Könyvtári rendszer

Eseménynaptár

h k s c p s v
 
 
 
2
 
3
 
4
 
5
 
6
 
7
 
8
 
9
 
10
 
11
 
12
 
13
 
14
 
15
 
16
 
17
 
18
 
19
 
20
 
 
22
 
23
 
24
 
25
 
26
 
27
 
28
 
 
30
 
 
 
 
Add to My Calendar

A Pest Megyei Könyvtár története


Előzmények

A kezdetek 1945-ig nyúlnak vissza, amikor megalakultak a megyében a népkönyvtárak. A megye könyvtárügyének kezdeti lépéseit az Országos Szabadművelődési Tanács segítette, a "végrehajtó" pedig a budapesti megyeházán működő Népművelési Osztály volt. Szintén 45-ben, az országban elsőként, megindult Pest megyében a művelődési autó a vándorkönyvtárral.

Az alapkönyvtár a Szabad Művelődési Hivatal kézikönyvtára volt, melyből postai úton kölcsönözni is lehetett. Kezdett kialakulni a könyvtárhálózat is a megyében, a kezdeti idők laikus könyvtárosait pedig 51-től népkönyvtári tanfolyamokon oktatták. 1950. július 15-én három munkatárssal Budapesten, a megyeházán, megalakult a Pesti Körzeti Könyvtár. Feladata a megye nyolc járásának könyvtári ellátása lett. Emellett működött a Ceglédi Körzeti Könyvtár, ahonnan letéti könyvekkel látták el a falusi könyvtárakat.

A korai Pest Megyei Könyvtár

1952  májusában kiadott 2042/13/1952. sz. Minisztertanácsi határozat rendelkezett elsőként átfogóan a megyei és járási könyvtárakról és azok hálózatáról. Még ebben az évben megalakult megyei könyvtárak közül utolsóként  a  Pest Megyei Könyvtár is. A budapesti Kristóf tér 2.  szám alatti épületben működő könyvtár állománya a kezdetekben  3-4000 kötet, melyet kölcsönöztek is. A könyvtár ekkor fő feladatának a területi munka irányítását, a megyei hálózat kialakítását tekintette. Emellett kölcsönkönyvtárként is üzemelt, és a megye könyvállományának karbantartására kötészetet is berendezett.

Az épület rövidesen szűk lett, ezért 1956-ban megkapták az Erzsébet téren álló Nemzeti Szalon korábban étteremként használt részét, amely még kevésbé volt alkalmas a könyvtári funkciók ellátására. 1957-ben beindult a könyvtárközi kölcsönzés, majd egy év múlva a Pest Megyei Tanács megszüntette a budapesti kölcsönzői tevékenységet. A megyei könyvtár fő feladata a hálózati munka irányítása, a módszertani munka lett. Újabb probléma adódott, az épületet, pénzhiányra hivatkozva, lebontották, ismét költözni kellett. Az új székhelyet a Moszkva tér sarkán egy kerékpárboltban jelölték ki, ami erős felújításra szorult. A felújítási munkálatok idejére, 1959-61 között, Szentendrére az akkori József Attila Művelődési Ház egy termébe kerültek a bedobozolt könyvek, az állománygyarapítást és feldolgozást végző munkatársak. A módszertanosok járták a megyét, és Pesten találkoztak.

A nehézségek ellenére ekkor indult el a művelődési autós szolgáltatás. A megye minden pontjára eljuthattak, útjuk során 50 darab könyvből álló csomagot vittek minden helyre, és ezt a letéti anyagot hetente cserélték. A munkafolyamatba a helyi tanítók is besegítettek, fellendült a könyvtárközi kölcsönzés is. Mindemellett a művelődési autó felszereltsége révén (vetítőgép, diavetítő, magnetofon) népművelési munkát is lehetővé tett.

1957-ben indult meg a kétéves továbbképző tanfolyam, majd 62-től a szakképzettséggel már rendelkező könyvtárosok hároméves továbbképzése a Módszertani Tanács segítségével.

1961-ben a könyvtár visszaköltözött a felújított Krisztina körúti épületbe, gondot a kevés állandó munkatárs - 9 fő - okozott. Célul tűzték ki, hogy "Pest megye minden lakóházában legyen legalább egy olvasó". Olvasómozgalmakat szerveztek, könyvtárak közötti versenyt hirdettek. Kölcsönözni még mindig nem kölcsönözhettek helyben, de megindult  a hálózati katalógusépítés.

A "Pest megyei tájcentrikus közművelődési koncepció" elfogadása azt jelentette a könyvtár számára, hogy "vidékre" költözik. Ezzel együtt tervbe vették, hogy a könyvállományt elosztják a járási könyvtárak között. A könyvtárosoknak sikerült meggyőzni a megyei vezetőket, hogy az állomány egyben maradjon. (Minden könyvet besoroltak a helytörténeti gyűjteménybe, amely szétválaszthatatlan egységet alkot.)

Az elhelyezésre több város neve is szóba került: Cegléd, Gödöllő, Szentendre, Vác. Több ok miatt is Szentendre mellett döntöttek. Ebben az időben ez a város közelíthető meg legkönnyebben minden irányból, illetve több megyei és országos intézménynek is helyet adott.

Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár

A Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár (PMKK)  tényleges működése 1975 decemberében kezdődött Szentendrén, a Pátriárka u. 7-ben.  Az  ország első komplex intézményének szánták,  az új épületbe a Pest Megyei Népművelődési Tanácsadó, a Pest Megyei Könyvtár, a szentendrei Városi-Járási Könyvtár, illetve a szentendrei József Attila Művelődési Központ intézményeit kellett összeköltöztetni.  A kedvezőtlen munkafeltételek sok súrlódást eredményeztek. Nyilvánvalóvá vált, hogy az együttműködés a munkatársaktól függ, akik akkor tudnak együttműködni, ha a körülmények megfelelőek.

1975-től kialakított új megyei intézmény hármas szerepet látott el: helyi, járási és megyei. E feladatrendszerben egyformán fontosnak tartották mindhárom részterületet, de a megyei szerepkört tartották meghatározónak. 1978-ban megalakult az MKE Pest megyei területi szervezete, és a megyei könyvtár bekapcsolódott a szakfelügyeleti munkába. A Pest megyei könyvtárügy irányítása mellett a PMKK Szentendrén helyi szolgáltatásokat, középfokú könyvtári ellátást is nyújtott. 

Az ismét önálló Pest Megyei Könyvtár

A rendszerváltás hajnalán, 1989. május 9-én rendezett országos közkönyvtári összejövetelen, a megyei könyvtárak módszertanosai fogalmazták meg, mit akar a könyvtáros szakma a jövő könyvtárától. Elindította a könyvtárosok között a párbeszédet, melynek célja a közös állásfoglalások kialakítása, az összefogás és az érdekérvényesítés volt.

1990-ben a Pest Megyei Önkormányzat felülvizsgálta intézményrendszerét, s arra a döntésre jutott, hogy megszünteti a komplex intézményként működő Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtárat. Helyette megalapította a Pest Megyei Könyvtárat, a Pest Megyei Közművelődési Információs Központot, illetve leválasztotta az intézményről a helyi közművelődési feladatokat. Utóbbit átadta a városnak, ahol létrejött a Dunaparti Művelődési Ház. 1991. október 1-től újra önálló intézmény lett a Pest Megyei Könyvtár. A szétválás nem volt konfliktusmentes, hiszen az személyi érdekeket, intézményi és önkormányzati vagyont egyaránt érintett.

1995-ben keresték meg a Pest Megyei Könyvtárat az Essex Cunty Libraries munkatársai abból a célból, hogy vegyünk részt egy Phare projektben. A program célja egy lakossági könyvtári szolgáltatási modell kiépítése volt. 1997. októberében indítottuk el a Lakossági Információs Szolgáltatást.

2002-ben 130 négyzetméterrel bővült a könyvtár, a gyermekkönyvtár és a fonotéka új helyre került. 2004-ben PEMPSZI pedagógiai szakkönyvtár teljes anyagát átvettük. 2005-ben részt vettünk a 37. Vándorgyűlés megszervezésében (Gödöllővel közösen).

Kiadóként is tevékenykedetünk, és évente egyszer megjelentettük a Pest Megyei Könyvtáros, évente kétszer a Pest megyei Könyvtári Híradó számait.

Az éveken keresztül sikeresen szerveztük a könyvtári partnerkapcsolatok és bibliotrápia akkreditált képzéseinket, melyeket 2010-től a Könyvtári Intézet vett át.

2009-ben indult a Pest Megyei Könyvtár vezetésével, az érdi Csuka Zoltán Városi Könyvtár, gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ, a gödöllői Damjanich János Általános Iskola és a váci Katona Lajos Könyvtár részvételével TÁMOP pályázat keretében a "Tudásdepo-expressz" - A könyvtári hálózat nem formális és informális képzési szerepének erősítése az élethosszig tartó  tanulás érdekében elnevezésű programsorozat. A projektben még részt vettek együttműködő partnerként a konzorciumi helyszínekről általános iskolák, közgyűjtemények és a Pont Kiadó. 20 hónapig tartó projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

Új idők

A Pest Megyei Könyvtár életében jelentős változást a 2012-es év hozott.  A vezetőség minden tagja kis időkülönbséggel nyugdíjba vonult.  A 2013-as évtől a megyei könyvtárak feladatköre jelentősen megváltozott, és egyúttal meg is nőtt. (KSZR)

2012. január 1-jétől az állam vette át a megyei önkormányzat fenntartásában lévő könyvtárak fenntartását, így a Pest Megyei Könyvtárét is. Fenntartónk a 2012-es évben a Pest Megyei Intézményfenntartó Központ volt. Majd 2013. január 1-től a Pest Megyei Könyvtár fenntartója Szentendre Város Önkormányzata lett.

2013. áprilisától  tagintézményünkké vált a Püspökmajori Klubkönyvtár.

Megyei feladatellátás

A rendszerváltást követően az addigi hálózati működés a megyében felbomlott, sok könyvtár működése szünetelt vagy meg is szűnt.

A 1997. évi CXL. törvény megjelenését követően a Pest Megyei Könyvtár módszertani osztályának munkatársai felkeresték a volt szentendrei járás településeinek polgármestereit és könyvtárosait abból a célból, hogy felajánlják egy ellátórendszeri tagság lehetőségét az adott település lakosságának magasabb színvonalú könyvtári szolgáltatása érdekében. Bár a fogadtatás nem volt egyértelműen pozitív, mégis öt település (Csobánka, Dunabogdány, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, Pilisszántó) részvételével megalakult az Ellátórendszer. Ennek célja mindenekelőtt a szolgáltatást fogadó könyvtárak állományának frissítése volt. Szolgáltató könyvtárként a Pest Megyei Könyvtár vállalta magára a dokumentumok beszerzésének és állományba vételének munkáját. Ebben a formában 2012-ig kötöttünk szerződést változó létszámban a településekkel.

2004-ben kidolgozásra került a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszert. Az áttörést a kistérségi szolgáltatások tekintetében az jelentette Pest megyében, hogy 2004-ben a Veresegyházi Kistérség felvette a Többcélú Társulás feladatai közé az ún. mozgókönyvtári ellátást. Az 5/2005. Kormányrendeletnek ösztönző hatása volt mind a már megalakult veresegyházi szolgáltató rendszerre, mind a még csírájában lévő szentendrei és váci kistérségi könyvtári ellátásra. A Pest Megyei Könyvtár egyben a szentendrei kistérség központi könyvtára is lett.  2011-ben már öt kistérségi ellátórendszer működik a megyében, melynek központjai: Cegléd, Pilisvörösvár, Szentendre, Vác és Veresegyház.

Állandó feladat az évenkénti megyei statisztikai összesítő elkészítése, az érdekeltségnövelő támogatás megye koordionálása, a szakfelügyelet, a tanácsadás, a selejtezés, valamint kötészeti szolgáltatások nyújtása  a megyében.

A 2013-as év változást hozott. Az új feladat – a korábbiak megtartása mellett – alapfeladat: az 5 ezer fő alatti települések (Pest megyében a potenciális 121 település) könyvtári ellátásának megszervezése és a minőségi ellátás biztosítása. A Pest Megyei Könyvtárral KSZR keretében szerződést kötő önkormányzatok száma 2013-ban 41 volt, melynek száma 2016-ra 68-ra bővült. Fontos változás, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően KSZR szolgáltatásokat Pest megyében csak a megyei könyvtár végez.

A KSZR feladatokon túl több mint 150 település könyvtárának módszertani felügyelete, statisztikájának adatszolgáltatása, a nemzetiségi könyvtári ellátás biztosítása, megyei rendezvények, továbbképzések szervezése.

Felhasznált irodalom:
Gerber György: A Pest Megyei Könyvtár 50 éve . — Szentendre : PMK, 2003
Kiss László: 40 éves a Pest Megyei Könyvtár . — Szentendre : Pest Megyei Könyvtár, 1994. 
A Pest Megyei Könyvtár éves munkatervei és beszámolói