Szentendre utcanevei : várostörténeti olvasmány / Pethő Zsoltné Németh Erika ; fotó Miser István ; kiad. a Könyvtár a Művelődés Jogáért Alapítvány ...]. . - 2. bőv. jav. kiad. . - Szentendre : Könyvtár a Művelődés Jogáért Alapítvány, 1996 (Tahi : NESZ Kft.) . - 310 p., [24] t. : ill. ; 21 cm
Letölthető innen: Utcanevek A-K (.rtf) Utcanevek L-ZS
Szentendrei arcképcsarnok / [szerk. ... Benkovits György et al.] ; [kiad. Szentendre Város Polgármesteri Hivatala] . — Szentendre : Polgármesteri Hiv., 2000- . — 24 cm
ISBN 963-03-9008-6
929(439-2Szentendre)
Mt.: Benkovits György (1950-) (szerkesztő) . — Szentendre Polgármesteri Hivatal. (közreadta)
1. köt., Kortársaink . — 2000. — 227 p.
ISBN 9630390086 fűzött : 900,-Ft
Letölthető innen: kortarsaink (.doc)
2., Elődeink . — 2006. — 168 p. : ill.
ISBN 963 7521755 fűzött : 1800,- Ft
Letölthető innen: Szentendrei_Arckepcsarnok_II (.pdf)
Pethő Németh Erika
Írók, költők Szentendrén / [Pethő Németh Erika, G. Sin Edit ; kiad. Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár, Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága] . — Szentendre : PMKK : Pest m. Múz. Ig., 1990 (Szentendre : PMKK). — 169 p. : ill. ; 21 cm
ISBN 963-7521-56-9 fűzött : ár nélkül
Olvastad már? : könyvajánlások - gyermekszemmel / összeáll. és szerk. Nincsevics Klára ; Nagy Attila ... utószavával ; [ill. Rényi Krisztina] ; [... a Pest Megyei Könyvtár ... kiadása] . — Budapest : Pont ; Szentendre : Pest M. Kvt., cop. 2002 (Solymár : Komp). — 111 p. : ill. ; 23 cm
ISBN 963-9312-45-2 fűzött : 1380,- Ft
—
Szentendre vonzáskörzetének irodalmi topográfiája
Budakalász
EÖRSI István Lupaszigeti improvizációk című versciklusának rövid versei (A pillanat, A fű, A hangyák, A kő, Az evezőspár) egy-egy természetből ellesett pillanatot örökítenek meg. (Eörsi Istvánnak Lupaszigeten van nyaralója).1
JÓZSEF Attila Vágó Mártával kirándult a község határában lévő Nagy-Kevély hegyre.2
KULIN Ferenc állandó lakása: Budakalász, Széchenyi u. 49.
Bukásunk lesz a vesztetek című kötetének keltezése: Budakalász – Szent István telep.3
LIGETI Károly Oroszországban elhunyt internacionalista költőnek 1979. március 19-én az Omszki Park központjában, a bányatavaknál szobrot állítottak (Fjodor Bugajenko és Viktor Gyeszjatov alkotása), melyet 1990-91 telén – a pártállam bukásakor – leontottak.4
OLÁH László mintegy tíz évig használta saját maga barkácsolta nyaralóját a Lupaszigeten. 5
SAJTÓ. 1927. november 27. és 1928. július 1. között Budakalászon (Postaudvar) volt a Pilishegyvidéki Hírek című társadalmi közgazdasági és szépirodalmi, hetilapnak a szerkesztősége és kiadóhivatala. (Fel. Szerk. és kiadó: Dósa István).
TORNAY Mari 1988-tól Kórház u. 226. hrsz. Alatt élt, ahonnan a ’90-es években Pomázra költözött. 6
CSOBÁNKA
BERDA József Csobánka címmel verset írt a községről. A Csúcs-hegy oldalán, egy elhagyott kőbánya platóján van a Berda-pihenő.7
DÉRY Tibor Niki című kisregényének egyik színtere Csobánka.
DIÓSI Ágnes Szűz Mária zsebkendője című könyvében a csobánkai cigány szegkovácsok körében élő népmese-motívumok változásairól ír.8
HERMANN Antal leírja a Szentkút mondáját, a búcsújáróhely kialakulását, továbbá közöl két CSobánkát gyűjtött népdalt eredetiben és magyar fordításban.9
IGNJATOVIČ Jakov a szerbek karlócai nemzetgyűlésén Csobánka képviselője volt. Visszaemlékezéseiben a községről és lakóiról is írt.10
JÓZSEF Attila 1928-ban Vágó Mártával Csobánkán és Margitligeten át ment fel a Nagy-Kevélyre. (Margitliget akkor Pomázhoz tartozott.)11
KONRÁD György csobánkai kertje volt a ’80-as években a szervezkedő ellenzék egyik tartózkodási helye. Kéziratait is ottani szenes pincéjében rejtegette.12
MUSSONG Géza képekkel illusztrált leírást közölt a községről, „kis magyar Svájc-nak” említve azt. Megemlékezett a csodatévő szentkútról is.13
PIVÁR Ignác 1843. április 1-jén Csobánkán született. Írásai egy részét „Csobánkai Pivár Ignác” aláírással látta el. (A születési anyakönyvben április 2. szerepel születésnapként, valószínűleg az a keresztelés időpontja lehetett. A Lakhelye rovatban „Ház = zsellér Csobánkán” bejegyzés szerepel.) 14
RÉVÉSZ Tamás I. Tamás Ervin
SÁNTA Ferenc 1969-ben vett telket Csobánkán, melyre 1974-ben székelyes jellegű parasztházat épített fiaival együtt. Tavasztól késő őszig itt él feleségével e községben, mely őt Székelyföldre emlékezteti. 15
SZOMBATHY Viktor 1970-ben vett telket Csobánkán, 1971-ben faházat építette rá, attól kezdve itt dolgozott, szabad ideje nagy részét is itt töltötte feleségével együtt (Ady Endre u.4.)16Csobánka múltja, jelene, jövője című írásban szemléletes képet az a községről.17
TAMÁS Ervin és RÉVÉSZ Tamás Út a munkához. Pomáz című írásában a csobánkai szegkovácsok életforma-változásáról ír. 18
VÁRNAI Zseni az 1970-es évek közepén vette meg a Vörös Hadsereg u. 17. sz. ház egy részét nyaralónak. Tavasztól őszig itt élt a család. Várnai Zseni halála után gyerekei és unokái laktak a házban (Dezsényi Katalin, az Európa Kiadó szerkesztője is). A rendszerváltozás idején SZDSZ-találkahely volt a lakás, Solt Ottília, Konrád György is gyakran járt oda. 19
DOBOGÓKŐ 1. Pilisszentkereszt
DUNABOGDÁNY
BERDA József A papréti több száz éves tölgyfához című versét a pilisi táj ihlette.
KARINTHY Ferenc Víz című riportjában néhány bekezdést szán az 1965-ös nagy árvíz dunabogdányi eseményeinek. 20
TÖRÖK Dezső 1966. november 7-én Dunabogdányban hunyt el.
KISOROSZI
ANDRÁS Lászlónak a Széchenyi u. 22. szám alatt volt a nyaralója.21
BACSÓ Péter Tanú és Megint tanú című könyve és filmje nagy része Kisoroszin és a Szentendrei-sziget más részein játszódik.
CZIKE Dániel 1847-től 1852-ig Kisoroszin volt református lelkész.22
CZIKE Mihály 1852. február 16-án Kisoroszin született, édesapja itt volt református lelkész.23
HOMOKI-NAGY István Cimborák című filmjének nagy részét kisoroszin ill. a szigeten forgatták. 24
JÉKELY Zoltán Februári pillanat (1954), Örökifjú muzsika (1954), Halászsas (1955), Téli madárijesztő (1961) című versei alatt Kisoroszi szerepel a keltezésben.
MÉSZÖLY Miklós Megbocsátás (1983) és Suttting ezredes tündöklése (1986) című könyvei végén Kisoroszi szerepel a keltezésben. Mészöly Miklósnak a Rigó u. 830/831. hrsz.-on van az üdülője. 25
SZEBERÉNYI Lehel Éden a Dunán (1977) című könyve a kisoroszi szigetcsúcson zajló sátoros életről, vadkempingezésről szól, saját élményei alapján.
LEÁNYFALU 1.
PILISSZÁNTÓ
BAROSS János 1875. december 21-én Pilisszántón született. (December 28-án keresztelték.) 26
BORTINICZKY János 1822-től 1846. november 9-ig, haláláig Pilisszántó plébánosa volt. Sírja máig áll a helyi temetőben (6.sz.). 27
ERDÉLYI József kilenc évig élt a községben. Helyi vonatkozású versei: Pilis (1933), Téli rapszódia (1934). 28
KORMOS Sándor Pilisszántón született, jelenleg is ott él. 29
VÉGH Antal Pilisszántó a hegy lábánál című riportja részletes képet ad a községről. 30
PILISSZENTKERESZT
BAJOR NAGY Ernőnek – telke, hétvégi háza van Dobogókőn. 31
BERDA József gyakori vendége volt a dobogókői turistaháznak. 32
BUDAY József egy időben Pilisszentkereszten volt egyházi adminisztrátor. 33
A CISZTERCI APÁTSÁG a kulturális élet fontos központja volt könyvmásoló műhellyel, könyvtárszobával. A monostorban állt a pilisi erődben meggyilkolt Gertrúd síremléke. 34
FUHL Imre 1961-ben Pilisszentkereszten született. 35
HAMVAS Béla A Dobogókőn című cikke 1924-ben jelent meg a Budapesti Hírlapban.
HERBST József 1874-től Pilisszentkereszt plébánosa volt. 36
JANKÓ János Pilis-szent-kereszti karáncsonyünnepély című néprajzi tanulmányát 1890-ben közölte a Turisták lapja.
KARINTHY Ferenc több ízben üdült Dobogókőn, ahol Déry Tiborral, Örkény Istvánnal is találkozott. 37
ÖLBEY Irén az 1920-30-as években 5-6 éven át a községben tanított, a Tóth családnál lakott a volt postaépületben. Az én falum című írásában szociográfikus hűséggel adott képet a gazdasági válság sújtotta településről. 38
PROHÁSZKA Ottokár A Pilis hegyén című, a Kisfaludy Társaságban tartott székfoglaló előadásában az egykori pilisi apátságot, „az első európai reneszánsznak itt járt fényeit” idézi, a magyar párizsi diákokra, köztük Anonymusra emlékezik. 39
SZŰCS Gyula Pilisszentkereszten tanított, Gaján Márton hentes- és mészárosnál lakott a Fő utca 123-as harsz.-ú házban.40 Pilisszentkereszt és környéke térképekkel és képekkel (kirándulók, tursiták, sportegyesületek, intézetek, természetkedvelők részére) című könyvében mondákat, Árpád-kori történeteket, egyháztörténeti érdekességeket is közölt. (Bp. 1913.)
A TURISTÁK LAPJA 1889-es (induló) évfolyamában Marinovich Imre, Burány János, Thirring Gusztáv írt Dobogókőről. Réthly Antal az 1903-1904-es évfolyamokban publikált a dobogókői meteorológiai állomásról.
PILISSZENTLÁSZLÓ
SZEBERÉNYI Lehel A rém című regénye teljes egészében Pilisszentlászlón játszódik, szinte szociográfikus hűséggel ábrázolja a községet. 41
PÓCSMEGYER
GÖNCZ Árpád gödi telkéről jövet, a Surányi csárdában elbeszélgetett a Szentendre és Vidéke munkatársával. 42
GYURKOVICS Tibor ötlete nyomán indult meg 1995. augusztus 19-én a Surányi Vénusz című, nyaranként megjelenő lap. 43
HÖRÖMPŐ Gergely Móricz Zsigmond utolsó karácsonya címen közölt visszaemlékezéseket Móricz Zsigmondnak a pócsmegyeri református templomban töltött utolsó karácsonyi istentiszteletéről (1941). 44
KÁRMÁN Pál 1861-ig a község lelkésze volt. 45
MÓRICZ Zsigmond édesanyja a pócsmegyeri temetőben nyugszik. Sírfelirata: „Móricz Bálintné sz. Pallagi Erzsébet élt 55 évet. Megh. 1924. júl. 28. Pócsmegyer lakossága”.
Móricz Zsigmond Farsang Pócsmegyeren című cikke 1936. február 23-án jelent meg a Pesti Naplóban. 46
Id. SZÁSZY István 1861-től haláláig (1907. október 19.) a község református lelkésze volt. 47
Ifj. SZÁSZY István 1862. július 28-án született Pócsmegyeren. Szülőfalujáról szól Az én vágyam című verse. Pest megyei anekdoták című könyvében több pócsmegyeri és a Szentendrei-sziget más községeiben játszódó történet szerepel. 48
SZEBERÉNYI Lehel Emlékek völgye című könyvében ír a községről is. 49
POMÁZ
ADY Endre 1905-ben készült a Margitligeti Szanatóriumba, valószínűleg nem ment el. (Ady még Pomáznak említi, jelenleg Csobánka közigazgatási területén van.) 50
EMBER Károly 1938. június 9-én hunyt el Pomázon.
HERMANN Antal Főúri kirándulás Pomázra ezelőtt száz évvel című írása egy 1789-es német nyelvű turista-kalauzból felidézi gróf Teleki József pesti főúri vendégeinek pomázi látogatását. Idézi még Gasellius György mérnök-költőnek e látogatás vendégeit dicsőítő versét. 51
JANKÓ János Oszolyon címmel számol be a Kárpát Egyesület Budapesti Osztálya turistáinak pomázi vőfélyköszöntő című néprajzi írása. 52
JÓZSEF Attila 1928 nyarán két napot töltött Vágó Mártával a csikóváraljai turistaházban. Itt fejezte be Sok gondom közt című versét. 53
KODOLÁNYI János riportot készített Sashegyi Sándor amatőr régésszel a Holdvilágárokban 1941-ben, Árpád fejedelem állítólagos temetkezési helyéről. 54
KULIN Ferenc 1943. október 27-én Pomázon született. (Szentistvántelep akkor közigazgatásilag Pomáz része volt.)
MERÉNYI László 1837. augusztus 25 (vagy augusztus 18-án?) Pomázon született. Apja gróf Teleki József gazdatisztje volt.
MIKLÓS Ferenc 1869. július 13-én Pomázon született. (Eredeti neve Neverkla Ferenc, 1874-ben belügyminiszteri engedéllyel változtatták Miklósra; Anyakönyv, PML, Vác.)
MOCSÁRY Béláné FÁY Mária 1845. október 21-én Pomázon született. Itt élt születésétől férjhezmeneteléig (kivéve néhány intézeti évet). Önéletírása szerint nyelveket tanult, zongorázott és kézimunkázott pomázi évei alatt. 55
Moussong Géza 1864. április 2-án Pomázon született.
PÁLÓCZI HORVÁTH Ádám 1783-ban gr. Teleki József pomázi birtokán földmérőként dolgozott. A Pest Megyei Levéltár, a Kiscelli Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár őrzi Pomázon készített szép kivitelű térképeit (pl. Pomáz, Budakalász, Nagykovácsi). Magyar György gazdatiszt révén itt került kapcsolatba Federspiel német hadnaggyal s vele a szabadkőműves mozgalommal. 56
PETŐFI Sándor 1845. szeptember 23-án Vahot Imrével és Vachott Sándorral megmászta a Kőhegyet. Teleki grófi jószágigagatójának, Araday Károlynak a vendégei voltak. (A kőhegyi turistaház és a Petőfi emlékoszlop jelenleg Szentendre közigazgatási területéhez tartozik.) A helyi hagyomány szerint Petőfiék Pomázon az Iskola utcai ún. „hordós” házban töltötték az éjszakát. Hegyen ülök című versét az irodalom „Pest, 1845. október 16. – november 25.”keltezéssel jegyzi és borjádi látogatásához köti. A vers korábban keletkezhetett, mivel a Pesti Divatlap 1845. őszhó 2-án közölte (27. szám). Előbb nyomdába kellet kerülnie ahhoz, hogy október 2-án megjelenjen. Petőfi szeptember 23-án járt a Kőhegyen, ezért nagyobb a valószínűsége annak, hogy a kőhegyi kirándulás ihlette a verset. 57
RÉVÉSZ Tamás l. Tamás Ervin
SAJTÓ. A Pilishegyvidéki Hírek című hivatalos közlöny, társadalmi, szépirodalmi hetilapnak 1928-tól Pomáz, Maros u. 1. a szerkesztősége és kiadóhivatala. (Fel. Szerk. Parlaghy Aladár.)
SOLYMOS Ida a Margitligeti Prohászka Ottokár Hadiárva Intézetben élt és tanult kb. hat évig, mivel édesapja hadirokkant volt. Innen kísérték a missziós nővérek Budapestre gimnáziumi vizsgái letételére. (Ma gyógypedagógiai intézet, Csobánkához tartozik.) 58
TAMÁS Ervin és RÉVÉSZ Tamás Út a munkához. Pomáz című írása a pomázi székhelyű Pest Megyei Lakatos és Kovács KTSZ-ben dolgozó szegkovácsok életforma-váltásáról szól. 59
TELEKI József gróf 1825 után pomázi kastélyában (Pomáz, Templom tér 3.) írta a Hunyadiak koráról szóló művét. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke volt. 60
TORNAY Mari az 1990-es években Pomázra költözött. (Mártírok u. 22.). Több verset írt a pomázi munkaterápiás intézetről (Dolina 1, Dolina 2, Bolondok háza őszidőben, Hetvenhét bolondok stb.). 61
VACHOTT Sándor 1845. szeptember 23-án Petőfi Sándorral és Vahot Imrével a Kőhegyre kirándult. A szabadságharc bukása után családja Pomázra menekült Arday Károlyhoz, Teleki gróf jószágigazgatójához. Ő maga először a sziráki Teleki-kastélyban, majd Pomázon kapott menedéket. 1849 szeptemberétől néhány hónapig Arday házában tartózkodott. 1849.é szeptember 15-én kelt első Pomázon írt verse (Éjjel), 12 költeménye alatt szerepel a „Pomáz, december 1849” keltezés. A keltezés szerint 1850 januárjában írta utolsó pomázi versét „Atyai dalok. Négy hónapos kisfiamnak” címmel. 62
VACHOTT Sándorné CSAPÓ Mária 1849 őszétől néhány hónapig Pomázon élt Arday Károly jószágigazgató házában, üldözött férje mellett. Önéletrajzi írásában hálásan emlékezik Teleki gróf és Arday Károly vendégszeretetére.63
VAHOT Imre 1. Petőfi Sándor (Az 1845. szeptember 23-i kőhegyi kirándulásról Vahot Imre írt a Pesti Divatlap 1845. október 9-i számában.)
VAGA Katalin 1937 szeptembere és 1942 júniusa között a Margitligeti Prohászka Ottokár Hadiárva Intézetben (jelenleg Csobánka közigazgatási területén van az épület) élt és tanult. 64
VUJICSICS D. Sztoján 1933. május 15-én Pomázon született. Szülei Plébánia u. 2.sz. házában töltötte gyermekkorát. Itt gyerekeskedett testvére, Vujicsics Tihamér zeneszerző is. Édesapja, Vujicsics Dusán a szerb ortodox egyház budai püspökségének püspökhelyettese volt, haláláig (198?) Pomázon élt.
SZIGETMONOSTOR
Az ERDEI TELEP 1928-ban alakult, sport-, kulturális-, baloldali politikai rendezvényének a hagyomány szerint írók, költők is megjelentek, illetve felléptek. Az 1930-40-es években gyakori vendége volt a telepnek Szántó Judit, József Attila korábbi társa. 65
SZÁSZY István Pest megyei anekdoták (Óbecse, 1908.) című könyvének néhány története (pl. Mit is mondott a monostri lúd?) Szigetmonostoron játszódik.
TÍMÁR György a Duna titkai című könyvében ír a Szentendrei-szigetről, többek között Ferenc József és Rudolf trónörökös szigetmonostori fácánvadászatáról. 66
VAS István 1941-ben (?) a szigetmonostori fogadóban nyaralt, Szentendrén nyaraló, illetve oda kirándulóbarátaival – többek között Radnóti Miklóssal – töltötte idejét. 67
TAHITÓTFALU
ÁRKUS Józsefnek villája (zártkertje) volt a faluban. 68
DOBOS János 1852-től 1854-ig Tahitótfalun volt református lelkész. 69
ECSEDY Aladár 1929-től haláláig volt a falu református lelkésze, a helyi temetőben nyugszik. 70
JANIKOVSZKY Évának villája van a községben (Tölgyfa u.5.). 71
JÓKAI Mór nagy valószínűséggel járt Tahitótfaluban vejénél, Feszty Árpádnál 1902 körül. Feszty Árpád egykori lakóházát lebontották. 72
KARINTHY Ferenc Víz című riportjában ír az 1965-ös nagy árvíz tahitótfalui, illetve Szentendrei-szigeti eseményeiről is. 73
KARINTHY Frigyes egy dátum és cím nélküli lapkivágaton szerepel néhány Tahiban készült fotón, pl. Tahiban, Menyaszonytánc egy tabi lakodalomban, Hunyadi Sándorral Tahiban Miklós Andor és Gombaszögi Ella villájának kertjében. 74
KOLOZSVÁRY GRANDPIERRE Emilnek villája volt Tahitótfaluban. 75
MIKLÓS Andor, az Est-lapok újságírója feleségének, Gombaszögi Frida színésznőnek villát építtetett Tahitótfaluban, a Duna-parton (Kossuth u.). 76
MOLNÁR Géza Villa Tahiban című regénye (Szépirodalmi K. 1976. ) az építkezés viszontagságairól, a ’70-es évek életformájáról szól.
MURAKÖZY Gyulának az Erdész utcában volt nyaralója, halála után gyermekei élnek benne. 77
NAGY Endre gyakori vendég volt a községben, mivel felesége Tótfaluról származott. 78
OBERNYIK Károly 1832-től 1834-ig egy tótfalui birtokos családnál volt nevelő. 79
RUFFY Péter Egy dombtetőn Tahitótfaluban című írásában víziószerűen felvonulnak az építészettörténet nagyjai Pollák Mihály Tahitótfaluban lévő síremléke előtt. 80
SYLVESTER NYOMDA. Bereczky Albert és Tildy Zoltán alapította az 1920-as évek elején. A Szabadság u. és Bajcsy-Zsilinszky u. sarkán állt. Később a Művelődési Ház, majd iskolai tantermek kerültek a helyére. A nyomda a ’20-as évek végén Budapestre költözött. 81
TILDY Zoltán 1921-től 1930-ig Tahitótfalu református lelkésze volt. Kezdetben a parókián lakott, majd a Zrínyi utcában,, saját házában. A református templom falán 1629-től 24 református lelkész neve szerepel egy márványtáblán. Tildy Zoltán neve a 21. 82
VIKTOR János nyaralója a Mátyás király utcában volt. 83
VISEGRÁD 1. Pest Megyei Múzeumi Füzetek 4. 318-324.
—
1 Eörsi I. 1983. 63-65.
2 Vágó M. 1978. 95-96.
3 Szent István telep az író születésekor Pomázhoz tartozott.
4 Pest Megyei Hírlap, 1977. júl. 23., nov. 1., 1978. ápr. 3., szept. 9., nov. 6., 1979. márc. 20.
5 Szeberényi Lehel közlése
6 Tornay Mari közlése
7 Cseke L. 1973.
8 Diósi Á. 1990. 55.
9 Turisták Lapja, 1889.
10 Ignjatović J. 1973. 85-87.; Csuka Z. 1969. 65-67.
11 Vágó M. 1978. 93.
12 Konrád Gy. 1995
13 Turisták Lapja 1891.
14 MÉL, Anyakönyv, PML. Vác
15 Sánta Ferenc levele, 1995. május 3. Ferenczy Múzeum
16 Szombathy Viktorné levele, 1995. április 4.
17 Dunakanyar, 1972. I. 70-74.
18 Tamás E. – Révész T. 1977. 179-188.
19 Tóth Ferenc (Pomáz, Mátyás király u.) közlése.
20 Karinthy F. 1984. 206-209.
21 Önkormányzat közlése.
22 Szinnyei J.
23 Uo.
24 Önkormányzat közlése.
25 Uo.
26 MÉL, Anyakönyv, plébánia hivatal.
27 Szinnyei J., plébánia hivatal.
28 Erdélyi J., 1972.
29 Szentendre és Vidéke, 1988. aug. 10. (Fuhl Imre: Polifónia)
30 Végh A. 1979.
31 Ruffy P. 1979. (Legelő a Feketehegyen)
32 Dunakanyar, 1979. 2. 51. (Szombathy Viktor: Szeléné istennő és Berda Jóska)
33 Szinnyei J.
34 Békefi R. 1891. 90-91.; Gerevich L. 1984.; Pest megye régészeti topográfiája, 1986. Pest megye könyvtárai, 1965. (Holll Béla: Könyvkultúra és régi könyvtárak története a mai Pestmegye területén); Képes Krónika; Szabó M. 1984.
35 Szentendre és Vidéke, 1988. márc. (Kállay Tünde: Fekete-fehér mozaik).
36 Szinnyei J.
37 Karinthy F. 1991. 33., 103-104.
38 Gaján Vilmos (Budakalász, Bimbó u.11.) közlése; Új Idők, 1932/1.
39 Budapesti Szemle, 1927. április
40 Gaján Vilmos közlése.
41 Szerberényi L. 1972.; Pest Megyei Könyvtáros 1972. 2. 4-7. (Prukner Pál: Szeberényi Lehel)
42 Szentendre és Vidéke, 1996. nov. 1.
43 Uo.
44 Confessio, 1979. 3. 119.
45 Szinnyei J.
46 Móricz Zs. 1958.
47 Szinnyei J.
48 Szinnyei J.; Szászy I. 1897. 64., 1908.
49 Szeberényi L. 1980. 219.
50 Ady E. 1983. I. k. 182, 183, 185, 205.
51 Turisták Lapja, 1890.
52 Fővárosi Lapok, 1889. 115-116. Gasellius verse a MNM kézirattárában.
53 Vágó M. 1978. 106-107.
54 Kodolányi J. 1944. 407-415.
55 Anyakönyv, PML. Vác; Fáy M. 1901.
56 Dunakanyar, 1980. 2. 38-40. (Hrenkó Pál); Péterfi I. 1985. 69-75.
57 Dunakanyar, 1980. 4. 44-47. (Hrenkó Pál); Pesti Divatlap, 1845. Őszhó 9. (Vahot I.)
58 Solymos Ida közlése, 1992. január
59 Tamás E. – Révész T. 1977.
60 Dunakanyar, 1980. 4. 47. (Hrenkó Pál)
61 Tornay Mari közlése, 1996. október ; Tornay M. 1994.
62 Dunakanyar, 1980. 4. 46-47 (Hrenkó Pál); Vachott S. 1869.
63 Vachott S-Né 1889. 2. K. 130-131, 137, 144-145.
64 Solymos Ida közlése 1992. jan.; Varga Katalin levele, 1995. márc. 29. FM.
65 Az Erdei Telep, 1978. 76.
66 Tímár Gy. 1988. 180-182.
67 Kortárs, 1986. 11.20. (Vas I.: Aztán; Nehéz szerelem IV.)
68 Önkormányzat közlése.
69 Szinnyei J.
70 Gulyás P. VII. K.; Önkormányzat közlése.
71 Önkormányzat közlése.
72 Uo.
73 Karinthy F. 1984. 206-209.
74 Lapkivágat Budai Mihály polgármester tulajdona (1995).
75 Karinthy F. 1984. 206-209.
76 Uo.
77 Szikszay János református lelkész közlése, 1995.
78 Móricz V. 1988. 256.
79 Faragó M. 1898.; Luxemburger I. 1929/30.
80 Ruffy P. 1979. 116. 119.
81 Szikszay János református lelkész és Budai Mihály polgármester közlései, 1995.;
82 Szikszay János református lelkész közlése, 1995.; Confessio 1989. 3.34.
83 Szikszay János református lelkész közlése, 1995.
