), Békéscsaba, Bp., (1994), Burgwedel, Vigadó Gal, Angol Követség Bp., (1995, 1996, 1997, 1998), Hatvan, Szeged (1999), Egyéni kiáll.: Marosvásárhely (1965), Sepsiszentgyörgy (1969), Bukarest (1971, 73, 75, 79), Kolozsvár (1974), Szatmárnémeti, Nagybánya (1976), Bécs, Neubiberg (1979), Torino (1981), Constanta (1984), Kufstein (1985), Bp., (1989, 1990, 91), Vechta-Olfry, Genf, Centre William Rappard (1991), Szombathely, Sárvár (1992), Gyõr (1993), Hansbergen (1994), Cece (1996), Bp., (1997), Szombathely (1998). P.: Európai barangolások (album) B. J. Zs. rajzaival, (Bukarest, 1981). K.: 1989 óta idõszakosan Szentendrén dolgozik. Képei az itteni galériákban láthatók (Mûhely Gal., Erdész Gal.). A Szentendrei Mûhely Gal. és Egy. tagja. C.: 1084. Bp., Bérkocsis u. 19. fsz. (mûterem) T.: 210-31-32 F.: saját közlés
BENEDECZKY István, dr.
(Tolna, 1931. nov. 4. –) biológus. Sz.: B. József, Kalmár Júlia. Nõs: Pásztor Róza, tanár, Móricz Zs. Gimn. Szentendre (1965–1975). Az õ tanítványa volt Somogyi Péter, a késõbbi oxfordi professzor. Gy.: Júlia (1950), Lilla (1968). T.: ELTE TTK biológia szak, egyetemi dr. (1959), kandidátus (1969), akadémiai dr. (1982). É.: Gyakornok, Lovászpatona (1955–1957), egyetemi tanársegéd Orvostud. Egy. Élettani-Biológiai Int., Pécs (1957-59), tudományos munkatárs uo. (1959–1968), SOTE Kórbonctani Int. Bp., (1968–1975), közben ösztöndíjas az oxfordi Gyógyszertani Int.-ben (1970–1971), tud. fõmunkatárs az MTA tihanyi Biológiai Kutató Int.-ben (1975–1982), tanszékvez. egy. tanár JATE Állattani Tanszék, Szeged (1982–1992), Nyugdíjasként az Oxfordi Egyetem vendégprofesszora, a bp.-i Állatorvostud. Egy. tudományos tanácsadója (1993–). Kutatási ter.: belsõ elválasztású mirigyek, gerinces és gerinctelen állatok idegrendszere, daganatos gyógykezelés. P: Mintegy 130 tudományos közleménye jelent meg, javarészt nemzetközi tudományos folyóiratokban. Idézettsége meghaladja a 300-at. Szerzõje és társ szerzõje több egyetemi jegyzetnek: Orvosi biológia (1958), Általános szövettan (1990), A vér- és nyirokkeringés szervrendszere (1992), Apáthy István, a tudós és hazafi (1995). A Magyar Biológiai Társ., az Endokrinológiai és Anyagcsere Társ., az Idegtud. Társ. tagja. D.: MTA-díj (1975), Békéssy-díj (1976), Pedagógus Szolgálati Emlékérem (1975), Magyar Felsõ oktatási emlékplakett (1993). K.: Családjával 1965-tõl Szentendrénél. C.: 2000 Szentendre, Othelló köz 7. F.: Pest megye kézikönyve 1., saját közlés
BENKOVITS György
(Szentendre 1950. jan. 4. –) dekoratõr, képviselõ. E lexikon szerk. bizottságának tagja. Sz.: B. György, Marai Katalin. Nõs: Gyömörei Gyöngyi. Gy.: Balázs (1975), Bálint (1979). T.: Ferences Gimn., Szentendre (1968), Dekoratõrképzõ. É.: Kirakatrendezõ Bp.-en és Szentendrén, gépész a DMRV-nél, Szentendre város KISZ-titkára, a HNF titk. (1981–1989), majd magánvállalkozó. Önkor mányzati képviselõ Szentendrén (1994–1998, 1998–), a Pest Megyei Önkormányzatnál, Bp., (1994–1998, 1998–). P.: Az Ulcisia Castra (1992), és a Szentendre Castrum (1998–), c. lap szerk. biz. tagja, kiadója. Ezekben és más helyi lapokban cikkei jelentek meg. K.: A Dalmáciából, Benkovácról érkezõ B. család 1703-ban telepedett le a városban. C.: 2000 Szentendre, Stéger köz 7. sz. T.: (26) 311-519 Ir.: A népfronttitkár válaszol = Szentendre és Vidéke, 1987. júl., H. G. A szürke eminenciás = Új Szentendrei Hírlap, 1999. jan. 6. F.: saját közlés
BERECZKY Loránd
(Békés, 1940. aug. 12. –) Sz.: B. Mihály, Iványi Irén. Nõs: Bódi Éva. Gy.: Loránd. (1979). T: ELTE BTK (1960–1965). É.: Munkatárs, Kulturális Kapcsolatok Int., a Mûvelõdési Min., az MSZMP KB (1965–1982), fõig., Magy. Nemzeti Gal. (1982–), tanár, Iparmûv. Fõisk. t (1974–). D.: Munkácsy-díj (1976). K.: Gyakran nyit meg szentendrei kiállításokat. Publikációi közül fõ mûvei: Kocsis Imre(1979), Muralia Hungarica (1979). C.: 1014 Bp., Dísz tér 17. T.: (1) 155-9975 F.: Magyar nagylexikon, Magyar és nemzetközi ki kicsoda 1998
BEREGNYEI József, dr.
(Ibrány, 1949. febr. 20. –) határõr ezredes. Nõs: Ördög Ibolya, tanár. Gy.: Bernát (1978), Bertold (1979). T.: KLKF, Szentendre (1967–1971), Zrinyi Miklós Katonai Akad. (1974–1977), doktorátus (1989). É.: Tanár, KLKF, Szentendre (1977–), ugyanitt határõr szakcsop. vez. (1984–1989), A határõrség elsõ középfokú iskolájának megindítója, Körmend (1990–1992), határõr tanszék vez., KLKF, Szentendre (1992–1994), Határõrség Orsz. Parancsnoksága Kiképzési Humánszolgálati Közmûv. Sport fõoszt. vez. (1994–), a Balassi Bálint Határrendész Szakközépisk. ig. (1998–). 1997-ben megkapta a „Határõrség fõtanácsosa" címet. Az MTA Élettelen-természettud. Kura tóriuma (1997–), az Orsz. Akkreditációs Biz. Földrajzi szakbiz., az Orsz. Doktori és Habilitációs Tanács, a Lipcsei Földrajzi Int. Tud. Tanácsa, a Bajor Földrajzi Társ. tiszteletbeli tagja. P.: Határõr értelmezési szótár (1989), A szociálgeográfia értelmezése (1997). D: Tíz alkalommal részesült különféle kitüntetésben, melyek közül a legmagasabb a Magyar Köztársaság Tiszti Érdemkeresztje (1996), Ipolyi Arnold-díj (1997). K.: 1977 óta családjával Szentendrén él. C.: 2000 Szentendre, Egres u. 30/B. T.: (26) 316-763. F.: saját közlés
BEREGNYEI Józsefné dr., Ördög Ibolya
(Ibrány, 1956. jún. 21. –) tanár, ig. Sz.: Ö. Miklós, Tóth Julianna. Gy.: Bernát (1978), Bertold (1979). T: Bessenyei György Tanárképzõ Fõisk., tanító szak, Nyíregyháza (1977), Juhász Gyula Tanárképzõ Fõisk. orosz szak, Szeged (1984), KLTE Debrecen (1999). É.: Tanár, Ált. Isk., Vecsés, Pomáz, Szentendre. Alapítója, megalakulásától ig. a szentendreiTemplomdombi Iskolának (1989–). Az Erdei Iskola Alapítvány Kuratóriumának eln. (1990–), az Országos Közoktatási Szakértõi Névjegyzék tagja (1996–). Szakterülete: tanügy igazgatás, pedagógiai értékelés, pedagógiai prog ram, helyi tantervek, környezeti nevelés. Jelenleg a kistérségi (Szentendre, Pilisszentlászló, Csobán ka), pedagógiai tevékenység fejlesztésének, összehangolásának koordinátora. K.: 1977-tõl családjával Szentendrén él. C.: 2000 Szentendre, Egres u. 3o/B T.: (26) 3l6-763 F.: saját közlés
BERÉNYI István dr.
(Jászladány 1934. aug. 24. –) geográfus. Sz.: B. István, Kun Róza. Nõs: Genáhl Júlia, tanár a Móricz. Zs. Gimn.-ban. Gy.: Attila (1965), Ágnes (1971). T.: KLTE, Debrecen (1953–1957). É.: Tanár, Petõfi Gimn. és Kollégium, Kiskõrös (1957–1968), aspiráns (1965–1968), Bonn-Bad Godesbergen Humboldt-ösztöndíj (1971–1972). A földrajztud. kandidátusa (1971), dr. (1989), Tud. munkatárs, fõmunkt., tanácsadó, a gazd.- és társd. földrajzi oszt. vez., MTA Földrajztud. Kut. Int. (1968–), az Int. ig. (1991–1996), tud. tanács adó (1997–), a KLTE címzetes egyet. tanára, tanár (Pázmány Péter Katolikus Egy. 1998–). Az MTA Földrajzi Tud. Biz. eln., a Földrajzi Értesítõ, az Alföldi Tanulmányok, az Erdkunde szer. biz. tagja. A Magy. Földrajzi Társ. társeln., az MTA Doktori Tanács tagja (1995–). Az MTA Élettelen-természettudomány Kuratórium (1997–), az Orsz. Akkreditációs Biz. Földrajzi szakbiz., az Orsz. Doktori és Habilitációs Tanács, a Lipcsei Földrajzi Int. Tud. Tanácsa, a Bajor Földrajzi Társ. tiszteletbeli tagja. Kut. területe az agrárföldrajz, a tema tikus térképezés, településföldrajz, szociálgeográfia. F. m.: Az elmaradott életkörülményû területek lehatárolása és helyzete (társszerzõ, 1974), Faluvizsgálatok Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (1976), Tokaj fejlesztési tervtanulmány (szerk. 1978), Tokaj településfej lesztésének földrajzi alapjai (1980), Bibliográfia és útmutató a német szociálgeográfia elméleti és módszertani kérdéseihez 1960–1984. (1985), A települések fejlõdésének irányítását megalapozó kutatások az OKKFT/B4 jelû program. Szintézis I-II. (1985), Az alkalmazott szociálgeográfia elméleti és módszertani kérdései (1989), Magyarország Nemzeti Atlasza (társszerzõ), A szociálgeográfia értelmezése (1996). D.: Széchenyi-díj (1988, 1990), a Magyar Közt. Érdemkeresztje tiszti keresztje (1996), Ipolyi Arnold-díj (1997). K.: 1968 óta családjával a városban él. C.: 2000 Szentendre, Álmos u. 10. T.: (26) 316-004 Ir.: „A tanárnõ férje" = Új Szentendrei Hírlap, 1997. szept. 27. F.: Magyar és nemzetközi ki kicsoda 1996, saját közlés
BEREZNAI Péter
(Mezõberény, 1955. febr. 7. –) grafikus, autodidakta mûvész. Sz.: Nyomdász szülõk gyermeke. Nõs: Szenes Beáta. Gy.: Tamás (1983), Lilla (1988). T.: Békéscsabai Képzõmûvész Kör (1967–1970), Szõnyi István szabadiskola, Zebegény (1971,1972). É.: Nyomdásztanuló, Dürer Nyomda, Békéscsaba (1969–1973), Skanzen, Szentendre (1975–1976), alkalmazott grafikai tanár, Szõnyi István Szabadiskola, Zebegény (1988–1994). K.: Családjával 1975-ben telepszik le Szentendrén. Több mûvészeti társ. tagja: Vajda Lajos Stúdió (1975–), Szentendrei Grafikai Mûhely (1980–), Fiatal Képzõmûvészek Stúdiója (1981–1990), Art'Éria Galéria, Szentendre (1986–1998), Magyar Képzõ- és Iparmûv. Szöv. (1986–), MAMÜ, Szentendre (1992–). Fontosabb csop. kiáll.: VLS közös kiáll. (1975–), Leninváros (1977), Bp., (1978), Athén, Ankara, Istanbul (1983), Pécs (1984), Madrid (1985), Frankfurt am Main, Zürich, Hollandia, Zalaegerszeg, (1987), Dombóvár (1988), Berlin (1990), Nagoya (Japán, 1993). Fontosabb önálló kiáll.: VLS Szentendre (1980, 1987, 1992), Nagymaros (1984), Békéscsaba (1986, 1988, 1995), Utrecht (Hollandia, 1988). Mûvei megtalálhatók a Ferenczy Múzeumban (Szentendre), Dunaúj városban. C.: 2000 Szentendre, Széchenyi tér 6.T.: (26) 310-871 Ir: Deim Pál: Három fiatal békéscsabai képzõmûvész = Új Auróra, 1988/1., Novotny Tihamér: A balett-táncos és Szent Sebestyén mosolya. Bereznai Péter mûvészetérõl = Mûvészet 1988/3, Novotny Tihamér: B. P. (1995) F.: saját közlés
BERNÁTH Tibor, dr.
(Bp., 1934. jún. 21. –) üzemmérnök. Sz.: B. Antal, Suchy Irén. Elvált: Kéner Ildikó. Gy.: Tibor (1955), Csaba (1968–1994), Ildikó (1970). T.: Autóközl. Mûszaki Fõisk. (1968), Marx K. Közgazd. Egy (1976), Politikai Fõisk. (1980), egy. doktor (1984). É.: Autószerelõ, mûszaki ea. (1949–1960), oszt. v., igazgató, ÉM Betonelem gyártó (1960–1964), oszt. v. telepv. Szentendrei Betonárugyár (1964–1971), ig. szent endrei Kéziszerszámgyár (PEFÉM, 1971–1980). A Pest Megyei Ipari Szövetkezetek Szövetsége (Iparszövetség), Pest Megyei KISZÖV eln. (1980–1994), ügyv. ig. Beti-Plast Kft. (1994–), Jelenleg a Pest megyei Kereskedelmi és Iparkamara Etikai Biz. eln. P: Kis és közepes vállalatok szerepe Pest megyében (1980), A kisszövetkezetek alakítási lehetõségei (1982), A kis- és mikrovállalkozások a politika kirakatában, A rendszerváltás és a kisvállalkozások élettere (1990), A kisszövetkezetek és a kft-k mûködésének lehetõségei (1994). D.: Munka Érdemrend bronz fok. (1969), ezüst fok. (1977), arany fok. (1985), SZENTENDRE VÁROSÉRT plakett (1976), PRO URBE SZENT END RE (1979), A város fejlesztéséért plakett (1984). K.: 1964 óta él Szentendrén. Részt vett a város társ. munkáiba (járda-, játszótér, úttörõtábor stb. építése). Közremûködésével alakultak ki a városrészekben a népfrontbizottságok (Izbég, Felszab. ltp., Pannónia, Belváros, Északi városrész). 1977-ig társ. munkában a városi Hazafias Népfront titkára. 1976–1986 között a Pest Megyei HNF alelnökeként segítette a város kult. és idegenforgalmi életét. C.: 2000 Szentendre, Gõzhajó u. 5. sz. T.: (26) 313-644 F.: saját közlés
BERTALAN Éva dr., Heimlerné
(Gyula, 1954. márc. 22. –) orvos. Sz.: dr. Bertalan Ferenc jogász, Dobos Éva. Férjezett: Heimler László. Gy.: László (1978). T.: SOTE, Bp., (1979). É.: Flór F. Megyei Kórház, Kistarcsa (1979–1983), laborvez. fõorvos, Rendelõ Intézet, Szentendre (1984–). K.: Szüleivel 1967-ben költözött Szentendrére. 1984-tõl szolgálja a város lakóit az egészségügy területén. F.: saját közlés
BERTALAN Ferenc, dr.
(Biharugra, 1929. febr. 17. –) jogász, VB-titkár, jegyzõ. Sz.: B. Ferenc, Hódos Mária. Nõs: Dobos Éva. Gy.: Éva, orvos (1954). T.: Elemi népisk., Biharugra (1935–1941), Nagy Sándor József Polg. Isk., magántanuló, Nagyvárad (1941–1944), Rózsa F. Gimn., Békéscsaba (1954–1958), JATE JTK, Szeged (1958–1963). É.: Díjnok, írnok, Községi Elöljáróság, Biharugra (1944–1950), ig. elõadó, oszt. v., VB-titkár, Járási Tanács, Sarkad (1950–1966), fõea. Pest Megyei Tanács, Bp., (1966–1967), VB-titkár, Városi TanácsSzentendre(1967–1989). Kitüntetésekor, nyugalomba vonulásakor munkáját így értékelték: „Irányítása és vezetése alatt a Városi Tanács apparátusa évtizedeken keresztül Pest megyében elismerten a legjobbak közé tartozott". P.: 1971-ben egyik szervezõje a városi tanácsok szervezési és mûködési szabályzatát kidolgozó testületnek. Jegyzetüket az ELTE Jogi karán szöveggyûjteményként használták. Éveken át tanított a Pest Megyei Tanács péceli okt. központjában. Publikációi jelentek meg általános államigazgatási tárgykörben az Állam és Igazgatás c. folyóiratban. Szerzõtársa volt a 80-as években megjelent „Házi jogtanácsadó" c. füzeteknek. D.: Munka Érdemrend ezüst fok. (1978), Munka Érdemrend arany fok. (1987), PRO URBE SZENTENDRE (1989). K.: 1967 óta családjával a városban él. C.: 2000 Szentendre, Berkenye u. 19. T.: (26) 311-945 F.: saját közlés
BESZE Imre
(Derekegyháza, 1945. nov. 28. –) újságíró. Sz.: B. János, Móricz Erzsébet. T.: Gépipari Techn., Vác (1960–1964), MÚOSZ Újságíró Isk., (1964–1971). É.: Gépésztechn., diszpécser, Ganz MÁVAG (1971), újságíró, Bp-i Közlekedési Hírlap (1971–1979), terjesztési elõadó, Hírlapkiadó Váll. (1979–), riporter, Szabad Föld (1967–1989). Több egyesület tagja: TIT (1980–), MÚOSZ agrárpol. szako. (1980–), Krúdy Gy. Irod. Kör. (1986–), MÚOSZ alkotó mûhely (1987–). P.: Gátszakadás (riportkötet, 1980), Isten kezében (versek) (1990), Együtt (1990), ELIT, Hit és Erkölcs (1991), Isten Országa (1991), Magyar Virtus szerk. Álnevei és betûjegye: Imre András, M. A. (Szabad Föld 1974 –), Móricz András. D: Munka Érdemrend bronz fok. (1982), nívódíj (1988, 1991), TIT díj (1987) K: Az 1990-es évek elejéig Szentendrén élt. (Kálvária u. 65.). Esetenként a szentendrei emberekrõl is írt. Ritkán a helyi lapokban is publikált. F.: Ki kicsoda a hírközlésben?
BESZINGER Erzsébet
(Nagykáta, 1944. júl. 26. –) könyvtárvez. Sz.: B. László, Emel Jolán. Gy: Louifouilou Apollinár László (1980). T.: Gimn., Nagykáta (1962), ELTE BTK, Bp., (1984). É.: Könyvtáros, Nagykáta, Pest Megyei Könyvtár, Szentendre (1979–1991), Zrínyi M. Nemzetvédelmi Egy. Hadtud. Kara Könyv tárának vezetõje (1991–). D.: Szocialista kultúráért (1979). K.: 1979 óta él Szentendrén. C.: 2000 Szentendre, Deák F. u. 9. T.: (26) 312-624 (lakás), 2000 Szentendre, Dózsa Gy. u. 12. T.: (26) 312-888 (munkahely) F.: saját közlés
BETHLEN Béla
(Nagymaros, 1955. dec. 12. –) könyvkötõ, papírrestaurátor, mûvészeti menedzser. Sz.: B. Dániel, Bethlen Ilona. Nõs: Gencsy Klára. Gy.: Júlia (1986), Kata (1988), Klára (1990), Bálint (1992), Ádám (1999). K: 1979 óta családjával Szentendrén él. 1986-ban nyitotta meg a Fõ téren a Metszet Galériát. C: 2000 Szentendre, Bartók B. u. 16. T.: (26) 314-211 F.: saját közlés
BICZÁK Péter
(Nyíregyháza, 1951. szept. 18. –) népmûvelõ, könyvtáros. E lexikon szerk. biz. tagja. Sz.: B. Lász ló, Várady Márta. Nõs: Horváth Judit pszichológus. Gy.: Gergely (1974), Orsolya (1975), Márton (1977). T.: Krúdy Gy. Gimn., Nyíregyháza (1966–1970), könyvt.-népmûvelõ szak, Tanító képzõ Int., Debrecen (1971–1974), könyvtár szak, Tanárképzõ Fõisk., Eger (1979), könyvtár kieg. ELTE (1982–1984). É.: Közmûv. elõadó, Járási Hiv. Mûv. Oszt., Dabas (1974–1978), közmûv. ea., Városi Tanács Mûv. Oszt., Cegléd, (1978–1986), mód szertanos, Pest Megyei Könyvtár, Szentendre (1986–1989), könyvtárig. ugyanitt (1989–). A Magyar Könyvtárosok Egy. Pest Megyei Szerv. titk. (1986–1990), a MKE Közkönyvtári Egy. eln. (199l–1998), a Magy. Könyvt. Egy. aleln. (1998–). D.: Szocialista Kultúráért (1985), M. Könyvt. Egyes. emlékpla kett je (1999). C.: 2000 Szentendre, Pátriárka u. 7. sz. (könyvtár). T.: (26) 310-222 Ir.: Ki kicsoda Szentendrén? = Új Szentendrei Hírlap 1993. máj. 29. F.: Pest megyei könyvtárosok, saját közlés
BIHARI József
(Tápiógyörgye, 1933. dec. 26. –) tanár, ny. igazgató. Sz.: B. József, Varga Erzsébet. Nõs: Benedek Zsófia tanár. Gy.: Enikõ (1962), tanár. T.: magyar ny. és irod. szak JATE BTK, Szeged (1956). É.: Járási tanulmányi felügyelõ, Nagykáta, ig. Ált. Isk., Tápiógyörgye, ig. Pest Megyei Mûv. Közp. és Könyvtár, Szentendre (1975–1980), ig., Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre (1980–1991). A Magy. Irodalomtört. Társ. Pest megyei tagozatának társelnöke, a Független Magyar Szalon Képzõmûv. Egy. eln. (1999–). P.: Több irodalmi és mûvészeti könyv szerkesztõje: Kós Károly emlékezete (1984), Földbõl lettél – Somogyi József (1996), Tisztelet a mesternek (Barcsay J. emlékkönyv, 1987), Sík Sándor emlékezete (1989), A lélek nem aludt ki (Zilahy Lajos emlékkönyv, 1991), Ilosvai Varga István emlékkönyv (1994), Szerk: Györgyei kalen dárium, (1993–1997), Szõlõsi kalendárium, (1994, 1995), Sági Kalendárium (1996). D.: Az Oktatásügy Kiváló Dolg. (1971), Szoc. Kultúráért (1973), Kiváló Népmûvelõ (1978), TIT Aranykoszorú (1981), Tápiógyörgye község díszpolgára (1993), Signum Laudis Kunhegyes (1995). K.: 1975-tõl a városban él. C.: 2000 Szentendre, Ady E. u. 6. T.: (26) 311-568. F.: Pest Megye Kézikönyve I., saját közlés
BÍRÓ Friderika
(Bp., 1943. jan. 31. –) néprajzkutató. Férjezett: Für Lajos történész. T.: ELTE BTK. É.: Munkatárs, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre (1968–). tud. titkár, a múzeum Téka c. sorozatának szerk. Publákciói a szakfolyóiratokban jelennek meg. Könyvei: Az Õrség köz- és lakáskultúrája a 18. sz. végétõl napjainkig (1972), (1975); Göcsej (1988). D.: Nívó díj (1993). C.: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2000 Szentendre, Sztaravodai út. T.: (26) 310-686 Ir.: D. Veszelszky Sára: Látogatóban egy nívó díjas néprajzkutatónál, aki a múlt egy darabját megmentette = PMH 1993. okt. 5., Ortutay Mária: A néprajzi kultúra igézetében = Új Magyarország, 1994. máj. 1. F.: Pethõ Németh Erika, G. Sin Edit: Írók, költõk Szentendrén
BLANCKENSTEIN György dr.
(Bp., 1951. ápr. 14. –) plébános. Sz.: B. György, Hellenbach Klotild T.: Ferences Gimn., Szentendre (1965–1969), Teológiai Fõisk., Esztergom (1974). É.: Káplán, Szomor (1974–1975), Budaörs (1975–1985), Budajenõ (1985–1990), a Közp. Teol. Szeminárium spirituális ig. (1990–1992), plébános, Szentendre(1992–). K.: Több intézmény rendbehozatalát segítette a városban: r. k. Kálvária, Szent András Isk. bõvítése, r. k. Óvoda, a Plébánia rendbehozatala, Karitász helyiség építése. P.: Írásai jelentek meg a Teológia (XXV/4.), a Vigília (1988) és a Szentendre és Vidéke c. lapokban. C.: 2000 Szentendre, Bajcsy-Zsilinszky u. 2. T.: (26) 312-545. Ir.: Kertész Péter: A szeretet elfogadtatásán fáradozik = Ulcisia Castra, 1992. okt. 4. sz., Tarr Erika: Egy közösség akkor élõ, ha nyitott = Szentendre és Vidéke, 1992. okt. 15. F: dr. Katona Gyuláné Szentendrey Katalin: A szent endrei katolikus egyház és plébánia története 1002–1992. (1996), saját közlés
BODONYI Emõke
(Bp., 1964. febr. 29. –) mûvészettörténész-muzeológus. Sz.: Blunár Tibor, Kiss Katalin. T.: Árpád Gimn., (1982), KLTE, Debrecen (1984), magy.-tört. szak, ELTE BTK (1989), tört.-mûv. tört. szak., doktorandus ui. (1989–). É.: Mûvészettörténész, Ferenczy Múzeum, Szentendre (1989–). Kut. területe: szentendrei festészet, kortárs magy. üvegmûvészet, zene és kortárs képzõmûvészet., kiemelt gyûjtemények kezelése. Kiállításokat rendez, elõadásokat tart, katalógusokat, cikkeket ír. A Goszthonyi Mária Nemzetközi Üveg és Alkotótelep kuratóriumának (1996-98), a Magy. Üvegmûvészeti Társ. (MÜT), a MAOE tagja. P.: Kmetty János múz. (elõkészületben), tanulmányok: A szentendrei „római iskolások". Neo klasszi cizmus Szentendrén (1996), A szent endrei Keresztelõ Szent János plébániatemplom huszadik századi freskói (1997), A szentendrei mûvésztelep legelsõ évei (1926–1929), (1998), Jeges Ernõ cikkek a Szentendre és Vidéke c. lapban, katalógusok: Stúdióüveg (1993), Kótai Tamás, Lukács Tibor, Szél Károly, Szánthó Imre, Páljános Ervin, Magyar Gábor, Szuromi Imre, KONSZONANCIA (1997). D.: Kállai Ernõ ösztöndíj (1993–1995), Nemzeti Kult. Alap munkaösztöndíja (1996–1997). F.: saját közlés
BODONYI Valéria, dr.
(Szentendre, 1935. márc. 16. –) jogász. Sz.: B. István, Elsik Mária. Gy.: Weszelits Viola (1959), Weszelits András (1963). T.: Ferences Gimn., Szentendre (1953), ELTE JTK (1967). É.: Pénzügyi ea., csop. vez. Városi Tanács, Szentendre (1953–1979), elnökh. (1972–1976), fõig. h. Szabadtéri Néprajzi Múz., Szentendre (1976–1990). A Közép-Dunavölgyi Int. Biz. elnökeként segítette a város és környéke idegenforgalmi tevékenységét, beruházásait. D.: Kiváló Pénzügyi Dolgozó (1969), a tanácsi munkáért kitüntetõ jelvény arany fok. (1970), Szoc. Kultúráért (1985). C.: 2000 Szentendre, Kálvária u. 65. T.: (26) 313-019 F.: saját közlés
BODROGI Gyula
(Bp., 1934. ápr. 15. –) színész, rendezõ, színházig. Sz.: B. Károly, Kohn Klára. Nõs: Voith Ági. Gy.: Ádám. T.: Színház- és Filmmûv. Fõisk. (1954–1958). É.: A SZOT együttes szólótáncosa (1951–1954), a József A. Színház tagja (1958–1982), a Vidám Színpad mûv. ig., ill. rend. (1982–), a Színház- és Filmmûv. Fõisk. tanára (1975–), a Köztársasági Párt elnökségi tagja (1992–), országgyûlési képviselõjelölt (1994). D.: Jászai Mari-díj (1962, 1967), Érdemes Mûvész (1973), Kiváló Mûvész (1983). K.: Szentendrén a Boldogtanyán nyaralója van. A vadász néha fõz is (1993) c. könyvében megemlékezik a városról. C.: Vidám Színpad, 1065. Bp., Révay u. 18. T.: (1)132-8916. F.: Magyar és nemzetközi ki kicsoda 1998, Magyar nagylexikon
BODROGI László
(Pásztó, 1945. febr. 27. –) mérnök ezredes. Sz.: B. László, Kecskés Ilona, Nõs: Singer Éva. Gy.: Krisztina (1968), Beáta (1971), László (1977). T.: Egyesített Tiszti Isk., Szentendre (1963–1967), Kat. Mûszaki Ak., Moszkva (1972–1976). É.: Egy. docens, Zrínyi Miklós Kat. Ak., mûszaki tszv. (1991–1996), egy. tanár (1996–), A Magyar Hadtud. Társ. elnökségi tagja, a mûszaki szakoszt. eln. Kut. területe: az ország katonai védelme szempontjából fontos mûszaki zárás. A hadtud. kandidátusa (1990), habilitált (1996). C.: Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egy., 1581 Bp., Hungária krt. 9–11. T.: (1) 260-0740/1166 F.: Magyar és nemzetközi ki kicsoda 1998
BOKOR György
(Bp. 196o. márc. 9. –) zenetanár, ig. Sz.: B. József, Lengyel Anna. Nõs: Forró Ágnes énektanár, karvezetõ. Gy.: Anna (1999) T.: Ferences Gimn., Szentendre, Czuczor Gergely Bencés Gimn., Gyõr (1978), párhuzamosan fagottozni tanul a Gyõri Zenemûv. Szakközépiskolában, Liszt Ferenc Zenemûv. Fõisk. Gyõri Tagozata (1982), Zeneakadémia (1992–1994). É.: Zenetanár, Bartók Béla Zeneisk., Vác (1982–1988), Zenemûv. Szakközépisk., ui. (1988–1995), ahol fagottot és kamarazenét tanít. Az iskola megb. ig. (1991–1992). Egykori iskolatársai, kollégái hívják Szentendrére, ahol 1994-ben megválasztják a Vujicsics Tihamér Zeneisk. igazgatójának. A Magyar Fagottos Társaság elnökh. (1997–). a Magy. Zeneiskolák és Mûvészeti Iskolák Szövetsége Felügyelõ Biz. tagja (1998–). K.: Gyermekkorát Pomázon töltötte, ahonnan tizenhárom évesen átjárt tanulni a szentendrei zeneiskolába. Tanára Papp Tibor volt. 1994-tõl családjával a városban is él. Kollégáival és a zeneiskola diákjaival gyakran lép fel Szentendre kulturális rendezvényein. C.: Vujicsics Tihamér Zeneisk., 2000 Szentendre, Duna korzó 16. sz. T.: (26) 318-441, (26) 310-024 F.: saját közlés
BOKOR István
(Mezõfalva, 1927. jan. 12. –) r. k. pap. Szentelése: Esztergom, 1955. jún. 12. Káplán Esztergom-Belváros (1955–1956), Esztergom viziváros (1956–1958), Szob (1958–1959), Szomor (1959–1961), Budaörs (1961–1967), Bp., Béke tér (1967), Szentendre (1967–1968), lelkész Szentendre-Izbég (1968–1970). Utolsó adat: plébános Bp. Külsõsoroksári úti plébánia. F.: dr. Katona Gyuláné Szentendrey Katalin: i. m.
BOKOR László
(Bp. 1930. dec. 7. –) filmrendezõ, újságíró. Sz.: B. Izsó, Zádor Jolán. Nõs: Fuchs Éva. Gy: Gabriella (1964). T.: Színház- és Filmmûv. Fõisk., ELTE. É.: Volt fotóriporter, laptudósító, kut.-történész, dramaturg, filmrendezõ, diplomata, sajtófõnök, szerk. A Mozi- és Videofilmgyár ig. fõszerk. (1987–1990), országgy. képv., a kult. biz. tagja, az IPU magy. csop. vez. tagja (1985–1990), a tört. tud. kandidátusa (1971). D.: Balázs Béla-díj (1968), SZOT-díj (1980), Rózsa Ferenc-díj (1986). K: 1974 óta van nyaralója Szentendréna Méhész u. 36/b sz. alatt. A várost elsõsorban mediterrán hangulata miatt szerette meg. Közel húsz Szent endrét bemutató dokumentumfilm készítésében mûködött közre. F. m.: film Kovács Margitról, Vujicsics Tihamérról, a szentendrei Mûvész teleprõl, a Templom-téri vígasságokról, a duna kanyari hétvégekrõl. Filmezett a Pap-szigeten, a hajóállomáson, a Postás-strandon, a Pismány hegyoldalain. F.: Magyar és nemzetközi ki kicsoda 1996, Pethõ Németh Erika, G. Sin Edit: Írók, költõk Szentendrén
BOKOR Zsuzsa
(Bp. 1956. febr. 14. –) keramikus. T.: Magyar Iparmûvészeti Fõisk. (1977–1982). É.: A szentend rei iparmûvészekkel közösen szerepelt Szent endrén, Szobon és Mohácson. C.: 2000 Szentendre, Málna u. 27. T.: (26) 316-95l Ir.: Magyar kerámiamûvészet I. (1945–1998), Alkotók és adatok (1999). F.: katalógus
BOLBERITZ Pál, dr.
(Bp. 1941. szept. 15. –) r. k. pap, teológus, filozófus. T.: Esztergom, bp-i Hittud. Ak., (1966–1968), Gregorian Egy., Róma (1974–1976). Szentelése: Esztergom, (1966). É.: Káplán, hitoktató Szentendrén (1968), Bp., Szent Imre plébánia (1968–1973), tanár, Hittud. Fõisk. Esztergom (1974–1978), Rómában ösztöndíjas, egy. tanár, Pázmány Péter Hittud. Ak. 1. sz. filozófiai tnsz. (1978–), dékán (1988–1990), dékánh. (1992–1993), ismét dékán (1994–1996), Fõszentszéki bíró (1976–), címzetes apát (1988–), a Magy. Kolping Szöv. egyházi eln. (1990–), a Szuverén Máltai Lovagrend tagja (1991–), az Új Magyarország szerk. biz. tagja (1995–). P.: Számos hittud.-i akadémiai filozófia tankönyvet írt: Ismeretelmélet (1981), Filozófiai istentan (1981), Filozófiai kozmológia (1991). F. m.: Remény és jövõ (1972), Lét és kozmosz (1985), Aquinói Szent Tamás filozófiája és teológiája (Gál F.-cel, (1987), Philosophischer Gottesbegriff bei Nicolaus Cusanus (1989), Sorsközösség krisztussal (1992), Bevezetés a filozófiai hermeneutikába (1993). K.: kapcsolata a várossal máig nem szakadt meg. Jelenleg is hittud. elõadássorozatot tart a Petõfi Kult. és Hagyo mányõrzõ Egy., illetve a Ferences Gimn. szer vezésében. C.: Pázmány Péter Egyetem Hit tudományi Kar, 1053 Bp., Papnövelde u. 7. F.: Magyar és nemzetközi ki kicsoda 1996, Új ma gyar irodalmi lexikon, Magyar nagylexikon
BOLYKI János, dr.
(Bp. 1931. jún. 11. –) református lelkész. É.: Lelkész Szentendrén(1970–1982). P: Ki a mi istenünk (?), A természettudományok kérdései a XX. sz. teológiatörténetében, doktori ért. (1979), Az imádkozó Kálvin (1985). F.: Pethõ Németh Erika, G. Sin Edit: Írók, költõk Szentendrén
BORBÉLY Mihály
(Szentendre, 1956. szept. 28. –) elõadómûvész, zenész. Sz.: B. Gyula, Papucsek Ilona. Nõs: Radics Ibolya, Gy.: Balázs (1983), Miklós (1984), Mihály (1995). T: Liszt F. Zenemûv. Fõisk., klarinét (1977–1980), Bartók B. Zenemûv. Szakközépisk. dzsessz-szaxofon (1982–1986). É.: A Vujicsics Egy. alapító tagja (1974), Szerepelt és lemezeket készített a Sebõ együttessel, Mandel Róberttel, a Jánosi egy-sel, a Magy. Tekerõzenekarral. A Vents d'Est nemzetközi worldmusic zenekar szólistája (1990–). Számos jazzformációban játszott, többek között Baló Istvánnal, Dresch Mihállyal, Binder Károllyal, Gonda Jánossal, Kõszegi Imrével, a Budapest Big Banddel, a Bress Age, a Makám és a Test Jazz Group zenekarokkal, valamint a kortárs zenét játszó 180-as csoporttal. Koncertezett Európa szerte és Ausztráliában. Tanár, Vujicsics T. Zeneisk., Szentendre (1980-1988), Bartók B. Zenemûv. Szakk. isk. (1986–1991), L. F. Zenemûv. Fõisk. (1991–), fõisk. docens, tanszékvez., dzsessz és népzenei tanszékvez., Zeneisk., Pomáz (1992–1997). Legújabb jazzformációja a Borbély Mûhely. D.: A Vujicsics Együttessel – Ki mit tud? (1966–1967), PRO URBE SZENTENDRE (1986), Pomázért Emlékérem (1997), Líra-díj (1999), Pest Megye Mûvészetéért (1999) önálló: Karlovy Vary-i fesztivál legjobb szólistája (1988). C.: 2013 Pomáz, Pf. 60. T: (26) 325-734 F.: Ki kicsoda a magyar zeneéletben ?, Magyar és nemzetközi ki kicsoda 1996, saját közlés
BORGÓ
(honosított Bozgor)
György Csaba
(Marosvásárhely, 1950. . máj. 10. –) festõmûvész. Nõs: Sólyom Ágota. Gy.: Vince (1979), Dániel Ádám (1986), Máté (1989), Klára (1991), Simon-Misa (1997), nevelt, Dániel (1983). T.: Bolyai Farkas Gimn. (1969), ref. teológia, Kolozsvár (1973–1975), Ion Andrescu Képzõmûv. Fõisk., Kolozsvár (1976–1980), festõmûvész-rajztanár szak. É.: A Maros Megyei Fiatal Képzõmûv. Stúd. vez. tagja. 1986 óta Magyarországon él. A Magy. Alkotómûv. Orsz. Egy., a Magy. Képzõ- és Iparmûv. Szöv, a szentendrei Grafikai Mûhely, a Vajda Lajos Stúdió, TÚLSÓ P'ART csop. (1992–) tagja. A MAMÜ (Marosvásárhelyi Mûhely) csop. alapító tagja (1984–1986), vez. tag. (1989–1992). A festmények mellett készít grafikát, szobrot, monumentális gobelineket, egyéni és kollektív perfor mance-okban vesz részt. Önálló kiáll.: Székelykeresztúr (1974), Marosvásárhely (1976), Vác (1984), Szentendre, Bp., (1985), Marosvásárhely (1986), Szentendre 1988), Százhalombatta (1989), Dunaújváros (1990), Vác, Szentendre (1991), Bp., (1992), Miskolc (1993,1994), Vác, Százhalombatta, Bp., (1995), Salgótarján, Kassa (1996), Dunaharaszti, Szigetszentmiklós, Kairó (1997), Gyõr, Székesfehérvár (1998). Számos bel-és külföldi kiáll. szerepelt: Osakai Grafikai és Festészeti Triennálé, Szöul, Barcelona, Palma de Mallorca, Berlin, Nagoya, Bukarest, Nicosia, Bécs, Sidney, Helsinki, Madrid. K.: Barcsay Jenõ és Farkas Ádám révén 1974-ben került kapcsolatba Szentendrével. Azóta több csop. kiáll. vett részt a szentendrei mûvészekkel. P.: Ír is: Novum Forum (avagy hol porlódom) = Múlt és Jövõ, 1990/2, Epistola W, az igazi mû-vész-rõl = Új Forrás, 1994/5, Analóg történetek = SZAFT Dokumentum 1986–1988. D.: Szolnoki Képzõmûv. Triennálé (1987), Váci Mûv. Fesztivál I. díj (1988), Pest Megyei Tárlat 1 éves ösztöndíj (1988), Szegedi Festészeti Biennálé (1989), Textil Centenárium, Bp., III. díj (1991), Neufeld Anna-dij, Vác (1991), Nemz. Grafikai Biennálé II. díj (1991), Képzõmûv. Biennálé, Szeged (1992), Miskolci Téli Tárlat festészeti-díj (1992), Miskolci Grafikai Biennálé, Miskolci Gal., Missionart Gal. díja (1993), Mûvészeti Fesztivál, Érd. I. díj (1993), Kulturális díj Százhalombatta (1996). C.: 2441 Százhalombatta, Pf 79. T.: (23) 357-828, 06-20-9292-761 Ir.: Markó Béla: György Csaba képeit szemlélve = Új Élet, 1986, Hann Ferenc: Heraldikák = Mûvészet 1988/11–12, Novotny Tihamér: Kétszarvú szillogizmus, avagy . . . = Új Mûvészet, 1990/2, Ágoston Vilmos: A kútbanézõ Borgó = Magyar Napló, 1990/29, Ágoston Vilmos: Az Exodus színeváltozása = Magyar Napló, 1990/27,Hann Ferenc: Szerda délután B. Gy. Cs. kiállításáról = Szentendre és Vidéke, 1991. 08. 1. Tulsó P. Art. Önkéntes bugyor, hit és misztérium. Kötetlen beszélgetés Borgóval = Holnap, 1994/5, Lóska Lajos: Borgó bugyrai. = Új Mûvészet 1994/9, Szemethy Imre: Agnoszkisz harci ösvény = Mozgó Világ, 1994/11, Sinkó István: Tulsó part, innen nézve = Új Mûvészet 1995/4, Wehner Tibor: Kaotikus rend (Gy. Cs. B. rajzairól) = Új Forrás, 1995/7,, Lóska Lajos: Bot és bugyor = Élet és Ir. 1995/30 F.: Pest megye kézikönyve I., saját közlés
BORSÓDY László, id.
(Bp., 1938. márc. 22. –) keramikus iparmûvész. Sz.: dr. B. László, Sipos Ilona. Nõs: Urbán Teréz keramikus. Gy.: László (1965), Eszter (1968). T.: Petõfi S. Gimn, Bonyhád (1956), Magy. Iparmûv. Fõisk. (1963). É.: Tervezõ, SzentendreiÉpület kerámia (1963–1986). Saját mûhelyében dolgozik feleségével (1986–). A Magy. Mûv. Alap (1963–), késõbb a Magy. Alkotómûvészek Egy. tagja (1993–), ui. elnökségi tag (1992–199?), a Magy. Képzõ- és Iparmûvészek Szöv. (1965 –), a szentendrei Péter Pál Gal. és Egy. (1988–), ennek elnöke (1994–), a Magy. Keramikusok Társ. tagja (1992–). Csop. kiáll.: Pécsi Biennálé (1968, 70, 72, 74, 76, 78), Faenza (Olaszo.) (1969, 1974), Riga (1973), Varsó, Omszk (1975), Tata (1976), Römhild, Meiningen (1978), Zichy kastély, Bp., (1981), Erfurt (1982), Szentendre (1986), Meiningen (1987), Szentendre (1990), Gödöllõ (1994). Önálló kiáll.: Szentendre, Bp., Gyula (1973), TV. Gal. Bp., Tata (1974), Fészek Klub, Bp., (1975), München (1976), Cegléd, Oroszlány (1977), Bp., (1982), Szentendre (1983), Salgótarján (1984), Kiskunfélegyháza (1985), Szentendre (1990), Wertheim (1993). Munkáit a köv. gyûjtemények õrzik: Magy. Iparmûv. Múz., Janus Pannonius Múz., Pécs, Várpalotai Képtár, Kerámia Stúdió Kecskemét, Kerámia Múz, Römhild, Városi Múz., Meiningen. Köztéri munkái: Bp., IBUSZ iroda (Tanács krt., 1968), Szikra Lapkiad. iroda virágtartó (1969), Állatorv. Egy. elõadóterem, akusztikus burkolat, díszkút, Gyõr (1969), Borkombinát figurális dombormûvek, Budafok (1970), Kunst Kabinet cégér, München (1976), Kohászati Mûvek falidombormû, Ózd (1977), Török Fürdõ térelválasztó, Eger (1979), Házasságkötõ terem, elemes virágtartó, Vác (1983), Egészségház pirogránit és üveg kompozíció, Csongrád (1984), OFOTÉRT térelválasztó, Salgótarján (1984). D: I. Pest Megyei Iparmûv. kiáll. I. díj (1986), PRO URBE SZENTENDRE (1996). K: 1964 óta állandó lakója a városnak. Helyben is több kerámiát készített: a Patika ivókútja, Kanonok u., Szent László fali mázas dombormû, Ferences Gimn., Szentendre város barokk címere a Városháza homlokzatán és a díszteremben. C.: 2000 Szentendre, Kígyó u. 1. T.: (26) 313-647. Ir.: Dr. Koczogh Ákos: Mai magyar iparmûvészet, kerámia, porcelán, üveg (1975), Nyíri Éva: „Mûvészházaspárok" = Éva Magazin, 1977/2, Terebes Gábor: Variációk vonalas témára = Mûvészet, 1981/8., Maestri Della Ceramica Moderna (1984), Marton Zsuzsa, Vadas Ferenc: Alkotások és pályaképváltozások, Szekszárd (1990), Magyar Design, szerk. Kulinyi István (1992), Ungarische Künstler Prasentiren sich als beste Botschafter Ihres landes = Frankische Nachrichten, 1993. szep. 18–19, Keramikkunst mit hohen Anspruch: Plastiken von Teréz Urbán und László Borsody = Wertheimer Zeintung, 1993. szept. 18., Tarr Erika: Késõn jött elismerés = Szentendre és Vidéke, 1997. jan. 10. F.: saját közlés
BORSóDY László, ifj.
(Szentendre, 1965. febr. 20. –) trombitamûvész. Sz.: B. László keramikus, Urbán Teréz keramikus. Nõs: Antal Éva. Gy.: Anna (1995), Margit (1998). T.: Liszt F. Zenemûv. Fõisk. (1988). Ugyanebben az évben elnyeri az MTA Soros Alapítványának ösztöndíját és egy évig a hollandiai Hágai Királyi Konz. Régizenei Tanszékén végez barokk trombita, cornetto és basso generale tanulmányokat. É.: Szólista és kamarazenész, számos európai régizenei-együttessel lép fel szerte Európában (Ausztria, Németo., Olaszo., Franciao., Spanyolo., Belgium, Hollandia, Anglia, Argentína, Buenos Aires). 1989 óta a Pro Arte Serenissima (Olaszo.) kamarazenekar tagja. 1990-tõl számos hanglemezfelvétel, koncertturné résztvevõje a Capella Savaria, a Concerto Armonico és az Orfeo régizenei-együttesekkel. 1991-ben megalakította saját kamaraegyüttesét: Senatores Pannoniae, ennek vez., 1992-ben a sevillai világkiállítás zenei rendezvényénének szólistája, ugyanebben az évben Izraelben is koncertezett. 1993-tól rend szeresen tesz európai hangversenykörutakat J. S. Bach II. Brandenburgi versenyének szólistájaként. P.: Több zenei írás szerzõje és hanglemezfelvétel résztvevõje. Szóló hanglemeze: Solo Cantata (1996). 1997-ben szólókoncertet ad Argentinában, és kurzusokat tart a barokk trombita elõadásmódjáról. K.: Gyermekkorától a városban élt. A városházán, templomokban, tereken gyakran szólistája, részese különbözõ koncerteknek, elõadásoknak. Bár néhány éve Bp-en lakik, a városhoz való kötõdése nem szûnt meg. C.: Bp., Karikás Frigyes u. 6/A T.: 320-3819 F.: saját közlés
BOTTLIK Gergely
(Bp. 1955. dec. 1. –) belsõépítész. T.: Iparmûvészeti Fõisk. (1977–1982). Kiáll.: Budapesti Nemzetközi Vásár (1984), Szentendre (1986). Jelentõsebb munkái: Kiállítási stand, Budapesti Nemzetközi Vásár (1984), Csillaghegy Strand Hotel drink bár, Ezredes Presszó, Bp., Szentendrén: Fõ téri posta, Amfora Gyöngyszem bolt. C.: 2000 Szentendre, Barackvirág u. 67. T.: (26) 315–195. Ir.: Pest megyei Iparmûv. Tárlat, 1986. F.: katalógus
BÖLCSVÖLGYI Zoltán
(Kékhida, 1922. febr. 6. –) r. k. pap. Szentelése: Esztergom, 1946. jún. 10. Káplán Érsekvadkert (1946), karkáplán Esztergom-Bazilika, megbízott hittanár a tanítóképzõben (1946-947), káplán Szentendrén (1947–1951). Utolsó adat: plébános Bp.-Szt. Margit plébánián. F.: dr. Katona Gyuláné Szentendrey Katalin: i. m.
BÖRCSÖK László
(Ráckeve, 1956. dec. 24. –) r. alezredes T.: KLKF, Szentendre (1976–1980), ált. iskolai tanár, Rendõrtiszti Fõisk. Bûnügyi szak (1986). É.: Budai Rendõrkapitányság, Bûnügyi Oszt., Vizsgálai Aloszt. (ma Budaörsi Rk. 1987-ig), Pest Megyei Rendõr Fõkapitányság (1987–1990), ezután több helyen teljesít szolgálatot: Körmend, Dabas, Gyál Rendõrkapitányság, elõadó a Belügymin. Orsz. Rendõr Fõkapitányságán, védelmi tiszt (1996-ig), a Szentendrei Rendõrkapitányság vez. (1996–). Körzetéhez tartozik még a Dunakanyar és a Pilis-hegység egy része és tizennégy település. Ir.: Füzesi: Kivetették a hálót, Csökken a bûnelkövetõk száma? = Szentendre és Vidéke, 1997. jan. 10., Franka Tibor: A lakosság szorong a jövõtõl = Szentendre és Vdéke, 1998. márc. 20.
F.: saját közlés
BRESTYÁNSZKY Ilona
Pataki Dénesné
(Orosháza, 1922. márc. 13. –) mûvészettörténész. Sz.: B. János, Csik Terézia. T.: Pázmány P. Tud. Egy. (1945), mûv. tört., keresztény régészet, magyar irod. tört., ELTE (1970), könyvtáros. É.: Segédmuzeológus, Fõv. Képtár (1946–1957), muzeológus, oszt. v., Vármúz., az Iparmûv. Múz., és a Magy. Nemz. Gal., munkatárs, Mûv. Min. Kiadói Fõig. (1957–1966), gyûjteményszerv., Iparmûv. Fõisk. (1966–1970), oszt. v., tud. fõmunkatárs, a Magy. Nemz. Gal. (1970–1977), Az 196o-as évek óta foglalkozik a zsidó mûkincsek feldolgozásával. Lékai László bíboros mûv. tanácsadója (1972–1986). F. m.: Magyarországi kerámiamûhelyek (1953), Zsolnay kerámia (1966), Mednyánszky László (1963), Csongrád megye iparmûvészeti kincsei, Kovács Margit(németül, angolul, oroszul, franciául (1976), (1990). A budapesti Zsidó Múzeum (1988). F.: Magyar és nemzetközi ki kicsoda 1996
BRUTYÓ Mária
(Makó, 1955. jún. 6. –) festõ-restaurátor. Sz.: B. Sándor. Kovács Mária. Elvált: Rafael Balázs. Gy.: Áron (1982), Anna (1984). T.: Tömörkény I. Mûv. Szakközépisk., Szeged (1969–1973), Magy. Képzõmûvészeti Fõisk. (1973–1978). É.: Folyamatosan dolgozik a szakmában kül. szakterületeken: vászonkép, fatábla, falfestmény, mozaik. K.: 1982 óta lakik családjával Szentendrén. Restaurátor munkát itt helyben nem végzett. F. m.: Táblakép restaurálás: József A. Múz., Belvárosi templom (Makó, 1979–1996), Csoportmunkák: mozaik restaurálások – Fogadalmi templom fõhomlokzat, Szeged (1988), Országcímer, Vártámfal, Bp., (1990-92), Timpanon mozaik, Mûcsarnok Bp., (1994), Velencei Biennálé, Magyar Pavilon (1995). Falfestmények: Almássy kastély barokk falképei, Tarnaméra (1988-89), Bibliotéka mennyezetkép, Esztergom (1993), Hõsök kapuja falképei, Szeged (1995-96), Szûz Mária kápolna, Pannonhalma (1997-98). C.: 2000 Szentendre, Perczel M. u. 4. T.: (26) 316-051. F.: saját közlés
BUBLA János
(Debrecen, 1955. dec. 18. –) fiákeres, tanár. Sz.: dr. B. László ref. lelkész, tanár, Széll Ida védõnõ. Nõs: Gréger Beáta könyvtáros. Gy.: Áron (1992), Bálint (1994). T.: Mg. Szakmunkásképzõ Int., dísznövénykertész szakmunkás (1973–1975), érettségi Bereczki Máté Kertészeti Szakközépisk. Tanítóképzõ Int. Rajz szakkollégium, Baja (1976–1979), Juhász Gy. Tanárképzõ Fõisk., rajz szak, Szeged (1983–1987), Szentesi Zeneisk. Klasszikus gitár szak. É.: Tanár, Ált. Isk. Szentes. A szentesi Ebtenyésztõk szerv. titk. Részt vesz a szentesi „Alkotó Pedagógusok" képzõmûv. kiállításain, lelkes „dalárdás". Zenei, képzõmûv. és lovas nyári táborokba járt. D.: Pedagógiai és mûv. munkájáért Pro Urbe Szentes díj (1982). P.: A szentesi HNF pályázatára megírja a Szentesi fiákeresek c. népraj zi dolgozatát. K.: A jelen fiákeres kutatása céljából jött Bp-re és kilátogatott Szentendrére is. Megragadta a város szépsége, Izbég kisvárosias jellege. 1988-ban letelepszik Szentendrén. Házuk Izbégen a Bükkös-patak mellett áll. Megvásárolja az itt mûködõ fiákeres, Csonka Kálmán lovait és hintóját. Az évek során számtalan külföldi és m gyar turistával járta be kedves városa elbûvölõ utcáit, tereit. Maga szõtte meséivel próbálja megszerettetni a látogatókkal a várost. Jelenleg egy gyermekeknek szóló könyvön dolgozik: „Tíz év meséi Szentendrérõl" címmel. A fiákeres út apró képeit helyi képzõmûvészek elevenítik meg mesekönyve lapjain. C.: 2000 Szentendre, Anna u. 10/A. T.: (26) 315-770 F.: saját közlés
BUHÁLY József
(Nyirtass, 1945. júl. 17. –) festõ- és grafikusmûvész. Sz.: B. György, Haluza Etelka. T.: Magy. Képzõmûv. Fõisk. (1971–1977). É.: 1975-tõl kiállító mûvész. Önálló kiáll.: Makó (1977), Bp, Abádszalók (1978), Kecskemét (1980), Szentendre (1981), Veszprém (1982), Csongrád (1983), Nyíregyháza (1984), Reichelsheim (1988), Kiskunhalas (1992), Miskolc (1993), Sárvár, Gyula, Balatonfüred. (1994). D.: Ösztöndíj, Moszkva (1977-78), Derkovits ösztöndíj (1980-83). K.: 1979-tõl a szentendreiRégi Mûvésztelep tagja. C.: 1o66 Bp., Ó u. 6. III. 4. T.: (1)331-6562. Ir.: Hann Ferenc: B. J. (1997) F.: Magyar és nemzetközi ki kicsoda 1996
BUKTA Imre
(Mezõszemere, 1952. júl. 20. –) képzõmûvész. Sz.: B. Lajos, Németh Irén. Gy.: Márk (1982). É.: 1975 óta kiállító mûvész. A Magy. Képzõ- és Iparmûvészek Szöv., a MAMÜ (1996–), a Magy. Mûv. Akadémia tagja (1996–), Számos hazai és külf. bemutatón szerepelt. A festés mellett installációkat is készít. Mûveit több köz- és magán gyûjtemény õrzi Magyarországon és külföldön. D: Fiatal Képzõmûv. Stúdiójának díja (1979,1986), Mozgó Világ Tokaji Aszú-díj (1981), Derkovits ösztöndíj (1981), Orsz. Akvarell Biennale díj, II. Orsz. Rajzbiennalé díj, Fiatal Képzõmûvészek Stúdió díja (1986), Smohay Alapítvány díja (1987), Munkácsy-díj (1989), a Magy. Népközt. Érdemes Mûvésze (1997). K.: 1978 óta él Szentendrén. A Vajda Lajos Stúdió tagja. C.: 3378 Mezõszemere, Gárdonyi u. 8.
Ir. Válogatás: P. Szabó Ernõ: Egy újsághír elemzése. B. I. kiáll. Szentendrén = PMH 1979. 178. sz., Lóska Lajos: B. I. = Mûvészet 1981/4., Acsay Judit: Magyar mûvészet Glasgowban = Mûvészet 1986/12., Bán András: bemutatjuk B. I. grafikáit = Élet és Irod., 1987/21., Wehner Tibor: A gyengéd orvvadász. B. I. mûveirõl = Kortárs 1990/1o., Bán András: arc + kép = Magyar Lettre, 1995/18., Szegõ György: Kutyából nem lesz szalonna = Új Mûvészet, 1995/6., Hudra Klára: Az „elmûvelt táj". B. I. új képei. = Új Mûvészet, 1996/7, Keserû Katalin: Az emlékezés hatalma. B. I. akadémiai kiállítása elé = Új Mûvészet, 1997/3, Bán András, Novotny Tihamér: B. I., 1998.
BUNDOVICS Zsuzsanna Judit
(Oroszijevó, Sárosoroszi 1964. febr. 23. –) tanár, újságíró. Sz.: B. Károly, Néma Anna, Ilona. Férjezett: Szekeres András, Miklós kerttervezõ mérnök. Gy.: Kántor Judit (1984) T.: Ungvári Áll. Egyetem (1988), magyar nyelv és ir. É.: Fordító, újságíró, Beregi Hírlap szerkesztõsége, Beregszász (1982–1992). Publikációi jelentek meg a kárpát aljai antológiákban, (Évgyûrûk, Vergõdõ szél),kárpátaljai és magyaországi kiadványokban. 1994-ben telepszik le Szentendrén. Azóta ren szeresen publikál a Szentendre és Vidéke címû lapban. C.: 2000 Szentendre, Bartók Béla u. 11. T.: (26) 317-377 Ir.: Bors Edit: Szamárhegyi kilátó = Lakáskultúra, 1996/10 F.: saját közlés
BUZA Péter
(Bp., 1942. máj. 22. –)újságíró. Sz.: B. Domokos, Nádorfalvi Mária. Nõs: Jáky Ilona. Gy.: Noémi (1970), Zsófia (1974). T.: ELTE BTK, magyar-könyvtár szak (1967). É.: 1964-tõl kül. újságok rovatvez., szerk. (Mûszaki Élet, Interpress Magazin, Kölyök Magazin, Heti Budapest, Köztársaság, Respublika, Magyar Nemzet, Fenyvesi Újság). A Bp-i Városvédõ Egy. elnökségének tagja (1989–), 1990-94 között a Városvédõ és Polgári Szerv.-ek Szöv. eln. (1990–1994), a Bp.-i Egyesítési Emlékbiz. tit. (1995–). D.: Kõrösi Csoma Emlékérem (1984), Podmaniczky-díj (1990), Pro urbe Budapest (1994). F. m.: Számtalan fõvárosi témájú cikke, könyve mellett, Budapest ja Szentendrecímmel svéd nyelvû könyve jelent meg 1996-ban. C.: 1145 Bp., Amerikai u. 73/b. F.: Magyar és nemzetközi ki kicsoda 1996
BUZINKAY Géza, dr.
(1941. jún. 21. –) történész, muzeológus. Sz: dr. B. György, Ney Katalin. Nõs: Rozsnyai Krisztina. Gy: György Ferenc (1989). T.: ELTE BTK magyar-könyvtár-történelem szak (1971), dr. Phil. (1973), az irodalomtudományok kandidátusa (1983). É.: Könyvtáros Semmelweis Orvostört. Múzeum és Könyvtár (1969–1971), ov. uo. (1971–1977), szerk., Corvina Könyvkiadó (1977–1985), fõszerk. (1985–1989), tud. munkatárs MTA Történettud. Int. (1990–1991), fõig. Bp.-i Történeti Múzeum (1992–1995), fõmuzeológus (1996–). Az Orvostörténeti Közl. szerk. (1972–1988), sajtó történetet tanít a Bálint György Újságíró Akadémián (1993–), az ELTE BTK-n (1994–). Kutatási területe: magyar sajtó és média, valamint Bp., története a XIX, XX. században. Több társ. tagja: Magyar Történelmi Társulat, Országos Múzeumi Tanács (1995–), Pulszky Társaság, Magyar Múzeumi Egyesület, International Counsil of Museums, a Bp.-i Magyar-Amerikai Társaság titk. (1997–1998). D.: Zsámboki János emlékérem (1984). Pulitzer-emlékdíj (1995). K.: 1995 óta a városban él. C.: 2000 Szentendre, Bartók B. u. 36. T.: (26) 317-904 F.: saját közlés
BÜKY László, dr.
(Nagykanizsa, 1941. okt. 7. –) nyelvész, tanszékvez. Sz.: B. Ferenc, Horváth Gabriella. Nõs: Szabó Lilla tanár. Gy.: Lilla (1981). T.: Tanítóképzõ Fõisk., Pécs (1965), JATE BTK, Szeged (1971), doktorátus ELTE (1976), a nyelvtud. kandidátusa (1984). É: Tanár, Ált. Isk., Korpavár-Palin (1960–1974), egyet. docens JATE BTK, Szeged (1974–1990), ugyanitt tanszékvez. (1990–). P.: Iratszerkesztési és -fogalmazási tanácsadó (1987), Képalkotás és képrendszer Karinthy Frigyes és Füst Milán költõi nyelvében (1989), Szerk.: Nyíri Antal kilencven éves (1997), Szakcikkei, nyelvészeti és ir. recenziói, glosszái a következõ folyóiratokban jelentek meg: Magyar Nyelv, Magy. Nyelvõr, Acta Linguistica, Néprajz és Nyelvtud., Eurasian Studies Yearbook (USA), Nyelv- és Ir. tud. Közlemények (Kolozsvár), Magyar Nemzet, Élet és Ir., Életünk, Tiszatáj, Somogy, Édes Anyanyelvünk ill. elhangzottak a Kossuth Rádióban. K.: 1976 óta családjával Szentendrén él. C.: 2000 Szentendre, Szentlászlói u. 10/A. T.: (26) 310-253 Ir.: Tamás Attila ITk 1991, Soltész Katalin It 1992. F.: Pethõ Németh Erika, G. Sin Edit: Írók, költõk Szentendrén, Új Magyar irodalmi lexikon, Új Révai lexikon, saját közlés
CSAJKA Gábor Cyprian
(Bp. 1954. nov. 8. –) költõ. Sz.: Cs. Gyula, Bindász Márta. Gy.: Adrián (1985). É.: 1977-tõl publikál verseket, irod. és képzõmûv. kritikákat, publicisztikákat. Szerkesztõ, Élet és Irodalom széppróza és mûvészetkritikai rovata (1986–1994), irod. szerk., Pallas (1987–), Lengyel költõk verseit fordította. F. m.: Tantra (versek, 1984). D.: Radnóti Miklós-díj (1985). K.: Gyermek- és ifjúkorát Szentendréntöltötte nagyszüleinél. A helyi Móricz Zs. Gimnáziumban tanult. 1972-ben alapító tagja a Vajda L. Stúdiónak, részt vesz kiállításaikon. Versei közül több szentendrei vonatkozású. Szentendréhez való kapcsolatáról vall az Üzenet c. írásában (Élet és Irodalom, 1990. dec. l4.). C.: 7039 Németkér, Széchenyi u. 84. F: Új Magyar irodalmi lexikon, Magyar és nemzetközi ki kicsoda 1996, Pethõ Németh Erika, G. Sin Edit: Írók, költõk Szentendrén, saját közlés
CSATLÓC Ferenc, dr.
(Bp. 1920. okt. 9. –) r. k. pap. Szentelése: Esztergom, 1944. jún. 18. káplánSzentendrén 1944–1946. Utolsó adat: egyetemi tanár, tb. kanonok, Gaspé Harbour, Canada. F.: dr. Katona Gyuláné Szentendrey Katalin: i. m.
CSEKE (CSEKÕ) Sándor
(Bp. 1944. okt. 6. –) újságíró. Sz.: Cs. Sándor, Hrubi Anna. Nõs: Fekete Klára. Gy: Csaba, Csilla, Csinszka. T.: Könyves K. Gimn. Bp., Marxista-Leninista Esti Egy. pol. gazd. szakosító, MÚOSZ újságíró szak, MSZMP KB Pol. Fõisk. Tanulmányokat folytatott az ELTE jogi karán, a Szombathelyi Tanárképzõ Fõisk.-n. É.: Ásatási munkatárs (Magy. Tört. Múzeum), díszítõ (Nemz. Színház), ápoló (Orsz. Ideg- és Elmegyógyint.), londiner (Hotel Royal), újságíró (Hírlapkiadó Váll.). ugyanott szerk., munkatárs, bemondó (MTV PAF Krónika, Vas-, Zala m. tudósító (Duna TV), fõszerk. (Hubertus Vadászati Magazin). Több int. és váll.-nál kiadói fõszerk. Az általa szerk. fontosabb lapok, kiadványok: Sörgyári Dolgozó (üzemi lap), NIMRÓD, NIMRÓD rejtvényújs., ZALAERDÕ , KI-TO-LÓ (rejtvényújs.). SILVANUS, Nimród Kiskönyvtár, VENATUS (vadász és fegyver magazin). Alapító fõszerk. és kiadó: VENATUS könyvek sor., ESOX, BOLDOG CSALÁD, Magyar Vadászlap. D.: Munka Érdemrend ezüst és arany fok., NIMRÓD emlékérem, HUBERTUS kereszt arany fok. K.: 1983-ban családi házat épít Szentendre-Izbégen. Ideköltözésének oka, hogy innen gyorsabban eljut a városkörnyéki erdõkbe, a Pilisbe vadászni, amely fõ szenvedélye. Gyermekei már Szentendrén jártak iskolába. Részt vett a Szentendre és Vidéke c. újság indításában. Néha publikált is a lapban (1987–1989). Tanácstag a Városi Tanácson (1987–1989). Magán vállalkozóként kiadta a Városunk A-tól Z-ig c. zsebkönyvet (1990). C.: 2000 Szentendre, Szentlászlói út. 163. sz. T.: (26) 310-520 F.: saját közlés
CSERI Miklós, dr.
(Miskolc, 1957. márc. 21. –) etnográfus, ig. Sz.: Cs. Miklós, Csizmadia Lívia. Nõs: Andirkó Éva. Gy.: Anna, Flóra (1995). T.: Rákóczi Gimn., Sárospatak (1971–1974), KLTE, néprajz-történelem szak, Debrecen (1977–1982), Doktorátus ugyanott (1984), PhD (1995). É.: Néprajz-muzeológus, Hermann O. Múzeum, Miskolc (1981–1987), néprajz-muzeológus, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre (1987–1989), tud. titkár (1989–1993), fõig. h. (1993–1994), megbízott ig. (1994–1995), fõig. ugyanitt (1996–). P: Mintegy 25 kisebb-nagyobb publikációja jelent meg a szak lapokban, 15 tanulmánykötet szerk. F. m.: Népi építkezés és lakáskultúra a Szuha-patak völgyében (1987), Ház és Ember (a Szabadtéri Néprajzi Múz. évkönyve), Nemzetközi Népi Építészeti Kon fe ren cia sorozat (5 kötet),Népi építészet a Kár pát-medence északkeleti térségében (1989). Szak mai funkciói: A Pulszky Társaság Magy. Múzeumi Egy. alelnöke, az ICOM Nemz. Biz. eln. tag, a Magy. Néprajzi Társ. választm. tag, az Európai Szabadtéri Múz. Szöv. eln. tagja. D.: Jankó János-díj (1990), PRO URBE SZENTENDRE (1999). K.: 1987 óta él a városban. 1998-ban meg alapította a helyi Rotary Clubot. Részt vett Szent endre idegenf., turisztikai és kult. progr. ki dol gozásában (1997). A Dunakanyar Intézõ Bizottság Kult. Szakbiz. eln. C.: 2001 Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Sztaravodai u. T.: (26) 310-686, (26) 312-017. Ir.: Kõszegi Judit: Egy mûködõ múzeum = Új Szentendrei Hírlap 1996. jan. 20. F.: Pest megye kézikönyve I., saját közlés
CSERNICZKY Gábor
(Eger, 1929. ápr. 15. –) Sz.: Cs. Béla, Kubiss Margit. Nõs: Bíró Magdolna. Gy.: Gusztáv (1959). T.: Evang. Líceum, Miskolc (1948), vendégl.ip. szakképzés (Gyöngyös (1950), felsõfokú áll. igazg. szakvizsga (1964), könyvelõi szakvizsga. (1974). É.: Váltakozó munkahely, vendéglátóipar (1948–1955), Városi Tanács, Gyöngyös (1955–1968), Óbuda Tsz számvit. csop. vez. (1968–1985). Nyugdíjasként kezdi az aktív hitéleti irodalmi életet. Mûvei: Üzenet a Golgotáról (versek, 1988), Szót kér a csoda (elbeszélések, 1991), Hittel a hitért (versek, 1994), Mesél az élet (elbeszélések,1999). K.: 1972-ben költözöttSzentendrére. Mûveiben érintõlegesen benne van a város és annak lelkülete. C.: 2000 Szentendre, Nyár u. 5. T: (26) 310-840 F.: saját közlés
CSÍKSZENTMIHÁLYI Berta
(Szentendre, 1967. jún. 28. –) grafikus. Sz.: Cs. Róbert szobrász, Sághy Éva. Férjezett: Csontos Lajos grafikus. Gy.: András (1991), Máté (1993). T.: Képzõ- és Iparmûv. Fõisk. (1981–1985), Magy. Képzõmûv. Fõisk. (1986–1990). É.: Önálló kiáll.: Dunakeszi, Iskola Gal. (1997), Kék Madár fesztivál, Kalocsa (1997), Celldömölk (1998), Munkái: (könyvek), „Az én szívemben boldogok a tárgyak" (1986), a Semic Interprint kiadó sorozatában két mesekönyv (1990). 1994 óta rendszeresen jelennek meg rajzai különbözõ lapokban (Nõk lapja, Praktika stb.). C.: 2025 Visegrád, Új kert u . 6. F.: saját közlés
CSIKSZENTMIHÁLYI
Réka
(Szentendre, 1966. máj. 8 . –) textiltervezõ iparmûvész. Sz.: Cs. Róbert szobrász, Sághy Éva. Férjezett: Bozsodi Zsolt belsõépítész. Gy.: Blanka (1988), Borbála (1991). T.: Ferences Gimn., Szentendre (1980-84), Magy. Iparmûv. Fõisk. szövött anyag, szõnyegszövõ (1984–1990). Több mûv. csop. tagja: Fiatal Iparmûv. Stúdiója (1991–), Magyar. Alkotómûv. Orsz. Egy. (1991–), Péter-Pál Gal., Szentendre (1994–), Eventuell Stúd. (1997–). Kiállító mûvész: Pest Megyei Iparmûv. Tárl. (1986, 1990), II. Nemz. Iparmûv. Triennale, Ernst Múz. (1991), Fiatal Iparmûv. Stúd., Pozsony (1994), Textivál, Bp., (1994), 13. Magy. Textilbiennálé, Szombathely (1994), Kozma Ösztöndíjasok, Bp., (1994,1995), Fiatal Iparmûv. Stúd., Hamburg, Ottenstein (Ausztria, 1995), Padova (1995), München (1996), Moholy Ösztöndíjasok, Bp., (1996), Eventuell Gal., Bp., (1996), Frankfurt (1996), Mûhelysarok-ékszerek, Bp., (1996), Magy. Int., Párizs (1996). Önálló kiáll.: Végállomás Gal., Bp., (1994), Szeged (1996). D.: II. Pest Megyei Iparmûv. Tárlat díja (1990), Kozma L. képzõmûv. iparmûv. ösztöndíj (1991), Moholy-Nagy L. formatervezési ösztöndíj (1995), formatervezési nívódíj (1995). K.: Bár még gyermekei is itt születtek, jelenleg Pilisborosjenõn él. Kapcsolata a várossal azért máig eleven. Rendszeresen részt vesz Szentendre mûv. életében. Munkáival szerepel az itteni kiállításokon. C.: 2097 Pilisborosjenõ, Bajcsy-Zsilinszky u. 8. T.: (26) 336-415. F.: saját közlés
CSIKSZENTMIHÁLYI
Róbert
(Bp., 1940. jan. 5. –) szobrász. Sz.: Cs. Móric, Franchi Brita. Nõs: Sághy Éva. Gy.: Réka (1966), Berta (1867), Sára (1969). Márton (1974). T.: Magy. Képzõmûv. Fõisk. (1960–1965). É.: 1964-tõl Szentendrén él és dolgozik. F. m: Több mint 50 szobra közül fontosabbak: Hermann Ottó emlékkút (1974), Felszabadulási emlékmû, Szentendre (1975), a Magyar kápolna dombormûvei, Róma, Szt. Péter-bazilika altemploma (1980), Zene, Bp., Kálvin tér (1983), Tûzszerész emlékmû, Bp., Tábor u. (1985), Szent Ferenc, Ferences Gimn., Szentendre (1986), Cs. Szabó László síremléke, Sárospatak (1988), Barcsay Jenõ síremléke, Bp., (1990), II. világháborús emlékmû, Tata (1994), Hõsi emlékmû, Szentendre (1997), Dunagyöngye, Bp., Egyesítése alkalmából, Bp., Március 15.-e tér (1998). D.: Munkácsy-díj (1974), érdemes mûvész (1983). C.: 2000 Szent endre, Pomázi u. 22. Ir.: Petényi Katalin: Cs. R. (1979), Hann Ferenc: Cs. R. (1984), L. Kovásznai Viktória: Cs. R. Szentendrén = Kritika, 1985/1., Kovács Gyula: Szentendrei szobrászok = Studia Comitatensia-20 (1990). F.: Magyar és nemzetközi ki kicsoda 1998, saját közlés
CSIKSZENTMIHÁLYI
Sára,
Richter Sára
(Szentendre, 1969. aug. 4.) textiltervezõ iparmûvész. Sz.: Cs. Róbert szobrász, Sághy Éva. Férjezett: Richter Dávid szobrász. Gy.: Flóra (1989), Dorottya (1992), Ambrus (1994). T.: Ferences Gimn., Szentendre (1983–1987). É.: Tagja a Fiatal Iparmûv. Stúdiójának (1996–). Több csop. kiáll. vett részt: Magyar Int., Párizs, Magyarok Világszöv., Bp., Budatétényi Gal., Újpesti Gal., Balatonalmádi (1996), Csíkszentmihályi Bertával együtt Kaposvár (1997). K.: Házassága után Pilisborosjenõre költözött, de munkáival azóta is jelen van a város képzõmûv. életében. A Domb Galéria, Szentendre tagja (1997–). C.: 2097 Pilisborosjenõ, Mester u. 7. T.: (26) 336-789 F.: saját közlés
CSORBA Simon
(Budapest, 1943. szept. 6. –) autodidakta mûvész. É.: 1966 óta kiáll. mûvész. Rendszeres résztvevõje a hazai kollektív kiáll-nak. Külföldön szerepelt az NSZK-ban, NDK-ban, Svájcban, Spanyolor szágban, Töröko-ban, Görögo-ban, Hollandiában, Ausztriában, Lengyelo-ban, Bulgáriában. A Magy. Képzõ- és Iparmûv. Szöv. tagja. D: Mûv. Miniszt. díja (1985), Mûv. Fesztivál díja, Vác (1986). K.: A SzentendreiGrafikai Mûhely tagja.
Ir.: Schenk Lea: Firkaút. A szellemi mûv. útja. Kat. (1991) F.: katalógus
CSORDÁS Márta, S.
(Bp. 1958. jún. 8. –) textiltervezõ iparmûvész. Sz.: Cs. Zoltán, Tóth Olga. Férjezett: Sass Géza belsõépítész. Gy.: Botond (1989). T: Képzõmûv. Szakközépisk. (1976), Magy. Iparmûv. Fõisk. (1982). É: Sport témában divattervezõ, Váci Kö töttárugyár (1982–1988), BÉKÖT (1988–1993), saját maga alapította felsõruházati tervezési, kivitelezési, értékesítési bt. M. C. Warr néven (1994–1996), mûv. vez., AQUA fehérnemû gyár (1996–), szabadfoglalkozású (1997–). Önáll. kiáll.: Ernst Múz., Fiatal Iparmûv. Stúdiója, Bp., (1984), Szombathely, Vác (1985, 1986), Szentendre (1986), Mannheim, Szombathely (1987), stb. Egyéb tevékenysége: formaruha tervezés a TV-tornába, mûtornász pulóver terv. és kivitelezés a Skálának, vásári formaruha terv. és kiv. a Fordnak, téli-nyári formaruha-kollekció a Volán Turisztnak, vadászkollekció a Kongresszusi Közp. vadász kiáll-ra. Köztéri munkái: falitextil a TOP reklámiroda számára, textilkép a Bp., XIV. ker. cukrászda részére, vidéki házasságkötõ terembe, budapesti étterembe. P.: A Gyöngy c. hetilapban a divatról szóló önálló rovat, az Egy-kettõre kész c. könyvsorozatban rajzok, szabásminták, ötletek. D.: B. N. V. kiáll. különdíj (1987), Szöuli Olimpiai joggingok I. díj, Tricotex különdíj (1988), B.N.V. kiáll. díj (1989). K.: Családjával 1986 óta Szentendrén él, azóta a városban nyári kollekciót tervezett és kivitelezett a Duna Club számára, többszárnyú paravánt készített a Dalmát-pince részére (1990). C.: 2000 Szentendre, Bartók B. u. 34. T.: (26) 314-443 F.: saját közlés
CSUHAI József
(Miskolc, 1960. okt. 17. –) üzemmérnök, baptista lelkipásztor. Sz.: Cs. József, Ádám Mária. Nõs: dr. Drenyovszki Zita. Gy.: Eszter (1988). Anna (1989). Petra (1994). T.: Ybl M. Építõip-Mûsz. Fõisk. (1979–1982), Baptista Teol. Szeminárium (1984–1988). É.: Elsõ munkahelye: Baptista Gyülekezet – Szokolya, 1994-tõl családjával Szentendrén él. Elõbb a helyi Baptista Gyülekezet tagja, majd 1995. áprilisától lelkipásztora. C.: 2000 Szentendre, Rákóczi F. u. 27. F.: saját közlés
CHIKÁN Bálint, dr.
(Bp., 1952. május 20. – Eger, 1999. szept. 28.) Sz.: dr. Ch. Zoltán, dr. Deák Klára. Gy.: Dóra (1975), Emese (1981), Ernõ (1983). T.: Marx Károly Közgazd. Egy. (1971–1976), népgazdaság-tervezés, ELTE BTK (1978–1983), mûvészettörténet. Doktorátus (1984). É.: Még diákként egy pályázat megnyerése után elõadó a Magyar Népköztársaság Mûvészeti Alapjánál (1975–), késõbb ugyanott csop. vez. a Fiatal Képzõmûvészek Stúdiója, majd a Kortárs Mûvészeti Fórum vez. (1984–), adjunktus a Magyar Képzõmûv. Fõisk.-án (1989–), fõ oszt. vez., mûvészettörténész a Pest Megyei Mú ze umok Igazgatóságán, Szentendrén (1992–1996). P.: Több százra tehetõ tanulmányainak, is meretterjesztõ cikkeinek, katalógus-bevezetõinek száma. Jelentõsebbek: Látogatás a Mû csarnokban = Heves megyei Hírlap, 1971. nov. 03, Kokas Ignác kiállításáról = Pest megyei Hírlap, 1973. okt. 27., Ginza puszta festõje = Szabad Föld, 1974. júni. 09., Mûvészi kultúra számokban = Kritika, 1975/7, Melocco Miklós: Ady oltára = Kritika 1978/7, Plakátmûvészetünk megújítója – Konecsni György = Kritika 1975/12. Kopacz Mária kiállítása = Új Tükör, 1984. jan. 22., Árkossy István grafikái = Új Tükör, 1984. márc. 18., Ady József grafikái = Mûvészet, 1985/1. Könyvei: Baász (1994), Varga Nándor Lajos – Vízjelek (1995). Több portréfilmet is készített, melyek a TV-ben kerültek bemutatásra: Bánovszky Miklós (TV 1), Márkus János (Duna Tv), Baász Imre (Százhalombatta Tv), Ady József (Százhalombatta Tv), elkészült Ocskay Endre, Kuti József, Deim Pál, a siklósdi (Erdély) templom kazettás mennyezete. K.: Szentendrére 1984-ben költözött, de a szentendrei mûvészvilággal már elõzõleg is szoros kapcsolatban állt. Gyakran publikált a Szentendre és Vidéke c. lapban. A kezdetektõl szívügye volt a Mûvészet Malom létrhozása, a Szentendre Mûvészetéért Alapítvány titkáraként betegségéig (1996), teljes odaadással intézte annak minden dolgát. Tevékeny részt vállalt Szentendre testvérvárosi kapcsolatainak elmélyítésében. Különösen sokat tett az erdélyi mûvészek megismertetése érdekében. D.: Csongrádi Mûvészeti-díj (1991), Szentendre mûvészeti életében végzett tevékenységéért kapta meg a Közmûvelõdési Díjat 1996-ban. Ir.: Deim Pál: A tisztulás vágya = Szentendre és Vidéke, 1997. márc. 28. F.: saját közlés
CZÁJA Mátyás
(Bp., 1924. ápr. 3. –) atléta, birkózó, testnevelõ tanár. Sz.: Cz. János, birkózó, Panek Jozefa Lujza. Nõs: Ványi Evelyn. Gy.: Evelyn (1949), Ágnes (1952), Mátyás (1954). T.: Testnevelési Fõisk. (1944–1948). A Mindszenthy-ügy miatt 1948-ban az iskolából kizárják, államvizsga min. enge déllyel (1964). É.: Sporteredményei: atlétika, orsz. váltóbajnokság 4x100 m. 4. h. (1943), UTE színeiben orsz. tízpróbabajnokság 8. h. (1954), e. k. (egyesületen kivül), Orsz. Egyesületi bajnokság összetett verseny 1. h. (1956), Bp., Petõfi S. E. színeiben összetett egyesületi bajn. 1. h. (1956), Birkózás: orsz. középisk. bajn. görög-római váltósúly 1. h. (1941), orsz. ifj. csoportbajnokság VI. ker. L. E. csapatában orsz. ifj. csop. váltósúly 3. h. (1941), orsz. ifj. csapatbajnokság a VI. ker. L. E. csap. 1. h. (1942), orsz. fõisk. bajnokság görög-római, a Testnevelési Fõisk. színeiben 1. h. váltósúly (1946), orsz. fõisk. bajnokság, a Testnev. Fõisk. színeiben váltósúly 1. h. (1946). A fõisk.-ról való kizárása után segédmunkás a Csepeli Csõgyárban (1949), légtornász a Czája Cirkuszban (1949), képzõmûv. modell a Képzõmûv. Fõiskolán (1950-51). Testnevelõ tanár a Ferences Gimnáziumban Szentendrén (1950–1984). P.: Az általa rendezett Asport varázsa c. kisfilm (operatõr: Berek János), az Orsz. Amatõr Sportfilm pályázaton a legjobb film díjat kapta (1962). A felvételek egy része Szentendrén készült. 1990-tõl publikációi jelentek meg az Új Magyarország, az Új Ember, a Pest Megyei Hírlap, a Pesti Hírlap, a Mûvészet c. lapokban, a BBC London rádiófelvételeiben. Jelenleg az édesapjáról, Cz. Jánosról szóló könyvön dolgozik (az aranykor nagy birkózója). K.: 1956-tól családjával a városban él, 1956-58 között szakedzõ az itt mûködõ Mûszaki Tiszti Iskolán, (késõbb Kossuth L. Katonai Fõisk.). Részt vett Szentendre város sportjának fejlesztésében, eln. volt a Járási-Városi Társ. Atlétikai Szöv-nek, majd a Torna Szöv-nek. Iskolája tanulóival tartott bemutatókkal segítette a környezõ falvak sportköreinek mun káját. Legismertebb tanítványa: Schirilla György. D.: SZENTENDRE VÁROSÉRT ezüst fok. (1965). C.: 2000 Szentendre, Perczel M. u. 1. T.: (26) 316-050 Ir.: Róla készült Fehéri Tamás: Modell c. portréfilmje (1981). A felvételek részben Szentendrén készültek. A film Oberhausenben és Karlovy Varyban is díjat nyert. Bodnár László: A márványember – Portrévázlat C. M. testnevelõtanárról = A testnevelés tanítása (1989), The Modell = Hungarofilm, angol-magyar bulletin 1982/2., Szentendrei Ferences Gimn. 1950–1990, (1990). F.: saját közlés
CZAKÓ Margit
(Kecskemét, 1946. szept. 23. –) gobelinszövõ iparmûvész. Sz.: Cz. Pál, Szabó Margit. Férjezett: Hajdu László festõmûvész. Gy: Beáta textiltervezõ iparmûvész (1968), Gábor tipográfus, grafikus (1970). T.: Szövéstechn. tanulmányok Arató Erzsébetnél (1967-68), Manufacture Nationale des Gobelins, Párizs (1972). É.: 1969 óta Szentendrénél és dolgozik az Új Mûvésztelepen. A Magy. Alkotómûvészek Orsz. Egy tagja, a szentendrei Péter-Pál Iparmûv. Alkotóközösség alapító tagja. Csop. kiáll.: Szentendre (1985, 1986, 1990), Meiningen (1988), Graz (1989), Párizs (1991), Bp., (1992), Gödöllõ, Böblingen (1993), Magyar Textilbiennálé Szombathely (1994), Haute-Normandie (1996), Önálló kiáll.: Szentendre (1992), D.: II. Pest Megyei Iparmûv. Tárlat díja (1990), Magy. Hitelbank ösztöndíj (1992–1993), Tíz éve foglalkozik önálló tervezéssel. K.: Az elmúlt idõben több szentendrei mûvész gobelinjének kivitelezõje. A mûvei helyben ill. külföldön láthatók: Hajdú László: Vízjelek (Százhalombattai Papírgyár, 1970), Kompozíció, (Ferenczy Múz., Szentendre,1973), Barna szõnyeg (NSZK), A csend vitorlái (1976), Balogh László: Kompozíció, Szentendre (1978), Függõleges lilák (Norvégia, 1979), Fekete akkord (1979), Korniss Dezsõ: Barbár Vénusz (Kolozsváry Gyûjt., Gyõr, 1983), Barcsay Jenõ: Beszélgetõk (1983), Virrasztók (1984), Meditáció (1987, Szentendre, Barcsay Múz.), Czakó Margit: Szentendrei emlék (1988). C.: 2000 Szentendre, Kálvária u. 5. T.: (26) 311-345 Ir.: Bágyoni Szabó István: Barcsay munkák Cz. M. mûtermében = PMH, 1992. máj. 25. F.: saját közlés
CZINE Mihály
(Nyírmeggyes, 1929. ápr. 5. – Bp., 1999. jan. 21.) irodalomtörténész, kritikus. T.: ELTE BTK magy.-tört. szak (1948–1953). É.: Aspiráns (1952–1955), munkatárs, Új Hang (1955–1956), tud. munkatárs MTA Irod. tud. Int. (1956–1964), docens ELTE (1964–1974), egy. tanár (1974–), tanszékvez., (1990-91). A Dunamelléki Ref. Egyházker. fõgondnoka, az orsz. zsinat világi aleln. (1991–). A népi irodalommal, valamint a határokon túli magy. irod.-mal foglalkozik. Az irod. tud. kandidátusa (1960), doktor (1973). F. m.:Móricz Zs. útja a forradalmakig (1960), Móricz Zs. (1968), Szabó Pál alkotásai és vallomásai tükrében (1971), Nép és irodalom (1981), Rangrejtett fejedelem, Emlékezések Móricz Zs.-ról (1993). K.: Az 1980-as évek végén Szeberényi Lehel ösztönzésére telket vesz Szent endrén, a Boldogtanyán (Holló u. 21.). Itt, közel kedves írójához, Móricz Zsigmondhoz, a nyári hónapokban a barátokkal, eszme- és sorstársakkal, a hazai és a világba szétszóródott magyarokkal gyakran fog kezet és vált szót. 1987-tõl tagja, ill. elnöke a Szentendrén alakult Móricz Zs. Társaságnak, 1990-tõl Körnek. F.: Új magyar irodalmi lexikon, magyar és nemzetközi ki kicsoda? 1998, Pethõ Németh Erika – G. Sin Edit: Írók, költõk Szentendrén
CZWEIBER Ferenc
(Szentendre, 1954, szept. 24. –) festõ-restaurátor. Sz.: Cz. Ferenc, Zsigmondi Margit. T.: Magyar. Képzõmûv. Fõisk. É.: Szabadfoglalkozású restaurátorként szerte az országban sok régi freskó, kép õrzi a keze munkáját (Kõszeg, Sopron, Körmend, Pécs, Grábóc, Tihany, Zalaegerszeg, Nagycenk, Ják, Székesfehérvár, Veszprém, Budapest, Zirc, Gödöllõ). Itt Szentendrén társ. munkában elvégezte több ikon felújítását: görög temp l. utcai frontja, a Gõzhajó u. 9. sz. ház külsõ fala. Társ. munkában vett részt a temp lomdombi plébánia templom belsõ freskóinak restaurálásá ban. Tarr Györggyel közösen restaurálta az izbégi templom freskóját. A család házának falán (Kör u. 1.), egy új utcai freskóval gaz da gí totta a városképet. K.: A Dél-Tirolból betelepült Cz. család több száz éve kötõdik a városhoz. Tagjai között volt kereskedõ, fuvaros, hentes, tisztviselõ. C.: 2000 Szentendre, Kör u. 1. (26) 312-367 Ir.: Máté György–Gaján Éva: A Czweiber család = Szentendrei Polgár, 1994. febr., Pethõ Németh Erika: Freskók a falon = Új szent endrei Hírlap, 1992. okt. 3. F.:saját közlés
DARÓCZY Sándor, dr.
(Hajdunánás, 1935. ápr. 6. –) egy. docens, tud. kutató. Sz.: D. Miklós, Fazekas Julianna. Nõs: Takács Erzsébet biol. tanár. Gy.: Edit (1963), Szabolcs (1977). T.: ELTE BTK, tört.-filozófia szak (1953–1958), a tört. tud. doktora (1963), ped. egy. doktor (1970), a neveléstud. kandidátusa (1970), PhD (1997). É.: Középisk. tanár, igh., Sopron, Bp., (1958–1961), fõelõa., Mûv. Min. (1961–1973), tud. csop. v., MTA Ped. Kut. Csop. (1973–1981), fõmunkat., Orsz. Ped. Int. (1981–1986), tud. tanácsadó, BME Felsõokt. Koord. Ir. (1986–1995), nyug. fõtanácsos (1995–). Több felsõokt. int-ben tanított 1982–1985 között. Kut. ter.: a 10-24 éves tanulóifj. nevelése, oktatása, értékeik, életmódjuk. P.: Mintegy 160 publikációja jelent meg hazai és külf. lapokban. F. m.: Közvéleményvizsg. a kollégiumokban (1970), Társ., pol. nevelés a középiskolákban (1973), A bentlakásos int. nevelõmunkája (1974), Értékszocializáció a nev. folyamatában = Magy. Ped. (1981/3.), Az értékek szemlélet- és tudatformáló szerepe középisk. korban (1982), Tizenévesek értékeirõl, magatartásáról (1985), Önte vé kenységre, közéletiségre, demokratizmusra nevelés középisk. korban (1986), Értéktudatosság az ifj. hazafias, honvéd. és katonai felkészítésének alapja (1987). D.: Az Okt.-ügy. kiv. dolg. (1969), Ifj. Érdemérem (1969), Miniszt. Dícs. Okl. (1973), Szakszerv. Érdemérem (1976). K.: Amíg Bp.-en élt, pihenésül és kikapcsolódásul szívesen kirándult Szentendrére. 1972-ben telket vettek Pismányban, majd a családjával 1978-ban végleg kiköltözött a városba. C.: 2000 Szentendre, Vargánya u. 17. T.: (26) 315-044 F.: saját közlés
DAVIDOV, G. Dinko, dr.
(Stari Sivac, Bácska, 1930. –) mûvészettörténész. T.: Egyetem, filozóiai fakultás, Belgrád. Doktori disszertáció: Srpski bakroresci XVIII stoléca (XVIII. századi szerb rézmetszetek,1965). É.: Munkatárs, Galerija Matice srpske (1959–1979), tud. tanács adó, SANU (Szerb Tudományos és Mûvészeti Akadémia). Balkanológiai Intézet. Kut. területe: a balkáni térség helyeinek megismerése az Athosz félszigettõl Szentendréig, különösen a felvilágosodás századában. Figyelme leginkább a szerb mûvészetnek a hagyományos, késõ középkori formájától a barokk és klasszicista korig terjed. F. m.: Ikone srpskie crkva u Madarskoj (Magyaro.-i szerb templomok ikonjai, 1973), Srpska grafika XVIII veka (XVIII. századi szerb grafika, 1978), Sentandreja (D. Medakovic-tyal közösen, 1982), Znamenja seoba (A seoba = a beköltözés emlékhelyei, 1990), Spomenici Budimske eparhije (A budai püspökség emlékei, 1990). Ezen túl számos tanulmányt és cikket írt. Szervezett néhány kiállítást a romániai és a magyar szerb ikonokról. D.: A budai püspökség emlékei c. könyvéért kitüntetés a Srpska knjizevna zadruga-tól. K.: Több alkalommal járt Szentendrén.
DEIM Pál
(Szentendre, 1932. jún. 29. –) festõmûvész. Sz.: D. Ferenc banktisztv., Weszely Eleonóra. Nõs: Schillerwein Ilona. Gy.: Péter (1959), Tamás (1964). T.: Állami Gimn., Szentendre (1950), Magy. Képzõmûv. Fõisk. (1958–1963). É.: Fõisk. kora óta rendszeresen kiáll. mûvész. Egyéni kiáll.: Tiszti Klub, Szentendre (1957), Ferenczy Múz., Szentendre (1957), Mednyánszky Terem, Bp., (1965), Hollandia (1968), Ferenczy Múz., Szentendre (1969), Modern Képtár, Pécs (1972), Debrecen (1973), Mûcsarnok, Bp., Dorog (1974), Dunaújváros (1975), István kir. Múz., Székesfehérvár (1976), Veszprém, Szentendre (1978), Nagyatád (1980), Krakkó, Varsó (1981), Gyõr (1984), Újpesti Gal., Bp., (1985), gyûjt. kiáll. Ernst Múz., Bp., (1992), Barcsay J. Ált. Isk., Szentendre (1994). A Magy. Képzõmûv. Fõisk. címzetes egy. tanára (1990–). Több egy. tagja: A Fiatal Mûv. Stúdiója (1966–1968), a Zuglói Kör, a Szentendrei Artéria Alkotóköz., a Magyar Mûv. Akadémia (1992–), a Magy. Képzõmûv. Szöv. Mûvei megtalálhatók múzeumokban: Aachen,Tokio, Brüsszel, Róma-Bolsano, Magy. Nemz. Gal.,Tört. Múz. (Bp.), Debrecen, Hatvan, Gyõr, Miskolc, Pécs, Prilep, Székesfehérvár, Szent endre, Szombathely, valamint néhány magán gyûj te ményben (Pogány, Kolozsváry, Vass, Szentirmay, Doszpod). Közterületen látható mû vei: Üvegablak, r. kat. templom – Ábrahámhegy, A hazáért meghalt hõsök és áldozatok emlékére – Nádorvárosi temetõ, Gyõr, 1956-os bronz emlékmû – Gyõr, köszönõbábu – Szentendre,Duna ka nyar krt., üvegablak – Ferences Gimn., Szent endre. D.: IV. Orsz. Kisplasztikai Biennálé, Pécs I. díj (1974), IV. Nemzetk. Kisplasztikai Kiáll. fõvárosi különdíja (1978), Munkácsy-díj (1985), PRO URBE SZENT ENDRE (1987), a Magy. Közt. Kiváló Mûvésze (1990), Ferenczy Béni és Noémi emlékkiáll. I. díj (199l), a Mûv. Alap képzõmûv. éves nagydíja (1991), Kossuth-díj (1993), SZENT ENDRE VÁROS DÍSZPOLGÁRA (1996). F. m.: Ketten, Prilepi kolostorok sorozat, Feljegyzések egy kolostorban, Kõmíves Kelemenné, Csend-sorozat, Szárnyas oltár, Vörös bábu, Gyõri bronz Golgota (1956-os emlékmû). K.: A Deim család tagjai 1804-ben telepedtek le a városban, mint molnárok. A Bükkös-patak melletti malmukat 1932-ben számolták fel. Nagyanyja Langer Mária, L. Viktor zeneszerzõ leánya, színésznõ. Nagynénje Tisza (Langer) Karola primabalerina. D. P-t a Szentendrén megtelepedett festõk (Bánáti Sverák József, Deli Antal, Barcsay Jenõ) irányították a mûvészet felé. A festés mellett aktív részt vállalt a város életében is. 25 éven keresztül tagja volt a Szentendrei Mûemléki Bizottságnak. Tagja és elnöke volt évekig az Ilosvai Varga István Alapítványnak. A Szentendre Mûvészetéért Alapítvány elnökeként évekig tevékenykedett a MûvészetMalom felépítéséért. P.: A városvédelem, a mûemlékek témájában többször publikált is: Pásztor Jánosné, Gajzágó Jolán: Szentendre ismertetõ. Szerk.: D. P. (1971), Szentendre csak egy van = Élet és Irodalom, 1976. dec. .4, Pillantás egy életmûre születésnapkor, Tisztelet a mesternek, Szüle tésnapi levelek Barcsay Jenõhöz (1987), Hová lettél Bükkös-patak? = Szentendre és Vidéke, 1987/12., Mivé lettél Bükkös-patak? = Szentendre és Vidéke, 1988/1,2., A nagy mûvészet csendben növekszik (Pirk János 85 éves) = SzV, 1988. szept.,Séta a városban (sorozat) = SzV (1991. dec. – 1992. febr.). Jó döntéssel az álomból lett valóság = SzV, 1996. szept. 13,Kell-e nekünk a kasztrált kasztrum? = SzV, 1997/11, Pohárköszöntõ helyett (Szánthó Imre kiállítása). = Sz. .V, 1998/4. Könyv: Album-Képeslap-montázs (1993). C.: 2000 Szentendre, Kálvária út 5. T.: (26) 311–722 Ir: Varga Vera: Szentendre nélkül nem lennék festõ = PMH, 1968. szept. 21., Frank János: D. P. = Élet és Irod. 1969. jan. 4., Perneczky Géza: Neues Szentendre. Images gesucht Ausstellung von Pál Deim = Budapester Rundschau, 1969. aug. 22., Passuth Krisztina: Új törekvések a Szentendrei mûvészetben = Új Symposia, 1969. 45. sz., Haulisch Lenke: D. P. festészete = Mûvészet 1972/8, Petényi Katalin: D. P. festészete = Jelenkor, 1972. dec., Tóth Antal : D. P. = Mûvészet, 1972/12, Juhász Ferenc: D. P. bemutatása = Új Írás, 1973/5, Rózsa Gyula: Kutatás eredménnyel = Népszabadság, 1974. ápr. 3., Németh Lajos: Elmélkedések a térrõl. Gondolatok D. P. mûvészetérõl = Mûvészet, 1975/1, S. Nagy Katalin: D. P. (kismonográfia, 1977), Sík Csaba: A Parthenon lovain innen és túl (1979, 255-258. p.), Nagy Ildikó: A csend és hallgatás között = Mûvészet, 1980/l., Lóska Lajos: A tárgyak csendje. Beszélgetés B. P-lal = Mûvészet, 198l/9. sz., Losonci Miklós: A rend drámája, színes csönd. D. P. mûvészetérõl = Dunakanyar, 1986/3., Gyárfás Péter: A bábu útja = Mûvészet, 1987. 64. sz., Kolozsváry Marianna: D. P. Monográfia,bibl. (1992), Wehner Tibor: ,, A végtelen sejtések birodalma ,, D. P. gyûjt. kiáll. = Kritika, 1992. nov., Hann Ferenc: A mûterem a katedrám = Heti Magyaro., 1993. márc. 26., Fábián László: Raszter-hó a mûkará csonyfán. Beszélgetés D. P. képes albumáról = Új Magyarország, 1993., Páskándi Géza: D. P. titka = Hitel 1998/1 F.: Magyar és nemzetközi ki kicsoda 1998, Krónika a Magyar Mûvészeti Akadémia elsõ hat évérõl, 1992–1997, saját közlés
DEMJÉN Gyöngyvér
(Bp. 1940. máj. 26. –) színésznõ. T.: Ferences Gimn., Szentendre(1958), Szín. Akad. É.: Végzése után vidéki színházak tagja: Kisfaludy Színház, Gyõr (1962–1964), Nemz. Színház, Szeged (1964–1969), Petõfi Színház, Veszprém (1969–). Szerepei között megtalálhatók a magy. és a világ drámair.-nak fontosabb nõalakjai. Több filmben is szerepelt. D: Jászai Mari-díj (1988). K: Kislánykorában került Szentendrére. Fõiskolás korában többször lépett fel városi rendezvényeken. F.: Magyar színházmûvészeti lexikon, szóbeli közlés
DÉRI György id.
(1957-ig Dannler)
(Bp. 1931. jan. 17. –) ének tanár. Sz.: Dannler Nándor, Früchzeitig Janka. Gy.: György zenész, Veronika, Gábor zenész, Tamás. T.: Zenemûv. Fõisk. (1951–1957). É.: Tanár, Bp., Izbégi Ált. Isk., Szentendre, (1962–1998). P.: Ifjúsági dalok pop-ritmusra, audio kazetta. D.: 12 társadalmi, ifjúsági, PRO URBE SZENTENDRE (1984). K.: 1963-ban az induló Szentendrei Nyár egyik rendezvénye volt az általa írt Szentendrei mese c. darab. Ezután a többszörös aranyérmes ifj. együttesével, az izbégi iskola irodalmi színpadával éveken át rendsze resen részt vett a város és az üzemek kulturális életében. Utoljára a Kertész Kata által vezetett Központi Gyermekszínpaddal dolgozott, és több zenés darabját mutatták be. A 60-as években felépítette a Bükkös-patak partján a izbégi park- tábort, amely nemzetközileg is ismertté vált. 1971–1985 között ez a tábor adott otthont az országos elismerésû olvasó- és képzõmûv. tábornak, ahol írók, költõk, mûvészek, könyvtárosok foglalkoztak a gyerekekkel, táborvez. D. Gy. Emellett az országban elsõként szervezte és vezette 25-30 gyerekkel az ország különbözõ vidékeit bejáró elsõ nomád tábort. A tábor révén szoros kapcsolatot alakított ki a lengyel cserkészekkel, akik gyakran nyaraltak Szent endrén. C.: 2000 Szentendre, Vasvári P. u. 47. T.: 06-20-9672-58 F.: saját közlés
DÉRI György, ifj.
(Bp. 1965. aug. 12. –) csellista. Sz.: D. György énektanár, Bánk Zsuzsanna hegedûtanár. T.: Liszt Ferenc Zenemûv. Fõisk. (1989). A Zeneakadémián három évig volt demonstrátor, közben zeneszerzést is tanult. É.: Kilenc évesen már a Bartók Béla Zenemûv. Szakközépisk. tanulója. 1985–1995 között a Duo Ongarese kamaraegyüttes csellistája. Többszáz hangversenyt adnak Magyaro.-on és Európában. Számos rádió- és tv-felvétel , CD lemez õrzi mûködésüket. Szólócsellistája volt a Magy. Virtuózok Kamarazenekarnak, az Alpok-Adria nemzetközi együttesnek. 1991-tõl tanít a Liszt Ferenc Zenemûv. Fõisk.-án, ahol megalapította a Cappella Accademica kamaraegyüttest. Állandó munkakapcsolat fûzi a Tihanyi László vezette Intermoduláció Együtteshez, Dobra János Tomkins Énekegyütteséhez. Alapító tagja a Rácz Zoltán (Amadinda) szervezte UMZE-nek,a Budapest Csellóegyüttes koncertmestere (1996–). Horn Andrással és Eckhardt Gáborral megalapította a Trio D'Echo-t (1997). D.: Soros-, Eötvös-, MHB Rt Mûv. Alapítvány, Artisjus-díj 1 (1990), Artisjus-díj 2 (1998) a kortárs magyar mûvek elõadásáért. K.: Születésétõl a városban él. C.: 2000 Szentendre, Harmat u. 7. T.: (26) 313-682 Ir.: Dr. Török Katalin: Haydn-nek meg csúszott a tolla – Duo Ongarese = Szentendre és Vidéke, 1992. jan. 15. D. Veszelszky Sára: A szentendrei Duo Ongarese mindennapjai = Pest Megyei Hírlap, 1994. júl. 29 F.: saját közlés
DIENES Anna
(Cegléd, 1949. aug. 9. –) keramikus. Férjezett: Bordács Mihály. Gy.: Borbála (1978). T.: Képzõ- és Iparmûv. Gimn., Bp., (1963-67), Magy. Iparmûv. Fõisk. (1967–1972), üveg szak. É.: Tervezõ, Parádsasvári Üveggyár, Öblösüveggyár, Salgó tarján, rajztanár Ált. Isk., Cegléd. A Mûv. Alap, a Magy. Képzõ- és Iparmûvészek Szöv. tagja (1972–). Jelenleg elsõsorban tûzzománc faliképeket, grafikákat készít. K: Középiskolás kora óta járt ki a városba rajzolni. Férje szentendrei. 1977 óta õ is itt él és dolgozik. Letelepedve tûzzománc szakkört vezetett szentendrei gyermekeknek. Évekig foglalkozott a gyerekekkel az izbégi olvasó- és képzõmûv. táborban. D.: Érdemes Társ. Munkás (1981). C.: 2000 Szentendre, Janicsár u. 1/A. T.: (26/313-916 F.: saját közlés
DIENES Attila
(Marosvásárhely, 1942. szept. 27.–) szobrász. T.: Ion Andreescu Képzõmûv. Fõisk. (1968). É.: A román Képzõmûv. Szöv. tagja (1970–1988). 1988-tól Magyarországon él. 1969-tól kiáll. mûvész. Minden jelentõs romániai tárlaton részt vett. (Marosvásárhely, Bukarest, Sepsiszentgyörgy, Kolozsvár). Számtalan városban szerepelt munkáival: New York, Washington, Prága, Pozsony, Berlin, Ravenna, Párizs, Bp., Szentendre. A Marosvásárhelyi Mûhely (1978) alapító tagja. C.: Magyarpolányban él. Ir.: Novotny Tihamér: Absztrakt szobrok és szövött szõnyegek. Kat. (1990), Simon Tamás: Egyenes út a spirálhoz = Szentendre és Vidéke, 1990. szept. 15. F.: katalógus
DIETZ Ferenc
(Bp., 1939. febr. 23. –) közegészségügyi-járvány ügyi felügyelõ. Sz.: D. Ferenc, Kovacsics Mária. Nõs: Dubniczki Éva szakgondozó. Gy.: Ferenc (1968) jogász, közgazdász, Arnold (1969) humán erõforrás szervezõ. T.: Orvostovábbképzõ Int. Egészségügyi Fõisk. Kar (1979), József Attila Sza badegy. pszichológia (1983–1986), Mérnök- és Veze tõ képzõ Int. (1986), gombavizs gáló szak ellenõr, Silva-Féle Agykontroll (1994), közig. alapvizsga (1994), É.: Közegészségü.-járványü. ellenõr (1960–1990), közegészségügyi felügyelõ (1991–), másodállásban egészségnevelõ (1970–1992). Több éven át Simon Ernõvel szervezte a SzentendreiEgészségnevelési Napokat, Egészségügyi Heteket (bélyeg, plakát, gyermek rajz, alkotó nyugdíjasok stb.). Több évig tevékenykedett a városi tanács, az önkormányzat Egészségügyi-szociális Bizottságában. P.: Számos alkalommal publikált a Mai Magazin, az Új Szentendrei Hírlap hasábjain, valamint több szakmai lapban: Szentendrei általános iskolák tanu lóinak egészségét befolyásoló ismeretek (1997). Helyi iskolások véleménye a dohányzásról, Gyermekétkeztetés, Elfeledett bálok Szent endrén (1998). Önálló füzetei a Pest megyei Egész ségnevelés Kiskönyvtára sorozatban: Gombák, gombamérgezések, egészségnevelés (1979). Elõkészületben Hadikórház Szentendrén 1914–1918. D.: Kiváló Egészségnevelõ Munkáért (1975). az Egészségü. Kiváló Dolgozója (1976). K.: Õsei az l700-as évek végén települtek le Szentendrén. Többen közülük szerepet vállaltak a város közigazgatásában, közéletében (nagyapja városgazda, a hadikórház gondoka, anyai dédapja a helyi munkásegyesület választmányi tagja). 1996-ban testvéreivel segítette édesapjuk volt fûszer üzletének megmentett berendezéseibõl a várostörténeti kiállítás megszervezését. C.: 2000 Szentendre, Deák F. u. 20. F.: saját közlés
DIETZ László
(Szentendre, 1944. jan. 11. –) vendéglõs. Sz.: D. Ferenc, Kovacsics Mária. Nõs: Almási Edit épületgépész mérnök. Gy.: + Kinga (1970). Ágoston (1971). T.: Ferences Gimn., Szentendre (1962). 1972-tõl a TIT József A. Szabadegy. régészeti elõadásainak rendszeres hallgatója, vendéglátóip. szakképzések. É.: A Pest-Budai Vendéglátóip. Váll. költségvetési és adócsop. vez., 1972-ig, ettõl kezdve melegkonyhás üzletet vezet Szentendrén, Tahiban, Visegrádon, Pócsmegyeren, Bp., Római parton, 1980–1992 között saját üzletében dolgozott. A D. család az 1700-as évek végén Bajorországból telepedett át Szentendrére. D. L. idáig visszamenõleg igen nagy terjedelemben õrzi a család és a város tárgyi és írásos anyagát. Negyven éve tudatosan gyûjti ezeket. 1999-ben létrehozza a Szentendre 1000 éve Alapítványt. Több helytörténeti rendezvény aktív szervezõje. Testvérével, D. Ferenccel nagyapjuk emlékiratai alapján jelenleg a szent end rei I. vh.-s hadikórház történetét írja. a kórháznak 1914–1917 között nagyapjuk, D. K. Ferenc volt a gondnoka. C.: 2000 Szentendre, Vasvári P. u. 14. T.: (26) 312-463 F.: saját közlés
DILLE, Denijs
(Aarschot – Belgium, 1904. febr. 21. –) zenetörténész. É.: 1939-ben publikálta elsõ Bartók-tanulmányát. 1949 óta járt Magyaro.-ra. Végig követte azokat a zenei területeket, ahol Bartók járt és stílusa formálódott. Az MTA Bartók-Archivumának vezetõje (1961–1971). Jelentõsek a Bartók-kutatásban elért eredményei: Bartók ifjúkori mûveinek jegyzéke, elsõ kiadások, filológiai módszertan. Kezdeményezõje és szerkesztõje volt a Documenta Bartókiana (1964–1970) füzeteinek. Számos tanulmánya jelent meg Magyaro.-n és külföldön. F. m.: Béla Bartók. Ethnomusikologische Schriften, (1965–1968). Thematisches Verzeichnis der Jugendwerke Béla Bartóks (1974). Généalogie summarie de la famille Bartók (1977). K.: 1949 óta minden nyarát Szentendrén töltötte, 1961-tõl pedig állandó lakója a városnak (Bogdányi u. 23.). A belga televízió több részes filmet is forgatott itteni lakásában. 1994-ben egyedül maradván visszaköltözött Belgiumba. Ir.: Bosnyák Sándor: A jó zene mindig megmarad, Beszélgetés D. D. zenetörténésszel = Szentendrei mûsor, 1979. február, Monoki Lászlóné: Denijs Dille elköszönt = Szentendre és Vidéke 1995, II. 1. F.: Magyar nagylexikon 6, Pethõ Németh Erika, G. Sin Edit: Írók, költõk Szentendrén
DÓKA Klára, dr.
(Léva, 1944. febr. 25. –) levéltáros. Sz.: D. Károly, Lengyel Klára. T.: ELTE BTK, magy.-tört. (1964–1968). É.: A Fõv. Levéltár munkatársa (1968–1974), az Orsz. Vízügyi Levéltár meg szervezõje (1974–1977), vez. (1977–1981), az Új Magyar Közp. Levéltár munkatársa (1984–1992). Az Orsz, Levéltár fõmunkatársa (1992–). A tört. tud. kandidátusa (1974), doktor (1995). P.: 46 önálló kötete közül F. m.:A pest-budai céhes ipar válsága 1840–1872. (1979). Az Orsz. Vízügyi Levéltár iratainak alapellátása (1978). A vízi munkálatok szervezése és jelentõsége az orsz. gazd. életében 1772–1918 (1987). A magyar országi katolikus egyház levéltári anyagának fondjegyzékei (1986-87). Magyar o-i egyházilevéltárak térképei I-XVI. (1989–1992). D.: Pauer Gyula-díj (1992). K.: Szentendre vízügyi múltjáról kiállítást rendezett, több helytörténeti elõadást tartott. Õ írta a városról az elsõ, levéltári kutatásokra támaszkodó könyvet: Szentendre története írásos emlékekben (1981). õ lektorálta dr. Katona Gyuláné Szentendrey Katalin egyháztörténeti könyvét (1996). C.: 1014 Bp., Bécsi kapu tér 2-4., Magyar Országos Levéltár. T.: (1)155-7201 F.: Magyar és nemzetközi ki kicsoda 1996
DOMBóVÁRI József Tibor
(Nagykanizsa, 1945. máj. 5. –) tanár, vállalkozó. Sz.: D. Péter, Molnár Julianna. Nõs: Tisza Irén. Gy.: Judit (1969), Dénes (1974). T.: Bessenyei Gy. Tanárképzõ Fõisk., Nyíregyháza (1973). JATE JTK, Szeged (1978). vendéglátó menedzser, Bp., (1997). É.: Mûv. és gazd. felügyelõ, Nyíregyháza (1973–1980). tanár, Nyíregyháza (1980–1984). mûv. és gazd, felügy., Városi Tanács, Szentendre (1984–89). tanár, Szentendre (1989–1992). K.: Családjával 1979 óta él a városban. Az oktatás mellett fõként a vendéglátás és a kereskedelem érdekli. 1983-ban megnyitotta a COCA-COLA Panziót (Dunakanyar krt. 50.). 1986-ban házat vásárol a belvárosban és megnyitja a TURUL üzletházat (Duna korzó 7). 1990-ben néhány lelkes társával létrehozzák a Szentendrei Kereskedõk testületét,melynek eln. A Pest Megyei Kereskedõk Szöv. (KISOSZ). tagja, a Pest Megyei Keresked. és Iparkamara Idegenforg. és Vendéglátó oszt. eln. 1996-ban családjával megvásárolta a Danubius Hotelt, felújította, átalakította. C.: 2000 Szentendre, Ady E. u. 28. T.: (26) 300-662, Dunakanyar krt. 50. T.: (26) 310-410. F.: Pest megye kézikönyve I., saját közlés
DÕRY István, dr.
(Bp., 1959. júl. 5. –) tanár. Sz.: D. István, Kowal Krisztina. Nõs: Kéry Magdolna. Gy: Magdolna (1985). Zsófia (1986). Julia (1992). István (1993). T.: ELTE fizikus (1984). biofizikus (1985). fizikatanár (1986). É.: Kutató, Mezõgazd. Kut. Int (1984–1990). tanár, DAAD ösztönddíj, Freiburg (1988-89). Ferences Gimn., Szentendre (1990–). A biol. tud. kandidátusa. P.: A környezetvédelemmel kapcsolatban cikkei jelentek meg a Szentendre és Vidéke c. lapban. K.: 1990-tõl családjával a városban él. Azóta próbál javítani a város környezetén. Részt vett a város környezet védelmi koncepciójának kidolgozásában. Vezeti a Környezeti Nevelési Hálózat Orsz. Egyesületét, valamint a BOKOR ökocsoportot. C.: 2000 Szentendre, Kovács L. u. 16. T.: (26) 318-797 F.: saját közlés
DÖVÉNYI Zoltán, dr.
(Balatonboglár, 1948. nov. 30. –) geográfus. Sz.: D. Zoltán, Szabó Márta. Nõs: Mracskó Erzsébet tanár, ig. h. Móricz Zs. Gimn. Szentendre. Gy.: Mária Ibolya (1976). Zoltán László (1979). T.: Csokonai Vitéz M. Gimn., Csurgó (1967). KLTE BTK tört.-földrajz szak (1968–1973). É.: Tud. munkat. az MTA Földrajztud. Kut. Int. Alföldi Csop., Békéscsaba (1973–1984). fõmunk., csop. vez., MTA Földrajztud. Kut. Int. (1984–), ugyanott ov. (1991–1996), igh. (1997–), egy. doktor (1974), levelezõ aspiráns Halléban (1979–1983), a földrajztud. kandidátusa (1984), Humboldt-ösz töndíj, München (1988–1989), DAAD ösz töndíj, Heidelberg (1993), Lipcse (1996, 1998), PhD (1995). Okt. tevékenység: JPTE, Pécs (1990–), Bölcsészegyesület, Miskolc (1992-94), ELTE (1997–). Kut. területe: kisvárosok, Alföld-kut., tört. földrajz, infrastruktúra-vizsgálat, a munka nél küliség problémái, menekültkérdés, városföld rajz. Az MTA Földr. Biz., Demográfiai Biz., a Tele pü léstud. Biz. Tud. Minõsítõ Biz. tagja. P.: Az Alföldi Tanulmányok társszerk., a Magyaro.-i Nem ze ti Atlasz szerk. biz. tagja, a Studies in Ge o graphy in Hungary szerk. biz. tagja, Europa Regi onal (Lipcse). szerk. biz. tagja, Földr. Ért. szerk. biz. tagja. Mintegy 100 publikáció szerzõje hazai és külf. szaklapokban. K.: 1986-tól él Szentendrén. C.: MTA,Földr. tud. Kut. Int. 1062 Bp., Andrássy u. 62. T.: (1) 332-5996, 2000 Szentendre, Pipacs u. 4. F.: Magyar és nemzetközi ki kicsoda 1996, saját közlés
DRAGON Pál
(Csongrád, 1945. febr. 1. –) kisiparos, képviselõ. Sz.: D. Sándor, Hegedüs Ágnes. Nõs: Herth Júlia. Gy.: Tünde (1998). T.: Bottyán J. Gépip. Techn., Esztergom (1968), újságíró-isk. (1994-95), jelenleg a Pázmány P. Kat. Egy. Jog- és Államtud. Kara IV. é. hallgatója. É.: Esztergályos, bp-i és szentend rei gyárakban (1959–), önálló kisiparos (1969–). A klubmozgalomba 1977-ben kapcsolódik be. Ekkortól a szentendrei Petõfi Sportegy. Természetjáró Szako. tagja, 1980-tól eln. A szak osztály ellenzéki politikai tevékenysége miatt az elnöki tisztségrõl lemondatják (1986). 1984-tõl a Városi Tanács kult. biz. tagja (1984–). a demokratikus ellenzékben részt vett a szamizdat kiadványok terjesztésében (1985–), a Bõs-Nagymarosi Vízlépcsõ elleni mozg. egyik szerv. (1985-86). Jelen van a lakitelki találkozón (1987). Az MDF Szabad Kezd. Hálózat és a FKgP tagja egyidejûleg (1987-89). A FKgP újjáalakítója, ill. annak orsz. aleln. (1988–1990). orsz. gyül. képviselõ, a FKgP frakciójának titk. (1990–1994), az MDF orsz. Vállalkozói tagozatának szervezõje (1996–). P.: Írásai jelentek meg a Kapu, az Új Magyaro., a Magyar Nemzet és a helyi újságok hasábjain. K.: Családja 1950 óta Szentendrén él. Iskolai évei, munkája és politikai élete, tevékenysége egyértelmûen a városhoz köti. C.: 2000 Szentendre, Eper u. 10. T.: (26) 312-035. Ir.: Ki kicsoda Szentendrén ? = Új Szentendrei Hírlap, 1992. júl. 25., Erdélyi István: Eszme nélkül? . . . Hétköznapi szavak D. P-lal = Szentendre és Vidéke, 1998. márc. 13. F.: Országgyûlési almanach (1990–1994) saját közlés
DÚCZ László
(Szentendre, 1944. júl. 3. –) hivatásos vadász. Sz.: D. László, Gavrilovits Erzsébet. Nõs: + Pánisz Erzsébet, Böröcz Júlia. Gy.: Erzsébet (1988). Júlia (1990). É.: Munkatárs, Pilisi Parkerdõ Rt., Szentendre Város Önkormányzata. A honfoglalás 1100 évf. alkalmából 1996-ban az õ szervezésében és támogatásával emelték Pomáz és Szentendre határában a honalapítási-emlékmûvet. P.: Történelmi témában ír is. Könyvei: Közöttünk élõ turulmadár (1994). Harmatcseppek (elbe szélések, 1997). Istennek háttal (regény, 1999). C.: 2000 Szentendre, Hegybíró u. 2. Ir.: Rédei István: Beszélgetés D. L.-val a turulról = Szentendre és Vidéke 1992. dec. 15. F.: saját közlés
DUCZA Istvánné Musza Klára
(Szeged, 1951. jún. 1. –) tanár, igazgató. Sz.: M. Károly, Kószó Aranka. Férjezett: D. István villamos mérnök. Gy.: István (1977). Katalin (1982). T.: Könnyûip. Mûsz. Fõisk. (1973). ped. szak Mûsz. Egy. (1992). humán szervezõ szak JPTE, Pécs (1998). É.: Csop. vez. Kelenföldi Textilgyár, mûszaki titkár, csop. vez, Lenfonó Váll., Budakalász (1973–1982), tanár, Petzelt J. Szakképzõ Középisk. Szentendre (1985–). ugyanitt igh., majd ig. (1993–). D.: Arany János díj (1999). C.: 227. sz. Petzelt J. Szakképzõ Középisk. 2000 Szentendre, Római sánc köz 1. sz. T.: (26) 312–167. F.: saját közlés
DÚL Antal
(Kecskemét, 1945. jún. 10. –) tud. munkatárs. Sz.: D. Antal, Tarjányi Mária. Gy.: Katalin (1971), András (1974). T.: R. K. Hittud. Akad. (1967–1972). É.: Tud. munkatárs, MTA könyvtára (1973–1993), szerk., könyvkiadó (1994–). P.: A Hamvas Béla hagyaték gondozójaként több cikke jelent meg irodalmi folyóiratokban, napilapokban. Miután az író erõsen kötõdött Szentendréhez, a cikkek így a városról is szólnak. K.: Kutatásai révén 1968-ban került szoros kapcsolatba a várossal. 1970-tõl az özveggyel (Kemény Katalin) hetenként kijárt Szentendrére a régi Hamvas-kertbe (Cseresznyés u. 19.). 1980-ban egy kis kertet vásárolt itt, amelyre házat épített (Kõhegy-Bubán dûlõ). 1994–1998 között a szentendrei székhelyû Medio kiadó szerk. (Kucsera F. u. 1.). Az íróról helyben több elõadást tartott. F.: saját közlés
ÉCSY Gábor
(Gyõr, 1959. ápr. 25. –) r. k. pap. Sz.: É. Gábor, Sándor Ilona. T.: Hittud. Fõisk. Szentelése Esztergom, 1984. jún. 16. É.: Káplán, Szentendre (1984–1994), plébános Békásmegyer (1994–1995), templomépítõ szervezõ, kisegítõ lelkész, Magyar szentek temploma, Bp., Felsõlágymányos (1995–1996), plébánosh. uo. (1996–). Karitász-ig., a karitász referense (1997–). K.: Papi mûködésének elsõ színhelye a város. Plébánosként elkezdte, irányította a köv. munkákat: Szentendrei Búcsú (a Petõfi Kult. és Hagyományõrzõ Egy., a Ferences Gimn.-al, 1986–), Plébániatemplom felújítása (1986–1990). Kucsera emléktábla visszaállítása a Legényegylet falára (1989). Péter-Pál templom belsõ festése, külsõ vakolása (1990–1991). Betánia szegénykonyha létrehozása (1992). Katolikus óvoda alapítása, elindítása (1992). Kat. isk. építése, elindítása (1993). Kucsera emlékkereszt felállítása, Katolikus kálvária tatarozása (1993). P.: Elindította és szerk. a Péter-Pál útján c. plébániai újságot. D: PRO URBE SZENTENDRE (I., 1989). PRO URBE SZENTEND RE (II., 1994). Ir.: Nagy Károly András: Volt egyszer egy pap = Szentendre és Vidéke, 1994. ápr. 15., Losonci Miklós: Békásmegyer új plébánosa = Új Ember, 1994. jún. 19. F.: Az Esztergom-Budapesti fõegyházmegye jubileumi névtára, 1997, saját közlés
EGYED László
(Bp., 1953. nov. 5. –) grafikus, festõmûvész Sz.: E. Sándor, Soltész Mária, Gy.: Anna (1977). Péter (1979). É.: Számos hazai és külf. tárlaton állított ki festményeket és grafikákat (Ausztria, Görögo., Töröko., NDK, NSZK, Spanyolo., USA). Több könyvet illusztrált, grafikái jelennek meg kül. lapokban. A Mûv. Alap, a Fiatal Képzõmûv. Stúd. tagja. 1981–1982-ben az Egyesült Államokban dolgozott. D.: Az MTA Soros Alap. ösztöndíj (1986). Szép Magyar Könyv lektorátusi díj (1987). UNESCO különdíj (1996). K.: 1975–1982 között Szentendrén élt. A kezdetektõl tagja a Szentendrei Grafikai Mûhelynek. Ir.: Papp Júlia: E. L. kiáll. a Stúdió Gal-ban = Mûvészet 1984/6, Abody Rita: E. L. = Könyvtáros 1989/10., Gellér Katalin: E. L. kiáll., Bécs = Új Mûvészet 1994/10. F.: katalógus, saját közlés
ÉLIÁS Tibor
(Bp., 1953. –) énekes, elõadómûvész, vállalkozó. T.: Gencsy Sárinál tanult énekelni. É.: A kecskeméti Katona J. színházban debütált (1987). a debreceni Csokonai Színház magánénekese 1991-ig. K.: 1978-tól a szentendrei Nosztalgia Kávéház, az elsõ magántulajdonú kávéház üzletvez., 1988 óta tulajdonosa. Vendégei voltak a Magyarországot meglátogató államfõk, mûvészek: Schmidt kancellár, Gorbacsov, Lollobrigida, stb. A kávéház kis színpadán 1983 óta mûködõ Miniatûr Színházban a nézõk testközelbõl élvezhették a színészek, operett- és operaénekesek mûvészetét. P.: a Dunakanyar Kurír c. lap egyik kitalálója és szerk. Ir.: röthler: Bécsi kávé, habos sütemény. Nosztalgia portré É. T-al = Szentendre és Vidéke, 1992. júl. 15. F.: Magyar színmûvészeti lexikon, újságcikkek
ENDREI Judit
Kurdics Judit (Szolnok, 1953. máj. 7. –) televíziós mûsorvez. Sz.: K. István, Karkus Irén. Gy.: Sütõ Nóra, Sütõ Laura. T.: Juhász Gy. Tanárképzõ Fõisk., Szeged magyar-orosz szak (1973–1977). MÚOSZ Újságíró Isk., (1977–1978). ELTE BTK orosz szak (1980–1983). É.: tv bemondó, mûsorvez. (1976): Homokóra, TV-Híradó, Ablak (1985–1987). Hétvége, MTV-Plussz (1988), mûsorvez., riporter, szerk. TV-2 (1989–1991): Paraván, Át-állás, Vasárnapi Turmix, Napközi, Leporelló, Az éjszaka, Tízórai, Kincses-Tár. 1998 óta szabadúszó. K.: 1974-tõl Szentendrén él. 1977-ben, amióta az MTV-ben rendszeresen megjelent, Szentendre város nevébõl vette fel az Endrei nevet, így vált ismertté a nagyközönség számára. Gyakori résztvevõje a város kult. rendezvényeinek (háziasszony, konferanszié, riporter) (Szentendreiek egymás közt). Publikált is helyi lapban (IPSZILON, 1992.) Ir.: Kertész Péter: Én is leveszem adás közben a cipõmet. Beszélgetés E. J.-tal. = Szent endrei Mûsor, 1980. nov., Füzesi: Én itthon vagyok = Szentendre és Vidéke, 1996. IV. 19. F.: Magyar és nemzetközi ki kicsoda 1998, saját közlés
ENGELSZ József
(Répcelak, 1928. ápr. 27 . –) ötvös. Nõs: + Bokor Kornélia ötvös. T.: Fémöntõ mestervizsga, Iparmûv. Fõisk. (1950–1955). É.: Bronzöntõ, gyõri MÁVAG 195o-ig. 1953-tól kiállító mûvész, az Iparmûv. Fõisk. tanára, tanszékvezetõ (1973–). Rendszeresen részt vesz hazai és külf. kiállításokon. Épületdíszítõ lemezplasztikával foglalkozik. D.: Munkácsy-díj (1961, 1970). érdemes mûvész (1975). K.: Szentendrén él és dolgozik. C.: 2000 Szentendre, Málna u. 10. Ir.: Koczogh Ákos: E. J. (1980). F.: Magyar és nemzetközi ki kicsoda 1996
ENGLONER László, dr.
(Bp., 1941. szept. 14. –) orvos, radiológus. Sz.: E. Gyula, Döbrössy Eszter. Nõs: Pintér Mária. Gy.: Zita. T.: POTE (1959–1965). É.: Megyei Kórház, Szekszárd (1965–1973), belgyógyász szakvizsga (1970), radiológus szakv. (1973), tanársegéd, adjunktus, docens, SOTE Radiológiai Klinika (1973–1988), részlegvez., docens, (1988–), egyetemi tanár (1992–). Kut. területe: angiográfiás diagnosztikai és intervenciós radiológia, a daganatos betegségek lokális gyógyszeres kezelése. Az orvostud. kandidátusa (1984). Számos – a Magy. Orvostud. Társ. Szövetsége keretében mûködõ – tudományos társ. tagja. P.: Tanulmányai hazai és külföldi folyóiratokban jelennek meg (1978–). K.: Szentendrén él. C.: 2000 Szentendre, Stéger köz 21. T.: (26) 310-091 F: Marton Zsuzsa, Vadas Ferenc: Alkotások és pályaképváltozások (1990). Magyar és nemzetközi ki kicsoda 1998
ERDÉLYI István, dr.
(Nagyvárad, 1931. aug. 28. –) régész. Sz.: E. Ferenc, Petrik Ilona. Nõs: Káplár Gabriella. Gy.: Péter (1960). T.: Ferences Gimn., Szentendre (1949). ELTE BTK Történettud. Kar, muzeológus, régész szak (1950–55), aspirantúra, Szentpétervár (1959). É.: Tud. doktora (1976), habilitálva ELTE (1996), Tud. tanácsadó és tud. titk., MTA Régészeti Int. (1959–1992), címzetes egyet. tanár ELTE (1985–), Károli Gáspár Ref. Egy., BTK Tört. Tud. Int. ig. (1993–1998), ELTE BTK Belsõázsiai Int. óraadó tanár (1998–). Mint vendég fõmunkatárs 1968–1970, 1981–1983 között Moszkvában dolg. az akadémia Régészeti Int.-ben magyar õstörténeti témákon. Az MTA köztestületi tagja (1996–). Magyaro.-on több nagyobb és kisebb ásatás vez. 1961–1990 között – szünetekkel – Mongóliában vezette a közös mongol-magyar régészeti exp. magyar munkacsoportját, 1975–1983 között a Don folyó völgyében kutató szovjet-bolgár-magyar régészeti exp. magyar munkacsoportját. P.: Több mint négyszáz, köztük 12 könyv. D.: Munka érdemrend ezüst fok., Kõrösi Csoma-díj (1997). K.: Szülei 1944-ben menekültek el Nagyváradról. Októberben Szentendréntelepültek le, mivel itt élt édesapja rokona, Berecz Árpád ügyvéd. E. I. 1959-ben, miután itt lakást nem kapott, Bp-re költözött. Jelenleg Gödön él. Még mint egyetemista mentõásatást végzett a középkori városfal maradványainál a Liget utcában, majd kisebb feltárásokat a Barackos úti avar temetõben, és az alatta folyó patak melletti honfoglaláskori temetõben. Szentendréhez kapcso lódó cikkei: Pilisrõl a Pamirban = Pest Megyei Hírlap, 1957. szept. 23., Régészeti kutató úton Baskiriába = Uo. 1959, jan. 31., Sírrablók nyomában Budakalászon = Uo. 1959. dec. 25., Sashegyi Sándor (1890–1958). = Uo. 1960. júl. 30., A Holdvilágárok = Uo. 1960. júl. 2., Timur Lenk sírjától Batu kán szállásáig = Uo. 1961. júl. 8., Ásatások a pomázi Lugi dûlõben = Uo. 1961. márc. 11., Pomáz középkori emlékei = = Dunakanyar-Pilisvidék I. (1960). Jelentés: Szentendre (Mitteilungen der Arh. Inst. Der Ung. Akad. Der Wissenschaften 1958–1968/1970. C.: 2131 Göd, Kazinczy u. 75. T.: (27) 333-942 F.: saját közlés
ERDÉLYI Tibor
(Bp., 1953. dec. 2. –) térképész. Sz.: E. Tibor, Kömmerle Ibolya. Nõs: Jenõvári Gabriella. Gy: Balázs (1982), Orsolya (1984). T.: ELTE TTK térképész szak (1980), Testnev. Fõisk. tájfutó edzõ, középfokú sportvez. (1980). É.: Topográfus, MN Térképészeti Int. (1980–1984). Ezermester PG Leányváll. (1985–1990). saját Térkép Stúdió (1990–). K.: 1984 óta él és dolgozik Szentendrén. Azóta több, különbözõ méretû és méretarányú térképet készített a városról. C.: 2000 Szentendre, Levél u. 5. T.: (26) 314-884 F: saját közlés
EREDICS Gábor
(Bp., 1955. aug. 8. –) népzenész, zenei szerk. Sz: + E. József, Krachler Zsófia. Nõs: Gyenis Katalin (1979–1989). Sütõ Melinda. Gy.: Eszter, (1978). Júlia (1979). Boglárka (1986). T.: Zeneoktatói Munkaközösség, Pomáz, Szentendrei Áll. Zeneisk., zongora, harmonika tanszak (1962–1973). tanárai: Schmidt Jánosné, Szári Mihály, + Papp Tibor, Frank Lajos. Bartók B. Zenemûv. Szakisk., orgona-zeneszerzés (1973–1977). Tanárképzõ Fõisk., Pécs, Janus Pannonius Tud. Egy. Tanár képzõ Kar ének-zene-népmûv. (1978–1982). Belgrádi Egy., népzene (1981). É: Kezdetben az orgonajátékhoz és különösen Bach zenéjéhez vonzódott, majd egyre szorosabban kötõdött a délszláv népzenéhez. Szentendrén,Pomázon, Budakalászon, Csobánkán – ahol felnõtt – a szerb családok máig megtartották nyelvüket, vallásukat, dalaikat, táncaikat, szokásaikat. Ehhez kapcso lódó élményei és származási motivációk hatására már ifjú korában bekapcsolódott e zenekultúra tudatos megõrzésébe. Lérejött a Vujicsics Együttes, melynek egyik alapító tagja, vez. (1974–), a Népmûv. Int. (Magyar Mûvelõdési Intézet Népmûvészeti Fõo., és Nemzetközi és Etnikai Kisebbségi Fõo.) munkatársa, a hangszeres népzenei terület szakmai módszertani, oktatási kérdéseivel foglalkozik (1982–), helyettesítõ tanár, Liszt Ferenc Zenemûv. Fõisk. (1985), a Magyar Rádió Zenei Fõo. szerk. (1990–1992). Zenei munkatárs a Pest Megyei Közmûvelõdési Információs Közp., Szentendre (1994–1996). A Kalász Mûvészeti Iskola ig., Budakalász (1998–). P.: A kezdetektõl zenei szerk. a táncháztalálkozók lemezeinek, számos népzenei egy. hangfel vételének szerk., ill. producere. Az intézményes népzeneoktatás kísérleti tananyag kiadványainak sorozatszerk.: Népzenei füzetek. (1982–). Hanglemezek: Croatian folksongs and dances (1992), Szerb zenei hagyományok I. (1999), Vujicsics Együttes: Délszláv népzene (1981), „Az év hanglemeze" díj, Somogyi szomszédok (1986), Szerb és horvát népzene (1987), ugyanez a lemez megjelent Európa több országában, Japánban és az USA-ban, Samo sviraj CD (1997), Délszláv népzene CD(1997), Dráva menti horvát táncok CD (1999). Számos néptánc, népzenei tanfolyam elõadója, minõsítõ rendezvények, versenyek zsûritagja, pályázatok kurátora, a népzenei alaptantervek lektora, televíziós népzenei mûsorok szerk. Jelenleg kutatja és kiadásra készíti elõ Bartók Béla korai szerb fonog ráf felvételeit, valamint a századeleji gramafonlemezek és Vujicsics Tihamér gyûjtéseinek népdalanyagát. K.: A 70-es évektõl kezdeményezõje és aktív résztvevõje a Szentendrén,ill. a környéken élõ szerbek hagyo mányaihoz tartozó zenei rendezvényeknek. (Szentendrei Nyár, Szentendrei Teátrum. Szentendrei búcsú, Vujicsics Táncház, Vujicsics koncertek a Barcsay Múzeum udvarán, Vujicsics Emlékfesztivál). Elindítója, alapítója a szentend rei közösségi rádiózásnak, fõszerk., mûv. vez.: Fesztivál Rádió (1995). Duna Rádió (1995–1996). 1980-tól családjával Szentendrén él. A Vujicsics együttes 25 éves folyamatos mûködése során elõadói és alkotói sikereivel nagy hatással képviselte nemzetközi és országos rendezvényeken a szülõföld értékes hagyományait. Gyûjtõ, tudományos és ismeretterjesztõ tevé kenysége révén a népzenei mozgalom élvonalbeli szakmai mûhelyévé vált, erõsítve a magyarországi szerbek és horvátok zenei önismeretét, országosan is lendületet adva a hagyományõrzésnek. D: a Vujicsics Együttessel: Ki mit tud? (1976–1977), PRO URBE SZENTENDRE (1986), Pomázért Emlékérem (1997), a Szerb Orsz. Önkormányzat Szent Száva díja (1998), Líra-díj (1999), Pest Megye Mûvelõdéséért (1999). C.: 2000 Szentendre, Károly u. 28. T.: (26) 311-706 F.: Magyar és nemzetközi ki kicsoda 1998, saját közlés
EREDICS Kálmán
(Bp., 1952. szept. 22. –) zenemûvész. Sz.: E. József, Krachler Zsófia. Nõs: Léderman Zita. Gy.: Áron (1983), Benjamin (1987), Salamon (1990). T.: Konzervatórium, harsona tanszék (1972), két év Ho Si Minh Tanítóképzõ, Eger, Zenetud. Int. népzenei tanf. É.: Szent István Gimn. Szinf. zenekara, Bp., (1972–1974), Deák Tamás Big Band (1974–1976), mûv. ea., Mûv. ház, Pomáz (1977–1980). A Vujicsics Együttes egyik alapítója (1974). és fõállásban jelenleg is tagja. K.: Az E. család ugyan pomázi, de édesanyja révén kötõdik Szentendréhez is. 1979–1981 között a városban élt, 1981-tõl Bp.-en, majd 1994-tõl újra Szentendrén. Otthonában gyakorol és készül fel hangversenyeire a Vujicsics Egy. D.: Vujicsics Egy.-sel Ki mit tud? (1966–1967). PRO URBE SZENT ENDRE (1986), Pomázért Emlékérem (1997), Líra-díj (1999), Pest Megye Mûvészetéért (1999). C.: 2000 Szentendre, Bogdányi u. 4o. T.: (26) 315-235 F.: Ki kicsoda a magyar rockzenében?, saját közlés
ERDÕS László
– káplán, Szentendre(1940–1942). 1943-tól a papi szolgálattól megvált. F.: dr. Katona Gyuláné Szentendrey Katalin: i. m.
ERDÕVÉGI András
(Baja, 1933, aug. 15. –) r. k. pap. Szentelése: Esztergom, 1957. jun. 16. Káplán Ásványráró (1957-58). Bp., Római fürdõ (1958-62). rendelkezési állomány (1962-64). Szentendre(1964-65). Utolsó adat: 1985-tõl betegállományban Bp.-Zugliget. F.: dr. Katona Gyuláné Szentendrey Katalin: i. m.
ÉRSZEGI Gábor
(Bp. 1942. febr. 7. –) r. k. pap. Szentelése Esztergom: 1966. jún. 19. Káplán Mohora (1966-67), Csolnok (1967-68), Szob (1968), Szentendre(1968-69). Utolsó adat: templomig. Bp.-Kõbánya MÁV-telep templomigazgatóság. F.: dr. Katona Gyuláné Szentendrey Katalin: i. m.
FÁBIÁN János, dr.
(Bp., 1918. jan. 8. –) r. k. pap. Szentelése Wien, 1940. dec. 15. Káplán Szentendre(1940–1944). Utolsó adat: protonotárius, õrkanonok, buda vári plébános, budai fõesperes, apost. Prot. Supra. num. F.: dr. Katona Gyuláné Szentendrey Katalin: i. m.
P. FADDY Ottmár
(Jánoshalma, 1909. máj. 19. –) r. k. pap, tanár. Sz.: F. Mihály, Komáromi Teréz. T.: Hittud. Fõisk., Gyöngyös és Bp., Debreceni egy. Bölcsészettud. Kar, hittan tanár. É.: Rendház- fõnök, népmisszionárius: Nyíregyháza, Simontornya, Debrecen, Csongrád, kilenc év börtön az 1956-os szerepléséért. Jelenleg a Szent Korona Társ. elnöke. P.: Több száz településen több ezer beszéd, tv- és rádióriportok, újságcikkek, könyv: Út a Végtelen felé.D.: Vitézi Rend, Jánoshalma díszpolgára, a Hazáért Érdemkereszt, a Magyar Szabadságharc Világszöv. díszoklevele a börtönbüntetéséért, Gyémánt misés pap. K.: 1950–1954 között hittantanár a szentendreiFerences Gimná ziumban. C.: Ferences Rendház, Ferences Tartományfõnökség 1024 Bp., Margit krt 23. T.: 06-1-212-3957, fax: 06-1-212-5150 F.: saját közlés
FARKAS Ádám
(Bp., 1944. nov. 21. –) szobrászmûvész. Sz.: Bisztrai Farkas Ferenc, Gyõrffy Anna. Nõs: Rákossy Anikó. Gy.: Borbála (1971), Zsófia (1972). T.: Képzõ- és Iparmûv. Gimn. Bp. (1961–1964), Képzõmûv. Fõisk. (1964-68), École supérieur des Beaux-Arts, Párizs (1968-69). É.: 1963-tõl készít szobrokat. A Képzõmûv. Fõisk. címzetes egy. tanára. A Szimpóziumok és Alkotótelepek Társ. egyik vez., az ALAP (UNESC0) Magy. Nemzeti Biz. vez. (1985-90), országgy. pótképv., az Art'éria Gal. tagja, a Magy. Képzõ- és Iparmûv. Szöv. Pest megyei területi szerv titk., a MûvészetMalom ügyének egyik mozgatója, a Szentendre Mûv szetéért Alapítvány elnöke. Fontosabb egyéni kiáll.: Bp., Szentendre (1968, 1972), Mûcsarnok, Bp. (1973), Charlottenburg Múz., Koppenhága (1975), Duisburg, Antwerpen (1977), Magy. Nemz. Gal., Bp., Párizs (1978), Szentendre (1982), Bázel (1983), Pécs (1986), Holbein Haus, Augsburg (1988). Köztéri szobrai állnak Bp-en, Nagyatádon, Szentendrén, Székesfehérváron, Tápiógyörgyén, Budakeszin, Kispesten, Villány ban, Hajdúböszörményben, Recsken, Csobajon, Japánban. F. m.: Szentendrei Köszöntõszobor, festett beton (1980). a Föld Ereje, mészkõ szökõkút, Gazdagrét (1989). Kõesés, Villányi szoborpark (1988). Emlékmû, Recsk (1991). D.: Munkácsy-díj (1983), SZMT mûvészeti díj (1985), Érdemes Mûvész (1989). K.: 1948 óta Szentendrén él és dolgozik. C: Art'éria Gal. 2000 Szentendre, Városház tér 1. T (26) 310–111 Ir.: Hann Ferenc: Leginkább a whitmani fûszál hajlatára – F. Á. szobrairól = Mozgó Világ, 1982/7., Nagy Zoltán: F. Á. mûhelyében = Mûvészet 1982/11., Wehner Tibor: A célkereszt a végpont = Kortárs (1986)., Kovács Gyula: Szentendrei szob rászok = Studia Comitatensia 20., Kádár Márta: Az árulkodó nyomot eltüntették. A recski emlékmû és alkotója = PMH 1991. X. 22., Párbeszéd a kõvel, párbeszéd a világgal. = Új Mûvészet 1997/5-6. F.: Magyar és nemzetközi ki kicsoda 1998, saját közlés
FARKAS János
(Zalaegerszeg, 1954. ápr. 12. –) vegyészmérnök, önk. képviselõ. Sz.: F. Ferenc, Hunya Irma. Nõs: Nagy Valéria könyvvizsgáló. Gy.: Alexandra (1979), Beatrix (1983), Roxána (1986). T.: Vegyip. Szakközépisk., Nagykanizsa, Vegyipari Egy., Veszprém, szervezõ vegyész üzemmérnök (1984), szervezõ vegyészmérnök (1989). É.: Vegyésztechn. Középdunántúli Vízügyi Ig., Székesfehérvár, üzemvez. TEMAFORG, Kisszállási Gyáregység, Kék Duna MgTsz Kisoroszi Mûanyag Üzeme, ügyvez. ig. és tulajdonos, Mediátor Szervezési és Kerekeskedelmi Kft., Szentendre (1990–), önkormányzati képviselõ, a Vá rosüzemeltetési és Idegenforg. Biz. eln. (1998–). K.: 1987 óta családjával a városban él, 1990-ben költöztek be saját házukba, ahol vállalkozása mûködik. Itt jelenleg tizenkét embernek ad munkát, többségében helyi lakosoknak. C.: 2000 Szentendre, Pannónia u. 28. T.: (26) 312-5o3, (26) 318-921 F.: saját közlés
FAZEKAS István
(Magyarnándor, 1908. szept. 15. –) r. k. pap. Szentelése: Esztergom, 1932. jún. 19. Káplán Szent endrén(1932–1934). Utolsó adat: tb. Ka no nok, 1984-tõl nyugdíjas. F.: dr. Katona Gyuláné Szentendrey Katalin: i. m.
FEHÉR András
(Pereg, 1944. okt. 10. –) fizikus. Sz.: F. András, Hadzsega Mária. Nõs: Szedlár Irén tanár, Móricz Zs. Gimn. Gy.: András, informatika tanár, teológus egy. hallg. T.: ELTE TTK (1969). É.: Munkatárs MTA Izotóp Int. (1969–1974). Közp. Fizikai Kut. Int., Atomenergia Kut. Int. (1974–1993). Két évig Franciaországban dolgozott (Grenoble, 1979–1980). Kutatási témája: sugárkémiai automatizálás, erõmûvi környezetvédelem. P.: Cikkei jelentek meg a Magyar Fórumban, a Pest Megyei Hírlapban és a helyi lapokban. K.: Családjával 1965 óta Szentendrénél. Önkormányzati képviselõ, Szentendre (1994–1998). Pest Megyei Önkormányzat, Bp., (1994–1998). Az 1993 és 1995 évi kárpótlási földárverések egyik elõkészítõje, a helyi Érdekegyeztetõ Fórum és a Földrendezõ Biz. eln. C.: 2000 Szentendre, Sztaravodai u. 58. F.: saját közlés
FEHÉR Zsuzsa, D.
(Doroghy Miklósné)
(Nagykõrös, 1925. jan. 6. –) mûvészettörténész. Gy.: Zsuzsa (1950), Judit (1952). T.: Szegedi Tud. Egy. BTK. É: Mûv. vez., Fõvárosi Képtár (1948–1950), Mûcsarnok (1950–1954), fõszerk. ill. irodavez., Képzõmûv. Alap könyvkiadóváll. (1954–1965), oszt. vez. Nemzeti Gal. (1965–1970), képzõmûv. oszt. vez. MTV (1970–1988). A képzõ- és Iparmûv. Szöv. szakoszt. titk., eln. ségi tagja volt. A Kritikusok Nemzetk. Szöv. tagja. Riportjai rendszeresen szerepeltek a tv mûsoraiban: Mûvészeti magazin, Portrék, Mûteremben. Kortárs magy. képzõmûv. kiáll. rendez, tanulmányokat, kritikákat publikál. Filmjeiben a XX. sz. magy. mûv. bemutatásával, a külf. magy. mûvészek munkásságával foglalkozik. K.: Nyaralója van a városban (Csillag köz). A Szent endre, a szeretett városc. finn-magyar tv-filmnek õ volt a magy. szerkesztõje. F. m.: Mikus Sándor (1955). Domanovszky Endre (1962). Mûvészek (1963). Kurucz D. István (1968). Magy. festészet a XX. sz.-ban (1971). Graphica Hungarica II. (1974). D: Munkácsy-díj (1984). Szeged város Alkotói díja (1970). SZOT-díj (1971/ F.: Magyar és nemzetközi ki kicsoda 1996, Pethõ Németh Erika, G. Sin Edit: Írók, költõk Szentendrén
P. FEKETE András
(Bölcske, 1956. szept. 18. –) igazgató. Sz.: F. József, Szalai Erzsébet. T.: Ferences Hittud. Fõisk. (1985), ELTE BTK biológia szak (1985), ELTE BTK pedagógia szak (1987). É.: Tanár, Ferences Gimn., Szentendre (1985–), ugyanitt ig. (1993–). C.: 2000 Szentendre, Áprily L. tér 2. T.: (26) 311–195, 315-712 F.: saját közlés
FEKETE Gyula
(Bp., 1951. aug. 26. –) énekes, zeneszerzõ, dalszövegíró, mûfordító. Sz.: F. János, a Zsoldos tánczenekar baritonszaxofonosa, Major Blanka a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának hegedû mûvésze. Gy.: Zita Blanka (1978), Dániel (1982). T.: Zenemûv. Fõisk. jazz tanszék, BAT Bróker tanf. É.: A Hungaria (1970–1982). a Dolly Roll egy. tagja (1982–), 1990-tõl szólista, énekes, zongorista, szaxofonos. 1993-tól lemezkiadói és reklámügynökségi tevékenységet folytat Maxi music néven. P.: Albumok – Hungaria: ROCK'N'ROLL PARTY, HOTEL MENTHOL, ARÉNA, FINÁLÉ, LIMBÓ-HINTÓ – Dolly Roll: VAKÁ CIÓÓÓ!, ELDORADOLL, JÁTÉK AZ ÉLET, OH LA LLA, AZOK A SZÉP NAPOK – szólóalbumok: MAXIMIX, ROCk' N'ROLL RANDEVÚ, SZTÁROK AZ ÉLETÉRT. D: Nívódíj (1986), Huszka Jenõ díj (1996). K..: 1996 óta Szentendrénél és dolgozik. C.: 2000 Szent endre, Dombalja köz 4. T.: (26) 312-205 F.: saját közlés
FENYÕ Gábor
(Bp., 1942. nov. 27. –) zenekari muzsikus, zenetanár, karmester. Sz: F. Béla, Fenyõ Alice. Nõs: Mezey Erika zenetanár, karvezetõ. Gy: László (1975). T.: Eötvös Gimn., Bp., (1960), Bartók B. Zenemûv. Szakisk. (1967–1970), Liszt Ferenc ZF. oboa-ütõhangszerek-szolfézs szak (1967–1970). Karmesteri kurzusok: Weimar (1983), Assisi (1985). É: Timpanista, Postás Szimfonikus Zenekar (1967–1973), MÁV Szimfonikusok (1973–1989), ugyanitt megb., majd h. igazgató, ig. (1995–). Karmesteri tev.: Eötvös Lóránd Tud. egy. Szimf. Zenekara (1967–1973), Bp., Mûszaki Egy. Szimf. Zenekara (1973–1978), Szentendrei Kamarazenekar(1978–), Váci Szimf. Zenekar (1984–1994), a Budapesti Fesztivál zenekar titkára (1992–), 1973 óta máig ifj. hangversenyek mûsorvezetõje, 1994-tõl az „Unokák és nag y szülõk hangversenyei" c. hangversenysorozat szerk. és mûsorvez. P.: Zenei cikkeket ír a „2 zsiráf" c. diáklapba. D.: A Szentendrei Kamara zenekarral: PRO URBE SZENTENDRE (1986), önállóan PRO URBE SZENTENDRE (1997). K: 1975-ben költözött családjával Szentendrére. Megalapítja a Szentendrei Kamarazenakart, amely azóta is folyamatosan mûködik. 1980–1983 között feleségével, Mezey Erikával együtt alapítója és mûv. vez. a Testvérmúzsák Zenei-Képzõmûv. tábornak. Több éven át vezeti a Felszabadulás (ma Püspökmajor) ltp.-i klubban a Zenebarátok Körét. 1982–1988 között szerk. és vez. a Pest Megyei Mûv. Központban rendezett ifj. hangversenysorozatot. C.: 2000 Szentendre, Szta ravodai út 88. T.: (26) 311-561 Ir.: Ki kicsoda Szentendrén? = Új Szentendrei Hírlap, 1993. febr. 6. F.: Ki kicsoda a magyar zeneéletben ? saját közlés
FENYÕ László
(Debrecen, 1975. aug. 16. –) zenész. Sz.: F. Gábor karmester, Mezey Erika zenetanár. T.: Móricz Zs. Gimn., Szentendre (1993), Liszt F. Zenemûv. Fõisk. gordonka szak, elõkészítõ tag. (1988), egyetemi tag. (1993), Zenemûv. Fõisk., Lübeck (1994), Zenemûv. Fõisk. diploma (1996). É.: Külföldi vendégszereplései: Németo., Svájc, Franciao. (többek között 1998. a Prades-i Casals Fesztivál). Spanyolo. (1992), a sevillai Világkiállítás magyar pavilon). Hollandia (többek között az amsterdami Concertgebouw-ban). Belgium, Románia, Bul gá ria, Szlovákia, Finno., Svédo., Anglia, Izrael, Olaszo., Japán, USA, Kanári szigetek, Ciprus. Szólócsellista Philharmonia Hungarica szimf. zenekar (1997–) Németo. D.: Számos hazai és nemzetközi versenyen vett részt. Jelentõsebb eredmények: Orsz. Zeneisk. Gordonkaverseny, Szolnok I. díj (1987), Nemzetközi Gordonkaverseny, Helsinki, középdöntõs (1991). Nemzetközi kamarazene-verseny Vercelli (Olaszo.) 3. díj (1993), Nemzk. Csajkovszkij-verseny, Moszkva, középdöntõ (1994), Nemzetk. Gordonka-verseny, Stuttgart, 2. díj (1996), Nemzetk. Rosztropovics-gordonkaverseny, Párizs, kamarazenei különdíj (1997), Magyar Rádió Orsz. Gordonkaverseny, Bp., I. díj (1998), Nemzetk. Gordonkaverseny, Christchurch (Új Zéland). III. Díj (1999). K.: Születése óta él Szentendrén. Itt kezdte zenei tanulmányait, itt lépett elõször a nyilvánosság elé. A városban játszott elõször zenekarban, illetve mutatkozott be zenekari kísérettel. C.: 2000 Szentendre, Szta ravodai út 88. F.: saját közlés
FERGE Lajos
(Egerlövõ, 1954. máj. 22. –) népmûvelõ. Sz.: F. Miklós, Gacsal Erzsébet. Gy.: Péter (1979). Linda (1981). T.: Tanítõképzõ Fõisk., Debrecen (1975). ELTE BTK népmûv. szak (1983). É.: Nép mûvelõként 1977-tõl többféle beosztásban dolgozik Szentendréna Pest Megyei Mûv. Közp. és Könyvtárban, a Dunaparti Mûv. Házban, a Pest Megyei Közmûv. Inf. Közp.-ban (Bp.). 1994 óta a szentendrei Fõ téri könyvesbolt (Magvetõ könyv keresk.) vez. Boltja gyakran támogatja a városi gyermek- és ifjúsági rendezvényeket. A kellemes környezetben gyakran tartanak könyvbemutatókat, szerzõi esteket, dedikálásokat. D.: 1998-ban az üzlet megkapta a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által alapított „Hermész-díjat". C.: 2000 Szentendre, Fõ tér 5. T.: (26) 311-245 F.: saját közlés
FILÓ András
(Szombathely, 1957. nov. 23. –) szerkezetépítõmérnök, menedzser gazd. mérnök. Sz.: F. József, Seller Anna. Nõs: Stefanovics Katalin. Gy.: András (1984). Andor (1987). T.: Ybl M. ÉM Fõisk. (1978–1981). Bp., Mûszaki Egy. (1982–1986). Ugyanott posztgraduális képzés (1992-95). É.: Út- és Vasútépítõ Váll., Bp., 1984-tõl a magánszektorban dolgozik, saját gazd. társ. vez. (1993–). K.: Szüleivel és testvéreivel 1958-ban költöztek Szentendrére,ahol nagyszülei is éltek. Felesége több generációs helyi család gyermeke. A FKgP helyi szerv. alapító tagja (1988–). eln. (1989–1990). titkára (1990–1995). A helyi ön kor mányzatba idõközi választás során került 1997-ben. Önkormányzati képviselõ, Szentendre (1998–). Pest Megyei Önkormányzat, Bp., (1998–). A Szentendrei Amatõr Football Club alapító eln. (1993–). C.: 2000 Szentendre, Rakodczay Pál u. 4. T.: (26) 310-465 F.: saját közlés
FLÓRIÁN Mária, dr.
(Bp., 1940. ápr. 23. –) néprajzkutató, muzeológus. T.: KLTE, Debrecen (1963). Doktorátus (1967). É.: Palóc Múz., Balassagyarmat (1963-69). Néprajzi Múz, Bp., (1969-74). szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múz. (1974-). MTA néprajzi kutató csop. Kut. területe a népi építészet és a paraszti öltözködés. P.: tanulmányai hazai szak kiadványokban jelentek meg. F. m.: Rimóci népviselet (1966) F.: Magyar néprajzi lexikon
FRAJT Edit
(Bp., 1955. nov. 2. –) színész. Gy.: Franciska. T.: Színház- és Filmmûv. Fõisk. (1975-79). É.: Nemzeti Színház, Pécs (1978–1980), Kisfaludy Színház, Gyõr (1980-82), Mafilm társulata (1982-86), Arany János Színház (1986–1994). Csehov, Shakespeare darabjai mellett ismertek film-, tv-szerepei. K.: A 90-es évek elején családjával Szent endréreköltözött. Több helyi jótékony célú elõadás résztvevõje. C.: 2000 Szentendre, Bükkös-part 74/B. T.: (26) 314-515, (26) 315-439, (26) 315-440 Ir: Réti Anna: Franciska – a befektetés = Heti Pesti Riport. 1994. jan. 6. F.: Magyar és nemzetközi ki kicsoda 1996
FRANK János
(Bp., 1925. jún. 11. –) mûvészettörténész. Sz.: F. István, Nádas Lenke. Nõs: Matzner Györgyi. T.: Pázmány Péter Tud.egy. ill. ELTE BTK (1947–1951). É.: Gyakorlóh., Szépmûv. Múz. (1951-52), segédmuzeológus, Ferenczy Károly Múz., Szentendre (1952–1955), fõmunkatárs, Mûcsarnok (1955–), mûv. oszt. vez. (1983–1992). 1951-tõl rendez kiállitásokat, többek között szentendrei mûvészekét (pl. Deim Pál, 1992). P.: 1964- rendszeresen publikál: Élet és Irodalom, The New Hungarian Quarterly (1973–1989). Budapest (1979–1984). F. m.: Szöllõsi (1974), Szóra birt mûtermek (1975), Szabó Vladimir (1976), Paizs László (1979), Az eleven textil (1980), Makovecz Imre (1980), Román György (1982), Czóbel(1983), Magyar plakát 1945–1985 (1985), Tárlatok – szertartások (1992), Mária Lugossy (1992), Haraszty Iván (1993), A Mûcsarnok négy évtizede 1950–1990 (sajtó alatt). D.: Munkácsy-díj (1977). C.: 1132 Bp., Csanády u. 4/B F.: Magyar és nemzetközi ki kicsoda 1996
FRIDLI Jenõné Gyarmathy Anna
(Bp., 1935 jún. 29. –) könyvesbolt vez. Sz.: Gy. László, Kosztros Amália. Férje tanár. Gy.: László (1955). mûszerész, Gábor (1962/üzemmérnök. T.: Teleki Blanka Gimn., Bp., (1953). könyvkeres kedõi segédlevél, boltvez. levél. É.: Csemege ker. Váll. Bp. (1953–1956), Tóth Árpád könyvesbolt, Szentendre (1956–1992). A Városi Tanács tagjaként intézi körzete ügyeit. Ny.-ba vonulása után könyvesbolti eladó Bp.-en és Szentendrén. D.: miniszteri kitüntetés, Kiváló Dolgozó, Szocialista Kultúráért, PRO URBE SZENTENDRE (1983). K.: Családjával 1953 óta Szentendrén él. Az általa vezetett könyvesbolt, közösségi helyek híján évtizedekig a város szellemi és kultúrális életének központja volt. Írók, mûvészek találkozhattak itt egymással, olvasó ikkal, barátaikkal. A magyar és nemzetközi filmforgatások idején a bolt a rendezõk, színészek hadiszállása. C.: 2000 Szentendre, Tél u. 5/b. T.: (26) 317-769 F.: saját közlés, ujságcikkek
FUFERENDÁNÉ ARSZENIEVITS Márta
(Szentendre, 1959. aug. 6. – 1998. ápr. 7.) óvónõ. Sz.: A. Károly, Szlovák Márta. Gy.: Márta (1978). T.: Móricz Zs. Gimn., Szentendre (1977). Óvónõképzõ Fõisk., Kecskemét (1980). Eszterházy K. Tanárképzõ Fõisk. gyermek és ifjúságvédelmi szak, Eger (1994). É.: Óvónõ, Óvoda, Borsos villa, Szentendre (1980–199l), elõadó, Nevelési Tanácsadó és Családsegítõ Közp., Szentendre (1991–), önkormányzati képviselõ (1994–1998), az Okt. és Kult. Biz. eln. (1997–). Eredményesen vett rész az Ifjúsági Alap létrehozásában. D.: PRO URBE SZENTENDRE (posztumusz, 1998.). C.: 2000 Szentendre, Festõ u. 14. F.: saját közlés